Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Mihályfalvi és megyei gondok védett területek miatt

A média az elmúlt hetekben sokat foglalkozott azzal a mihályfalvi szelektív hulladék-feldolgozó üzemmel, amelyről utólag kiderült, a Natura 2000-es védett területre épült. Bár a feldolgozó valójában a 34-es sürgősségi kormányrendeletnek köszönhetően évek óta üzemképtelen, a védett területre való megépítése okán az európai szakbizottság zárolta a megye 55 millió eurós hulladékgazdálkodási projektjét.

 Utóbbiból az következik, hogy 2016-os határidővel a megye képtelen lesz eleget tenni azoknak az elkötelezettségeknek, amelyekkel a megyében található szeméttelepek bezárását, illetve azok ökologizálását vállalta. Az 55 millió euróból 14 millióba kerülne csak a szeméttelepek bezárása, ebből a nagyváradi lerakat 8 milliót emésztene fel. A projekt részeként épült a váradi, illetve az élesdi mellett a mihályfalvi feldolgozó is, ám utóbbi, mint ahogyan azt a mellékelt ábra is mutatja, a vezetőség önhibáján kívül került működésképtelen helyzetbe. A 2005-ben leadott pályázatban a vitatott terület be lett jelölve a feldolgozó üzem helyeként. Ennek ellenére simán átment minden ellenőrzésen.

A környezetvédelmi tárca konzultánsai, a megyei tanács, a környezetvédelmi ügynökség, illetve az uniós elbírálási szakbizottság is tisztában volt a feldolgozó üzem helyével, azonban furamód, akkor senkinek nem szúrt szemet. Sőt! Tavaly nyáron arról tudósítottunk, hogy az Északnyugati Fejlesztési Régió Phare Monitoring szakértője a mihályfalvi önkormányzatnál tett látogatása során a város határában épített létesítmény üzemeltetését ellenőrizte, és aki azzal távozott, ha 2012 december végéig a létesítmény nem fog előírásszerűen működni, a városnak vissza kell fizetnie annak létrehozására kapott 1,02 millió eurós támogatást. Tehát még tavaly nyáron is ez volt a legfontosabb szempont.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ovidiu Indrie

A Natura 2000 védett terület határai 2005-ben még tulajdonképpen nem is voltak hivatalosan feltérképezve. Erről beszélgettünk a minap Karsai Attila mihályfalvi alpolgármesterrel, illetve Ovidiu Indrie környezetvédelmi szakemberrel is. A térképeken feltüntetet határvonalakat csak 2008–2009-ben kezdték rögzíteni, de a dolog kuriózuma, hogy ezeket a területeket terepfelmérés nélkül határozták meg, nyilvánították védetté. Ugyanis Mihályfalván a „rezervátumhoz” írták a negyven évvel ezelőtt épült utcákat is. Mi több az ANL-tömbházak is ezen a területen épültek. Ezelőtt hét esztendővel még senki sem számolt a Natura 2000 határaival – mondták egybehangzóan.

Jelenleg a helyzet úgy áll, hogy a megyei tótumfaktumok egy olyan jelentésen dolgoznak, amely meggyőzni hivatott Brüsszelt arról, hogy mennyire lesz, vagy nem lesz környezetkárosító hatása a mihályfalvi szelektív hulladék-feldolgozó üzemnek a védett növény- és állatfajokra való tekintettel. Ugyanis ha a projekt zárolása miatt Bihar megyét elönti a szemét, annak is beláthatatlan következményei lesznek. Tehát a „rossz helyre” épített mihályfalvi létesítmény bűnbakká való kikiáltása több sebből is vérzik.

Arról nem is szólva, hogy úgymond egy hirtelen gyártott ökológiai jellegű kifogással, egy másik ökológiai projektet zárolni, enyhén szólva mesterkélt dolognak hat.

Ennél már hitelesebbek az uniós anyagi keretek szűkítéséről terjengő hírek is.

Sütő Éva