Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Mikor van szükség antibiotikumra?

Oly sokszor hallottuk már, mégsem magától értetődő: nem kell azonnal és automatikusan az antibiotikumhoz nyúlni, ha megbetegszünk. Most az influenzajárványok közeledtével nem árt, ha átnézzük, mikor elkerülhetetlen a használatuk.

mikor

Megfázás: az évnek ebben a szakában szinte lehetetlen elkerülni, hogy beleessünk az orrnyálkahártya-fertőzések valamilyen formájába. A statisztikák szerint a felnőttek évente minimum kétszer, de akár ötször is áldozatai a tüdő- és légúti megbetegedéseknek, míg a hat évnél fiatalabb gyerekek szinte folyamatosan esnek egyik fertőzésből a másikba. Az ilyen vírusos támadásokkal szemben nem sokat tehetünk, de a jó hír az, hogy igazából nincs miért tartanunk tőlük, szervezetünk ugyanis képes létrehozni azokat a megfelelő ellenanyagokat, melyek néhány nap alatt megszabadítanak bennünket a megfázásos tünetektől. A rossz közérzet, fejfájás ellen vegyünk be aszpirint, használjunk orrcseppet, ilyen esetekben az antibiotikumok szedése teljesen felesleges.

Torokfájás: a lakosság mintegy egyötödét érinti minden évben. Az ilyen bajok az esetek 70 százalékában vírusos eredetűek, és nem jelentenek komolyabb veszélyt. Immunrendszerünk néhány nap alatt elbánik velük, elég, ha fájdalom- és lázcsillapítót szedünk, nincs szükség antibiotikumra. Ha azonban a torokfájás bakteriális eredetű, akkor fontos, hogy az antibiotikumokat hívjuk segítségül, így elkerüljük az esetleges súlyos szövődményeket, melyek akár a szívünket vagy a veseműködésünket is veszélyeztetik.

Arcüreggyulladás: a homlokunk, járomcsontunk és orrunk mögötti járatokba, üregekbe hamar továbbterjedhet a fertőzés, és komoly gyulladásokat okozhat. Ilyenkor kellemetlen váladékképződés indul, és felszökik a láz is. Ebben az esetben gyors és radikális gyógymódra van szükség, mielőtt a gyulladás átterjed a szemekre, súlyosabb esetben az agy irányába. Ekkor nincs min gondolkodni: antibiotikumos beavatkozásra van szükség, két héten át – gyulladáscsökkentőkkel és orrcseppekkel kiegészítve.

Hörghurut: akár vírusos, akár bakteriális úton érkezett, a hörghurut komoly veszélyt jelent a tüdőnkre. Amennyiben a kórt láz, torokfájás, orrdugulás és fejfájás kíséri, általában vírusos fertőzésről van szó. A kezdetben száraz, majd selypes köhögés szintén jellemző az efféle betegségre. Ilyenkor a kezelés leginkább olyan lágyítószerek alkalmazásával indokolt, amelyek megkönnyítik a váladék távozását, csillapíthatják a gyulladást és a fájdalmat. Ha a váladék zöldes színezetű, abban az esetben bakteriális eredetű hörghuruttal állunk szemben. Ha még nem vagyunk biztosak benne, várjunk 2–3 napot, majd ha a tünetek nem enyhülnek, mindenképpen kezdjük el az antibiotikumos kúrát. Ha a vitaminok és a házi praktikák ellenére sem szűnnek meg a tünetek három napon belül, akkor tovább orvosi felügyelettel folytassuk a gyógyszerszedést.

A kezelés kigészítéseként együnk meg mindennap legalább 30–40 dkg nyers gyümölcsöt, zöldséget. Mozogjunk télen is, hétvégi kirándulások és napi legalább 30–50 perces séták beiktatásával, bármilyen idő is van odakint. Fogyasszunk napi egy-két kanál természetes immunerősítő mézet és kiegyensúlyozott étkezés mellett is szedjünk napi 500–1000 mg C-vitamint, amely a leghatékonyabb antioxidáns.

Győri György