Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Másban jók a nők, és másban a férfiak – Interjú Gurmai Zita EP-képviselővel

Egyenlő munkáért egyenlő bért címmel európai szemináriumot tartottak szombaton a nagyváradi Continental Szállodában, a Bihar Megyei Szociáldemokrata Nők Klubjának szervezésében. Az eseményen jelen volt dr. Gurmai Zita EP-képviselő, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke is.

– Nem az első alkalommal jár Nagyváradon. A mostani látogatásának mi az apropója?

– Az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezete elindított egy kampányt, amellyel az európai parlamenti választásokig a következő kilenc hónapban foglalkozunk. „Egyenlő munkáért egyenlő bért” a szlogenünk, és azzal az alapproblémával foglalkozunk, hogy egyenlőtlenség van a nők és a férfiak között. A szegénység még mindig nőarcú. Ha a nőt a férfiakkal azonos mértékkel mérnék, sokkal egészségesebb lenne a társadalom. Nem véletlenül kezdtük el 2000-ben európai szinten vizsgálni a családi élet és a munka összeegyeztethetőségét. Ha a férfi is beszáll a családi együttműködésbe, természetesen rövidül az idő, amit a nő többletmunkával tölt. A nő anya, munkahelye van és segíti a családban lévő elesetteket. Hármas teher hárul rá. Ha az apa is részt vállal a feladatokból, egyrészt tehermentesíti az asszonyt, másrészt – ahogy a skandináv mutatók egyértelművé tették, és az amerikai statisztikák is mutatják – sokkal tovább él az a férfi, aki több szerepet és szeretetet kap a családban. Hasonló kampányt 2007-ben szerveztünk. Akkor volt 50 éves a római szerződés, amelyben „az egyenlő munkáért egyenlő bért” elve európai szinten megfogalmazódott. Azt a kampányt az akkori szociális, munkaügyi és esélyegyenlőségi biztos, Vlagyimir Spidla komolyan vette. A bizottság elkezdett az üggyel foglalkozni, s több parlamenti jelentés született belőle. A kampány eredménye, hogy ma már létezik az európai bérezés napja, amit minden évben máskor tartanak. Ilyenkor felhívjuk a figyelmet a bérkülönbségekre. 2007-ben nem azt mondtuk, hogy 15 százalék a különbség a nők és a férfiak bére között, hanem azt, hogy a „gyengébbnek mondott nem” képviselői 54 napot ingyen dolgoznak. A nők megértették, hogy valami nincs rendben. Miért érnek ők kevesebbet, miközben rájuk jóval jelentősebb, nagyobb teher hárul?

Masban jok

– A gazdasági válság jobban érintette a nőket?

– Őket a gazdasági válság második ciklusa érintette jobban, mert a szolgáltatási szektorban sokkal inkább ők dolgoznak. A válságot a férfi-dominanciájú vezetés okozta. Azoknál a cégeknél, ahol több volt a nő, a válság sokkal kevésbé rombolt, mert ott figyelembe kellett venni a női szempontot is. Az első ciklusban ezért veszítette el sokkal több férfi az állását.

A bérolló-ügy azért nagyon fontos, mert 2012-ben a bérolló 16,2 százalék volt, tehát 59 napot dolgoztak ingyen a nők. Most éppen egy picit kisebb, mint tavaly, de ahogy elnézem a gazdasági válság továbbhúzódását, a bérolló jövőre jó eséllyel tovább nyílik. Ezért volt fontos, hogy a bihari szociáldemokrata nők klubjában is beszéljünk róla. A klub alakuló ülésén – júniusban – itt voltam. Akkor is nagyon fontos témával, az ifjúsági munkanélküliség ügyével foglalkoztunk. Megengedhetetlen, hogy ne figyeljünk oda a következő generációra. A fiatalok munkát szeretnének ma. Nem holnapután, hanem ma, hiszen nekik ma kell élniük és eltartaniuk magukat. Az európai szocialisták készítettek egy tanulmányt, amelyben kiszámolták, hogy az 5,5 millió fiatal munkanélküli gyakorlatilag százmilliárd euróba kerül, miközben ha az Európai Szociális Alap mindössze tíz százalékát erre fordítanák, akkor már két-három millió fiatalnak munkahelyeket lehetne teremteni. Ez az úgynevezett osztrák modell, az ifjúsági garanciaprogram, amelyet az osztrák baloldali kormányzat alakított ki. A program lényege, hogy a több mint négy hónapja munkanélküli, 18 és 25 év közötti fiataloknak munkát vagy továbbképzési lehetőséget biztosítson. Ezzel gyakorlatilag négy év alatt a legalacsonyabbra vitte a munkanélküliséget. Ezt kell európai szinten megvalósítanunk. De most másik témánk volt, az egyenlő munkáért egyenlő bért.

