Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Liszt a Kiss Stúdióban

Újfajta előadással indított szombaton este a Kiss Stúdió Színház a Magyar rapszódia című előadásával. Ennek keretében a váradi esemény helyszínén Kiss Törék Ildikó, a stúdiószínház vezetője és meghívott vendége, Lászlóffy Zsolt zongoraművész, zeneszerző, egyetemi tanár adtak ízelítőt Liszt Ferenc életéből. Az előadás során részletek hangoztak el felvételről Liszt jelentősebb műveiből. A stúdióterem megtelt, de többnyire az alapközönség volt jelen.

liszt

Kiss Törék Ildikó bevezetőként hangsúlyozta, hogy Lászlóffy Zsolttal együtt arra gondoltak, hogy megpróbálnak az elkövetkezőkben egy-egy nagy zeneszerzőre emlékezni, viszont teljesen másképpen, mint ahogy azt egy koncerten teszik. Ide nem hoztak zongorát, hanem felvételről lejátszott zeneművekkel fűszerezve felvillantottak néhány képet, adatot, momentumot egy olyan nagy zeneszerzőről, mint amilyen Liszt Ferenc volt. „Elsőként rá esett ennek az előadássorozatnak a választása, hiszen az idén volt születésének (októberben) és halálának (nyáron) a viszonylag kerek évfordulója” – fogalmazott Kiss Törék Ildikó, majd Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez című költeményéből szavalt el egy részletet.

Ezt követően az emlékezés fonalaként zene és történetek szépen egybefonódtak. Liszt jelentősebb műveiből – a Prelűdökből, a Szózatból és a Himnuszból, a Zarándokévekből, a Zenei álmokból, a Magyar rapszódiából, Richard Wagner sírjánál címűből – csendültek fel részletek. A felvételek között volt olyan is, amelyen Bartók Béla vezényelt, és olyan is, amelyen Bogányi Gergely csodazongoráján játszott Liszt-művet. Lászlóffy Zsolt beszélt arról, hogy mivel Liszt más zenészek művét is átdolgozta, „kaméleon-zeneszerzőként” is emlegették. A Liszt műveiben megjelenő halál-motívumról is szólt Lászlóffy, s ezen belül a Haláltánc című mű megrázóan zord zenéjéről, mely Bartókot is zavarba ejtette, mivel a közepe táján szinte olaszosan elérzékenyülővé válik a dallam, mintegy reménysugárként, talán arra utalva, hogy a halál csak időszakosan képes úrrá lenni rajtunk. Liszt életpályáját is ismertette az előadó. Hangsúlyozta, hogy Liszt bár nem volt arisztokrata származású, s nemcsak hogy nem doktorált, de még az egyetemet sem végezte el, mégis a világ egyik legnagyobb zongoraművésze, zeneszerzője, karmestere és zeneelméleti írója lett. Sok szempontból megelőlegezte a századforduló zenei stílusát, közben habzsolta az életet, megteremtette a szimfonikus költemény műfaját.

A zenei est záróakkordjaként ifj. Kristófi János előadásában Lisztnek A magyarok Istene című műve csendült fel idősebb Thurzó Sándor emlékére, aki az előadó szerint még többet tudott volna mesélni Várad zenei életéről.

S. T. K.