Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Lapos tetősre tervezték a színházat

A helyi újságból értesültem a székelyhídi színház épületének felújításáról. Ezzel kapcsolatban észrevételeim a következők.

Szükséges a felújítás, de nem mindegy, hogy fog kinézni a felújított épület. Székelyhíd 1517. óta kisebb megszakítással város, ami arra kötelez, hogy a történelmi központjában lévő épületek beilleszkedjenek a hagyományos városképbe. Kivétel nélkül minden épület cseréptetős a főtéren, tehát egy lapos tető egy ilyen környezetben nem elfogadható, annál is inkább, mert a színház méreténél fogva uralja a főteret, és exponált helyzetben van, a főtér minden részéről látható. A kommunisták „a múltat végképp eltörölni” jelszóval lebontották a század eleji főtéri épületek zömét, de arra mégis figyeltek, hogy az új tömbházak tetőzete beilleszkedjen a főtéri környezetbe. Egy tetőzet az épület tömegének nagyjából az egyharmadát teszi ki, tehát meghatározó elem esztétikai szempontból.

A szekelyhidi szinhaz epulete

Mi indokolja a tető lecserélését? Hány százalékát kellene kicserélni a faszerkezetnek?

A beázásoknál talán szükséges a csere. Például a lakóházam 1902-ben épült. Tetőjavításkor mindössze négy szarufát kellett kicserélni a beázásoknál, és újra kellett lécelni a tetőzetet. Még a régi cserép is visszakerült. A színház 1960-ban épült, tehát tetőzete még jobb állapotban kellene legyen. Az eredeti tető helyreállítása inkább csökkentené, nemhogy növelné a költségeket. A hátsó hozzátoldás lapos tetővel megoldható az elülső, oszlopos nyitott portikuszhoz hasonlóan.

A jelenlegi portikusz szépen kimunkált része a színháznak és jó állapotban van. Megtartása csökkentené a költségeket, és több pénz jutna a tető helyreállítására. A helyreállítási tervezetben az új, megemelt oszlopos portikusz monumentálisabbá teszi az épületet, de megnöveli a költségeket is.

A székelyhídi színház épülete id. Szilágyi Lajos vizsgázott helyi kőművesmester irányításával épült, amikor városunk rajonközpont volt, és még hagyományos technikával készült. A nagyváradi színház után a legnagyobb és legszebb a megyében. Tehát helytörténeti és építéstörténeti szempontból is indokolt az eredeti, tetszetős tetőforma megtartása. Felhívnám a figyelmet a jelenlegi csillárok és falikarok megőrzésére is, amelyeket a felszámolt feketeerdői üveggyárban készítettek és ma már ilyenek nem kaphatók, tehát műtárgyaknak számítanak. A régi hagyományos értékek megőrzése a civilizáció és műveltség egyik fokmérőjének számítanak. A váradi színház felújításakor sem változtattak az épület tetőzetén és a régi világítótesteket is megőrizték, pedig ötven évvel régebbi mint a székelyhídi színház épülete.

Szilágyi Zoltán kőművesmester szerint ha a beázások miatt esetleg meghibásodott gerendákat, szarufákat megduplázzák, nem szükséges lecserélni a tető favázát, csak legfeljebb újra lécelni és újracserepezni.

Szilágyi Zoltán vállalná ezeknek a munkálatoknak a levezetését. Tapasztalt mester, nyugodtan rá lehet bízni. Egy kivételével összes központi tömbház építésénél ő volt az építésvezető. A római katolikus templom tornyának helyreállításában szintén részt vett.

Az urbanisztikai bizottság és helyi tanács bár kifogásolta a lapos tetős tervezetet, a pályázatnak a Befektetési Ügynökségre való leadási határidejére hivatkozva mégis azt szavazta meg. Dicséretes a színház felújítására irányuló igyekezet, de ez ne okozza a főtér egyik emblematikus épületének rossz irányú, külső megváltoztatását.

Ez például olyan, mintha azt mondanák templomjavítás előtt, hogy vagy lapos tetős lesz, vagy nem lesz javítás.

a szinhaz lapos tetos latvanyterve

A felújítást tervező szakembernek lett volna a feladata, hogy a fenti szempontokra felhívja a tanács figyelmét azért, hogy objektíven dönthessen, figyelembe véve a helyi adófizetők véleményét is. Azonban éppen tőle indult ki a lapos tetős (rossz?) megoldás, azzal érvelve, hogy a főtérnek a színház felőli oldalán nincsenek régi épületek. Ez az érvelés nem állja meg a helyét, mert az új épületek többsége nem lapos tetős, és figyelmen kívül hagyta a főtér összképét. Ez a változat már évekkel ezelőtt ismert volt a vezetőség körében, tehát lett volna idejük lakossági fórumot összehívni az ügyben.