– Miért fontos ezt a kérdést tudatosítani?

– Azért, hogy a nők értsék, milyen hatással van akár az ő családjukra is, ha európai szinten meghozunk egy döntést. Júniusban kezdtük a kampányt Szófiában, az Európai Szocialisták Pártja tanácsülésén. Számomra mint európai szocialista nőszervezeti vezető számára nagyon fontos volt, hogy Romániában – ahol korábbi képviselőtársam, Rovana Plumb miniszter asszony, aki egyben az ESZP Nőszervezetének az alelnöke, és aki volt frakcióvezető-helyettesként éppen az esélyegyenlőség területét kezelte – jelen legyünk. Idén is többek között egy kampányfilmmel szerettük volna elérni a nőket, viszont az anyagokat le kell fordítanunk az adott nyelvre. Nemcsak azért, mert a nyelvek sokszínűsége nagyon fontos az Európai Unióban, hanem egyszerűen azért, mert érthetővé kell tenni a filmet, amiben bemutatjuk, miért fontos ez az 59 nap. De ahhoz, hogy ezt a kampányt végig tudjuk vinni, célok kellenek. Három konkrét célt tűztünk ki. Az első az, hogy legyen a nemek közti bérszakadékkal foglalkozó audit, tehát legyen egy rendszeres ellenőrzési mechanizmus, lássuk, hogy képes-e minden tagállam betartani a bérkülönbség csökkentését. Mi évi két százalékot szeretnénk csökkenteni minden korosztálynál. Lehet, hogy ez túl ambiciózus, de ha nincsenek célok, ha nem gyakorlunk nyomást a kormányokra, akkor semmi sem történik. Ma a bérolló a nyugdíjak esetében majdnem 40 százalék, sőt – magyarországi adatok szerint –, ha egy gyereke van a nőnek, 8 százalék, ha kettő 15–16, ha pedig három, akkor felmegy huszonvalahány felé. Miért büntetjük azt a nőt, aki egyébként a közös tehervállalásból nagyobb részt visel? Úgy gondolom, ez nem megengedhető. A második cél, hogy erősíteni kell a diszkrimináció-ellenes és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályokat, valamint világos, visszatartó erejű szankciókat kell nemzeti és európai szinten bevezetni. Mindezt úgy látjuk megvalósíthatónak – és ez a harmadik célunk-, ha 2014-től lesz egy biztos, aki az esélyegyenlőséggel, a nők ügyével foglalkozik, és elkötelezetten dolgozik a fizetéskülönbség megszüntetése érdekében.

– Romániában mikor indítják útjára a kampányt?

– Az Európai Szocialista Párt Nőszervezete készül a választásokra, tehát gyakorlatilag Rovana Plumbbal és az összes többi alelnökkel közösen járjuk Európát, hogy bemutassuk a programot. Legközelebb október 12-én, Jászvásáron leszünk kétezer nőtársammal együtt. Voltam Bukarestben, a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A román szociáldemokraták már jól ismernek. Emellett a nők elleni erőszak, valamint a szexuális és reproduktív jogok ügye a másik két fajsúlyos téma, ami választóvonal a jobb- és a baloldali politika között.

