Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Megkezdődött a farsang

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. Hagyományosan ilyenkor tartották az esküvőket is. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek, kocsonya, káposzta és a farsangi fánk terjedtek el.

A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve, az úgynevezett torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt (mai modern verzióban az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra). A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami valójában télbúcsúztató is.

 

Farsang vagy karnevál?

A farsang szó bajor-osztrák eredetű, első írásos megjelenése a XIV. század közepéről való. Az eredeti, bajor-osztrák szóban r hang nem szerepelt: vaschanc, vaschang, vassang alakok ismeretesek. A déli németben pedig Fasching alakban fordul elő. A szó a Fastenschank (kb. „böjti italmérés”) összetett szóból származik (fasten – böjtöl, Schank – italmérés, söntés). Így eredetileg a farsangi időszak utolsó napjára, azaz húshagyó keddre utalt, hiszen a másnap kezdődő nagyböjt előtt ezen a napon lehetett utoljára alkoholt fogyasztani. A német eredetű szó a csehben fašank [fasank], vagy többes számban fašanke [fasanke], míg a szlovákban a többes számú fašiangy [fasianki] alakban található meg, a magyarhoz hasonlóan „farsangi időszak, álarcos mulatság” jelentésben – tudtuk meg a nyest.hu oldaláról.

Busójárás Mohácson

Busójárás Mohácson

Míg nálunk a farsang szó járja, másutt leginkább karneválnak nevezik ezt az időszakot. A karnevál szó olasz eredetű, feltehetőleg a carnelevare „hús elhagyása” (carne – hús, levare – felemelni, kisebbíteni, elhagyni) kifejezésből alakult ki, részben népetimológiás úton. A szóba valószínűleg a Carne, vale! (Isten veled hús!) mondatot értették bele a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint. Így alakult ki a ma már nemzetközi szónak számító karnevál szó, mely a XIX. században a magyarban is meghonosodott. A farsangi időszak mellett jelenti a nagyszabású, jelmezes-kocsis felvonulást is – így a Debrecenben nyaranta rendezett virágos felvonulást is virágkarneválnak hívják, bár semmi köze a böjtöléshez. Míg a karnevál a hús elhagyásához, addig a nagyböjtöt követő újbóli húsevéshez kapcsolódik a magyar húsvét szó.

 

Téltemetés, farsangtemetés

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. A farsang a tél elmúlásának, jelképes eltemetésének az ünnepe, amelyet a vidámság, az álarcos felvonulás és a tréfás jelenetek jellemeznek. A rituális farsangtemetés menetrendje, és a hozzá kapcsolódó népszokások vidékenként változnak. A hideg, fagyos telet általában egy felöltöztetett szalmabábú (akit egyes vidékeken Illésnek neveznek) jelképezi. A szalmabábút ingbe, gatyába, lájbiba öltöztetik, zoknit húznak a lábára, kalapot tesznek a fejére és így viszik körbe a faluban. A hagyomány szerint Illés súlyos beteg és betegségét egy „orvos” állapítja meg, majd kimúlását siratóasszonyoknak felöltözött férfiak siratják meg, és búcsúztatják el, mely sok élcelődéssel és a falu lakóit és elöljáróit sem kímélő „méltatásokkal” egybekötve zajlik. Ezután a tömeg utolsó útjára kíséri Illést és a falu határában vagy egy erre kijelölt helyen elégetik a szalmabábut. A kíséret állatokat, ördögöket és egyéb furcsa figurákat megjelenítő jelmezekbe bújt fiatalok hada képezi, akik nagy hangoskodással és csörömpöléssel kísérik a szalmabábút utolsó útjára. Miután az elhunytat kellőképpen elsiratták, a falu végén kiráncigálják ingéből, gatyájából és a halom szalmát meggyújtva énekelnek, táncolnak.

A farsangtemető, téltemető szokások közé tartozik a busójárás is, erről alább részletesebben olvashatnak.

 

Busójárás

A mohácsi busójárásnak internetes oldala is van, a hagyomány leírását innen idézzük. A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Vélhetően a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

Téltemetés kiszebáb égetéssel

Téltemetés kiszebáb égetéssel

A busó öltözete nem változott szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.

Régen a busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelé. A mohácsi busójárást az UNESCO az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is felvette.

 

Farsangi fánk egyszerűen

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 4 tojássárgája, 10 dkg sütőmargarin,10 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, kb. 3 dl tej, 1 evőkanál rum, fél citrom reszelt héja.

Elkészítés: Az élesztőt egy kevés cukorral és kb. fél deci tejjel felfuttatjuk. A lisztet, a tojássárgával, a vaníliás cukorral és a maradék cukorral összekeverjük, majd a felfuttatott élesztőt is hozzáöntjük. Annyi langyos tejjel, amennyit felvesz, összedagasztjuk. Amikor már szép hólyagos, az olvasztott margarint is hozzádagasztjuk. Kevés liszttel meghintjük, aztán meleg helyen duplájára kelesztjük. Miután megkelt, lisztezett deszkára öntjük, és sodrófával kb. hüvelykujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Fánkszaggatóval kiszaggatjuk, majd a maradékot újra összegyúrjuk és újra szaggatjuk. Mikor elfogyott a tészta, még egy negyed órát kelesztem a nyers fánkokat. Addig egy lábasban olajat hevítünk, és amikor már jó meleg, a fánkokat beletesszük Először fedő alatt kis lángon sütjük, majd megforgatjuk, és nagy lángon, de fedő nélkül sütjük. Így lesz szép szalagos a fánk. Porcukorral és lekvárral kínáljuk.

farsangi