Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Megnyílt az „ékszeresdoboz” a költészet napján

A magyar költészet napja alkalmából pénteken irodalmi estnek adott otthont a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum, amelyen meghívottként a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, E. Csorba Csilla és kollégái, Hegyi Katalin főmuzeológus, tudományos főmunkatárs és Benkő Andrea irodalomtörténész is jelen volt, valamint Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója. Őket és az érdeklődő irodalomkedvelőket Imre Zoltán muzeológus, az Ady-múzeum idén kinevezett ifjú vezetője köszöntötte.

Hegyi Katalin, Imre Zoltán, E. Csorba Csilla, Benkő Andrea, Szűcs László

Hegyi Katalin, Imre Zoltán, E. Csorba Csilla, Benkő Andrea, Szűcs László

 

Imre Zoltán hangsúlyozta, szeretné elérni, hogy az Ady Endre-kultusz Nagyváradon újra felelevenedjen, éppen ezért igyekeznek olyan érdekességeket behozni, feltárni a szemlélők előtt ebben a „Müllerei” néven ismert hajdani cukrászda épületében, ahol a költő gyakorta vendégeskedett, és amely jelenleg az Adyra vonatkozó irodalmi anyagok és emlékek gyűjtőhelye a városban. „Szándékunkban áll megnyitni ezt a kis ékszeresdobozt”– fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek tartalmából a jelenlegi kiállítás révén ezúttal az Ady család életéből kaphat ízelítőt a szemlélő eredeti fotók, dokumentumok, levelezések, cikkek, könyvek, halotti ismertetők révén, átölelve Ady érmindszenti, nagykárolyi, zilahi, debreceni, nagyváradi, párizsi és budapesti életútját.

E. Csorba Csilla együttműködéséről biztosította az Ady-múzeum vezetését. Mint megfogalmazta, három hónap alatt három hasonló helyszínre is ellátogattak. Csucsára, ahol a domboldalon álló kerti lakban, az úgynevezett „fehér házban” az első világháború idején Ady Endre is lakott. 1968-ban itt szerény emlékházat rendeztek be a költő tiszteletére, melyet az idén a budapesti PIM a kolozsvári Magyar Főkonzulátus kezdeményezésére modern emlékházzá alakított át. Ezenkívül jártak Érmindszenten is, Ady szülőházánál, és harmadik állomásként Nagyváradon, a költészet napján a Müllereiban. A költészet jegyében zajló bő kétórás kötetlen beszélgetésen a muzeológusok által felidézett múlt mesélt képek, írások (levelezések, kivonatok, versek, prózák, személyes dokumentumok) révén, bezárva hagyva egy-két rejtett, fel nem fedezett ösvényre nyíló ajtót, amelyekhez még meg kell találni a kulcsot. Az Ady-relikviákról, a még keresett tárgyakról, a költő és Székely Aladár fotós baráti kapcsolatáról érdekes információkat tudhattak meg mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel ezt az eseményt.  Azt is megtudhattuk, hogy hanganyag nem maradt fenn Adyról, verseket pedig kizárólag ceruzával írt.

Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője érdekességképpen felvetette a kérdést, hogy a költők közötti levelezés e modern, felgyorsult világban milyen formában maradhat fenn az utókornak, hiszen a kézirat helyett a világhálóé a főszerep. Mint elhangzott, erre még keresik a megoldást és a jogi utat. Szűcs László azt is bejelentette, hogy a január elején elhunyt kollégájuk, pályatársuk és jóbarátjuk, Kinde Annamária nagyváradi költő tiszteletére létrehozzák a Kinde Annamária-díjat, amellyel évente egy-egy elsőkötetes (esszé, próza, vers stb.)  szerzőt fognak díjazni, illetve anyagilag támogatják a nyertest következő kötetének a kiadásában. Az emlékplakett elkészítését Deák Árpád képzőművészre bízták, és az általa vázolt tervekre a Várad folyóirat honlapján (www.varad.ro) szavazhat majd a lakosság.