Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Megalázott véradó Mihályfalván

Az utóbbi időben dicséretes önkéntes véradási akciók zajlanak Mihályfalván. Három-négyhavonta járnak ki a nagyváradi hematológiai központ egészségügyi dolgozói begyűjteni a sok esetben életmentőnek bizonyuló vért. Kezdetben alkalmanként mintegy ötven donor jelentkezett, majd egyre nőtt az önkéntesek száma. Múlthét csütörtökön már százon felül volt a lista, úgyhogy reggel 8-tól majdnem délután 3 óráig tartott az akció, amely a margittai kirendeltségű helyi kórház sürgősségi osztályán zajlott. A nemes gesztust mindannyiszor hét darab 9,35 lejes élelmiszerjeggyel jutalmazták, bár valószínűleg sokan ingyen is elmennének, ha már helybe jönnek.

Azonban ez alkalommal folt esett a vérközpont becsületén, amikor a gálospetri gyermekmenhely gondozóját, a 71. sorszámmal rendelkező, kicsit molett, de kövérnek nem mondható Kosza Erzsébetet azzal a gúnyos megjegyzéssel utasították el, hogy nem látszik a vénája, és nem fognak itt vele kínlódni. Menjen haza és fogyjon le néhány kilót, majd jöjjön vissza a következő alkalommal.

Kosza Erzsébet (balról)

Kosza Erzsébet (balról)

„El nem tetszik gondolni, mennyire megalázva éreztem magam, tudván, hogy évek óta rendszeresen járok vért adni. Semmilyen szervi bajom nincs, és eddig soha nem volt gond a vénámmal. Sepsiszentgyörgyön – ahonnan a férjemmel gyermekgondozóként Gálospetribe kerültünk –, soha nem voltak hasonló gondok. Úgy vagyok nyilvántartva, mint rendszeres véradó. Mivel kicsit molett vagyok, jót tesz nekem a véradás. És korántsem azokért az élelmiszerjegyekért megyek, mint számtalanok ebben a nyomorult világban, hanem, hogy másokon segíthessek. Ugyanis szerencsés vércsoportom van – 01-es –, így szinte bárkinek adható a vérem. Ilyen tapasztalatokkal sajnos azt kell mondanom, nincs kellőképpen megbecsülve a donor. A kórházak meg folyamatos vérhiányra panaszkodnak. Engem így még soha nem aláztak meg. Arról nem is szólva, hogy fél napot álltam sorba, otthagyva 31 gyermeket egyetlen gondozóra – panaszolja a gálospetri gyermekotthon pótanyukája.

Tudván, hogy Karsai Attila helybéli alpolgármester – egykori kórházmenedzser –, maga is pártolója és kezdeményezője e nemes ügynek, megkeresésünkre elmondta: most hallja először az esetet, és felettébb csodálkozik, hogy történhetett ehhez fogható, hisz a vérközpont igazgatónője, dr. Ligia Burtă is jelen volt a véradáson. Mint mondta, utána fog nézni a történteknek.

A Kosza Erzsébet önérzetén esett csorbát azonban nem lehet már jóvátenni. Mint mondta, román sajtóorgánumok látogatását várják a gyermekotthonba, és ő azoknak is el fogja panaszolni a csütörtöki megszégyenítését, amely szinte a diszkrimináció határát súrolja.

Az esethez nincs mit hozzáfűzni. Ha csak annyit nem, hogy a nagyváradi vérközpont felelőtlen és maguktól elszállt egészségügyi dolgozóira egy jó kis munkaköri megrovás mellett ráférne egy alapos pszichológiai képzés is, hogy máskor ne nyegléskedjenek az önkéntes véradókkal, akik életeket menthetnek.

Sütő Éva