A bérkülönbség olyan ügy, amiről a nőknek igenis tudniuk kell. Ha a jobboldali vezetésű Európa azt mondja, hogy „rád nincs szükség, menj haza, főzzél, mossál, takarítsál”, attól nem születik több gyermek, nem fog működni a gazdaság. Ez ókonzervatív politika. Minden egyes statisztika azt mutatja, hogy boldogabb a család, ha az apa is beszáll a teherviselésbe. Ehhez természetesen az kell, hogy legyen a férfinak és a nőnek is munkája, amihez viszont sokkal gyorsabban kellett volna reagálni a gazdasági válságra, mint ahogy a jobboldali vezetésű Európa tette. Ha megnézzük, 2002-ben is meg kellett húzni a nadrágszíjat, de az akkori progresszív európai vezetés megoldotta a problémát, és nem húzódott el a válság. Ellenben 2008-ban, mikor a válság megjelent Európában, három hónapig nem volt fejlemény.

A másik dolog az, hogy az egész modell válságban van. Nem véletlenül kaptuk meg tavaly a Nobel-békedíjat. Egyszerűen ez a fajta béke van veszélyben azzal, hogy egyre többen háborúznak, egyre nagyobb az indulat, egyre jelentősebb az antiszemitizmus, a romagyűlölet – hogy magyarországi példát mondjak. Azt gondolom, az embereknek érteniük kell, hogy a szélsőségek nem vezetnek másik Európához. Az értékrendszer – amit anyáink, apáink annak idején összehoztak – nem kerülhet veszélybe.

Sokkal szorosabban kell együttműködni, mert ha nincs közös gondolkodás a gazdaságról, akkor gyakorlatilag esélyünk sincs arra, hogy ebből az egyre súlyosbodó válságból – ami már nemcsak gazdasági és pénzügyi, de morális is, értékválsága Európának – kilábaljunk.

gurmai

– Sikeresnek értékeli a váradi rendezvényt?

– Igen. Nagyon jó az együttműködés, nemcsak a bihari nőklubbal, aminek dr. Debelka Boglárka Lilla az elnöke. Azt is fontos tudni, hogy Ioan Mang Romániában azon kevés megyei vezetők közé tartozik, aki megértette, hogy sokkal jobban működik a megyei vezetés, ha abban nők is vannak. Márpedig itt vannak alkalmas nők, például Lia Pop, akit újraválasztottak a megyei nőszervezet élére, vagy Sonia Drăghici országgyűlési képviselő. Minden sikeres férfi attól sikeres, hogy van mellette egy nő. A nők esetében pedig azt mondjuk, hogy minden sikeres nő mellett ott van egy másik nő. Amikor a nemek közötti egyenlőségről beszélünk, az nem a nőknek fontos, hanem a társadalomnak. Megbukott az a fajta konzervatív gondolkodás, hogy az asszonynak a konyhában a helye, vagy hogy vallásos nevelésben oktassuk a gyermekeket, hátha bölcsebbek lesznek. Úgy vélem, igenis fontos, hogy ismerjük egy adott ország adott vallását. Nemcsak a sajátunkat, hanem másokét is, mert minden vallás az egyetemes kultúra része. Nem megengedhető, hogy a pap adott esetben kampányoljon egy politikai párt mellett, mert nem ez a dolga.

Nekünk egyébként nemcsak a bérollót kell bezárnunk, hanem a női részvételt is emelnünk kell a politikában. Sajnos van számos tagállam – többek között Magyarország –, amely nem támogatja, hogy több nő kerüljön vezető testületekbe. Ez luxus, hiszen minél több nő van vezető testületben, annál több a profit. Egyszerűen azért, mert mi, nők, másfajta gondolkodásmódot és vezetési stílust hoztunk magunkkal. Ennek megfelelően, jobb a vállalatnak, jobb a csapatnak, jobb a parlamentnek, jobb a döntéshozatalnak, ha ott vannak a nők is – mert a nő egyszerűen mást tud, mint a férfi.

(x)