Mindezeket figyelembe véve kérem a tisztelt tanácsot, hozzon egy kiegészítő határozatot, amelyben kérik a Befektetési Ügynökséget, hogy a lakosság véleményére és az épület jelentőségére tekintettel az eredeti tetőzetet megtartsák és helyreállítsák, vagy ugyanilyen legyen az új tető formája. Ha a változás nem jár 15 %-al nagyobb költségnövekedéssel, akkor ez lehetséges, hasonlóan a város központjában található körforgalom és a Kágyai utcai parkolók utólagos változtatásához. Nem elfogadható az az érv, hogy legyen végre felújítva a színház, mindegy, ha lapos tetős is, annál is inkább, mert azon még lehet változtatni.

Említenék egy jó példát ezzel kapcsolatban. Érmihályfalván a jelenlegi egészségügyi központ épületét eredeti állapotban visszaállították, beleértve a tetőzetet is.

Környezetemben nem találtam egyetlen személyt sem, aki helyeselte volna a lapos tetőt. Aki a színház tetőzetének eredeti állapotban való helyreállítását jónak látja, lehetősége van a fogorvosi rendelő várótermében lévő aláírásgyűjtési ívre feliratkozni és azt kézjegyével ellátni.

 

Szilágyi Zoltán székelyhídi kőművesmester inasként vett részt édesapja mellett a színház építésében. Tőle tudtuk meg az épület tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos részletes adatokat. Papp Gábor községi titkár (jegyző) kezdeményezte a székelyhídi színház építését. A kivitelezés licitjére három vállalkozó jelentkezett: Szilágyi Lajos, Köblös Károly és Ruska Imre. Id. Szilágyi Lajos volt a legdrágább, mégis ő nyerte meg a licitet. A későbbiekben bebizonyosodott, hogy jól választottak, mert ő és csapata szívvel-lélekkel végezte munkáját.

 A hivatalos tervrajzon az épület istállóhoz hasonlított inkább, mint színházhoz, ezért id. Szilágyi Lajos bement Nagyváradra, leült a színház elé és kézi rajzot készített arról. Ennek alapján készített tervrajz szerint épült fel a székelyhídi színház 1958–’60 között.

Id. Szilágyi Lajos munkatársai voltak: fia, Zoltán, Szamos László és fia, Laci, Gardó Lajos és fia, Lali, Tóth László és Szilágyi Gyula. Későbbiekben több segéd is bedolgozott.

Az alappal több helyen három méter mélyre is leástak és ahol víz jött fel ott száraz betont használtak. A mostani zenekari ülés alatt volt a hajdani piac kútja, a munkálatok idején innen merték a vizet. Két segéd, Murguly Viktor és Szilágyi Bandi egy órával a munkakezdés előtt már ott voltak és megkeverték az anyagot nagy ládákban. A kavicsot közmunkában szekerekkel szállították a Berettyóról, az ömlesztett cementet a tűzoltóraktárból kézzel húzott szekérrel szállították a felhasználás helyére. A meszes gödör az oltott mésznek a színház közepére volt ásva. Az építőanyagot a néptanács biztosította.

A munkálatokat kézzel végezték, még betonkeverőjük sem volt. Szilágyi Zoltán inasként a szerszámfelelős volt. Egy ládában tisztán megmosva kellett tartani az eszközöket: kanál, kalapács, serpenyő, függő, saroksimító, lapsimító, meszelő, kenőkés, snájdáze egy hóblival letakarva és rátéve egy kézi falvésőt, kőműves kalapács meg egy vízmérték.

Nagy gondot okozott a tető ácsolásában a falak közötti 17 m-es fesztávolság. A folyógerendát mikor átvetették a falakon, a saját súlyától 10 cm-re lecsüngött, de miután „fermákat” készítettek, hat személy ugrált rajta és csak 1 cm-t mozdult el lefelé. A ferma azt jelenti, hogy a párhuzamosan futó gerendákat összekötő faelemekkel egyberögzítették.

A belső munkálatokat nagy igényességgel végezték. Úgynevezett „cuppantós” mennyezetet készítettek, a belső oszlopokat párkányokkal, kihúzásokkal díszítették. A csillár körüli kétméteres rozettán id. Szilágyi Lajos egy napig dolgozott. Az orros lépcsők mozaikborítást kaptak. A külső finisszálásra már nem volt elég idejük, mert Fazekas János (nem székelyhídi) párttitkár kötelezte őket, hogy május 1-je tiszteletére legyen átadva a színház. Emiatt az ablakkeretezések elmaradtak és a hátsó falak csak szürke spriccel készültek. Tisza István nagyváradi színházigazgató próbálta ki az épület belső akusztikáját, amely minden igénynek megfelelt. A mai világban ilyen lelkiismeretesen, ilyen egyszerű eszközökkel egy ilyen masszív épületet nem tudnának felépíteni, éppen ezért kell megőrizni ebben a formában, beleértve a mutatós tetőzetet is, amely itt ott még most is beázik, pedig csak néhány cserepet kellene helyre tegyen a polgármesteri hivatal építőbrigádja.

Kéri Gáspár
Székelyhíd