Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Maskarában áll a bál!

Farsang időszakát éljük. Igaz, ebből a ma embere már nem sokat tapasztal, a városlakó szinte alig, a falvakban is csak néha-néha tartanak e szép időszakhoz kötődő bálokat. Nem úgy, mint mondjuk fél évszázaddal ezelőtt, amikor, ha nem volt alkalom vigadni, hát teremtettek maguknak az emberek. Főleg az Érmelléken, ahol mindig szerették megadni a módját mindennek, ami onnan is eredt, hogy elszigetelt, lápos, mocsaras tájegység volt. Megesett itt olyan időszak is, hogy akár hónapokig nem lehetett kievickélni egy-egy településről, főleg a nagyobb esőzések vagy olvadások idején. Ilyenkor a falvak közösségei megtalálták a módját, hogyan üssék el az időt, nem volt hiány a szórakozásban, bolondozásban, bálozásban. A lápvidék lakói nem szűkölködtek ötletekben farsang idején sem. Az volt még a vigadalom! Hisz nem egy-két napig tartott, mint más ünnep, de majdnem két hónapig. Disznótorok, bálok, névesték, mind-mind megannyi alkalom volt kirúgni a hámból. Hisz egyszer van farsang, amikor mindent szabad, hát nem is fogták magukat vissza sem ifjak, sem idősek.

 

Farsangi tobzódás a középkorban: Pieter Bruegel flamand festő műve

Farsangi tobzódás a középkorban: Pieter Bruegel flamand festő műve

Maskara és vigadalom

A farsangi időszakról sokszor megírtuk már, mennyi népszokás, hiedelem, időjóslás és vigadalom fűződik hozzá a Kárpát-medencében, ezen belül az Érmelléken is. Bár a karneválok több nemzet kultúrájában fellelhetőek, azonban olyan, mint amilyet a mi népünk őriz, párját ritkítja a világon.

A karácsonyhoz és az óévbúcsúztatóhoz főződő hagyományok után máris itt van a vízkereszt, azaz kezdődött a báli szezon. A hagyományok szerint a farsangi mulatságok végén még a telet is elűzzük, utat nyitva ezzel a kikeletnek, az új élet fakadásának. A farsang és az azt követő böjti időszak tehát a tél végére is utal. Innen adódnak a farsangot bezáró napok: Gergely-nap, hamvazószerda, virágvasárnap.

Télűzés – hagyományok újraélesztése a Kárpát-medencében

Télűzés – hagyományok újraélesztése a Kárpát-medencében

Köztudott, hogy a farsanghoz kapcsolódó zajos mulatságokat az ősi hiedelem hívta életre. Az emberek ugyanis azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek kelnek életre. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu (kiszebábú) égetésével akarták elűzni őket.

A farsang ünnepéhez tehát számtalan népi hagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett az íratlan szabályok felrúgása és kigúnyolása volt a legélvezetesebb. Az álarcok és a maszkok viselése is erre vezethető vissza: a névtelenség, az „arctalanság” biztosítja mindenki számára a féktelen mulatozást is egyben.

Télűzés – hagyományok újraélesztése a Kárpát-medencében

Télűzés – hagyományok újraélesztése a Kárpát-medencében

Bál, bál, bál!

A hamvazószerdát megelőző nap – húshagyó kedd – a farsang utolsó napja, amikor még gátlástalanul lehet lakomázni, mulatni, bolondozni, mivel azután kezdődik a húsvétig tartó szigorú böjt. A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotta az igazi farsangot. A három zárónapot farsang farkának is nevezik. Ezek voltak a tulajdonképpeni mókázás igazi felszabadult napjai.

A mihályfalvi Bacsó Annus néni mesélte, hogy a fiatalokat a farsangi időszakban nem is igen lehetett semmilyen munkára fogni a ház körül, mert folyton csak a mulatozáson, a bálozáson járt a fejük. De még nekik, idősebbeknek is – ismerte be –, hisz mit is tehettek volna a hosszú téli estéken, minthogy elkísérik a lányokat a bálba. Mert nehogy azt higgye már valaki, hogy a farsang csak egy bálból állt! Szerveztek itt majd’ minden két hétben – mondta. Muzsikusok akadtak bőven, az iparos otthon meg éppen megfelelt a célnak, de más helyeken is hamar kész volt hacacáré. Az idősebbek nem táncolni jártak, inkább a fiatalokban gyönyörködtek, vagy a lányokat gardírozták, mert az úgy volt szokás abban az időben. A bálokban a legszebb jelmezt általában a lányoknak ítélték oda, de a legleleményesebb maskara is mindig díjat kapott. Néha fel se ismerte azt senki. Egészen a bál végéig, míg ki nem vetkőzött belőle. Volt oszt’ kacagás! Kiváltképp, ha valaki olyat rejtett a gönc, akire nem is számítottak. Volt ott, aki sintérnek, volt, aki papnak, ördögnek, angyalnak maskarázta magát. Egyszer volt egy bakkecskének öltözött ember is, nagy szarvakkal, na arra mondták, hogy még a tél is elijed tőle – derült az emlékein Annus néni.

 

Télkergető maszkok

Télkergető maszk

A farsang és az egyház

A farsangot az egyház sokáig elítélte. A középkorban például az ördög időszakának nevezték, gátlástalanság, torkoskodás, szemérmetlen dolgokra való csábítás, egyszóval minden ördögi miskuláció belefért. Az 1700-as évek vége felé, amikor magyar földön is meghonosodtak a híres bálok, és királyi udvarokban is szabad utat engedtek az effajta vígasságoknak, az egyház is megenyhülni látszott e „féktelenségek” iránt. Divatba jöttek Európa-szerte a híres maszkabálok, melyeket a mai napig is tartanak.

A híres velencei karnevál kellékei

A híres velencei karnevál kellékei

A híres velencei karnevál kellékei

A híres velencei karnevál kellékei

Később már a farsangi időszakba belefért két neves egyházi ünnep is: Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.), mely egyházi ünnepen egész esztendőre megszentelik a gyertyákat, melyeket az égiháborúk, lidércek, villámlások vagy isten haragja esetén a gonosz erők ellen használtak, de az utolsó kenet feladásakor is ezt helyezték a haldokló kezébe, és erről vettek lángot a ravatalhoz is.

Balázs-napján (február 3.) is szenteltek gyertyát, ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták, Szent Balázs, egykori püspök emlékére.

 

Télkergető maszkok

Télkergető maszk

Min fognak mélázni?

Édesapám mindig azt mondogatta nekünk, hogy mindent csak módjával – magyarázta Annus néni. A szerzést is, azaz a munkát, mert nem jut idő az életre.

A vigasságnak tehát vége-hossza nem volt ebben az időszakban. Manapság nem is tudják felfogni az emberek, hogy így is lehetett élni. Mindegy volt, iparos ember, földműves, olyan szépen elszórakoztak… Nem kellett egymástól tartani. Legfeljebb a legények akaszkodtak össze egy-egy leány miatt, de nagy szó volt az is, hetekig közszájon forgott az eset. Sajnálom néha a fiatalokat. Nem maradnak emlékeik. Hisz manapság a mulatságok olyan ízetlenek, fakók, hamar felejthetőek. Min fognak mélázni öreg fejjel?

Sütő Éva