Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Krk szigetén

Krk Horvátország második legnagyobb szigete, amely Fiume közelében helyezkedik el. 1980 óta a világ egyik leghosszabb betonhídja, a Krk-i híd köti össze a szárazföldet a horvát írásbeliség fellegvárával, ám napjainkban, Krk az Adria egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. Kanyargós, szűk utcái, szürke ódon kőházai, és különleges hangulata régmúlt időkbe röpíti vissza az idelátogatót.

krk 1

A Vido Vinodolskin

Szitál, csepereg, esik! Tanácstalanul kémleljük az eget ezen a reggelen a Novi Vinodolski-i szállodánk egyik erkélyéről. Nézzük a hullámzó tengert, a pocsolyák körül károgó dolmányos varjakat. Amott két esernyős hölgy sétál a parton, a bal oldali erkélyen pulóveres férfi olvassa az újságot, sárgult faleveleket sodor a szél s közben a tenger haragosan nyaldossa a sziklás partot. Végre megérkezik a jó hír, mely szerint a Vido Vinodolski kirándulóhajó kapitánya mégiscsak vállalja, hogy átvisz minket Krk szigetére. Az első programról, a Biserujka barlangban való látogatásról azonban le kell mondanunk, mert az utóbbi napok esőzései miatt nagyon csúszós a barlang keskeny járata. A sziget 54 barlangja közül ez a legnagyobb és az egyetlen látogatható. A szóbeszéd szerint, a barlangban csempészek által összeharácsolt kincsek vannak elrejtve, nevét is innen kapta (biser = gyöngy). Alig hagyjuk el a szárazföldet, a kapitány segédje fügepálinkával kínálja a társaságot, aminek mindenki megörül. Utunk során rengeteg fügefát látunk, hiszen a Mediterráneum a füge őshazája. Maga a gyümölcs sok, befelé nyíló apró virágból áll, s minthogy minden virág arra vár, hogy beporozzák, a füge esetében a fügedarázs végzi el ezt a nemes feladatot, miközben tojásait az éretlen fügében helyezi el. Ám minket egyáltalán nem zavar az, hogy valamikor aprócska lárvák növekedtek azokban a fügékben is, amiből ezt az erős nedűt készítették…

krk 2

krk 3

Vrbnik szűk utcácskáin

Krk északkeleti partja felé haladva, a sziget legjelentősebb településére, Vrbnikbe érkezünk. A kanyargó ösvények, magas lépcsősorok és a vastag falú házak úgy épültek a magas sziklafalakra, hogy minél védettebbek legyenek a tenger felől támadó szelekkel szemben. Régen, a kikötőből nem volt könnyű feljutni a település falai közé, a várost vársánc és erőd védte. 1797-ig Krk szigete a Velencei Köztársasághoz tartozott, azután pedig a Habsburg Birodalomhoz. Megállunk a település legjelentősebb műemléke, a Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt plébániatemplom előtt, amelyet egy kora középkori templom alapjaira építettek a 16. században. Egyhajós barokk épület, a templom mellett 1527-ben építették impozáns reneszánsz harangtornyát. A torony építésének dátumát egy glagolita nyelvű vésett felirat őrzi. Életemben most látok először glagolita, vagyis horvát nemzeti írást. A glagolita írás eredetéről egyesek azt állítják, hogy ó-görög mínuszkulákból alakult ki, mások szerint Cirill és Metód tanítványai vezették be. Szintén itt, Krk szigetén találták meg a horvát nyelv legrégebbi írásos emlékét, az 1100-ból származó Baskai kőtáblát. 13 sor olvasható rajta, melyben a horvát uralkodó, Zvonimir földterületet adományoz egy bencés apátságnak. A kőtábla 2 méter széles, 1 méter magas, súlya 8 mázsa.

krk 4

krk 5

Betérünk a Konobába!

A glagoliták egykori központja a vrbniki Gradec erőd volt, amelyet a Frangepánok építtettek, akik a 13.-14. században Horvátország legbefolyásosabb nemesei voltak. A 12. századtól ők uralták Krk szigetét, s a későbbiekben bánok, diplomaták és püspökök kerültek ki közülük. Amikor IV. Béla magyar király a tatárok elől a dalmát tengerpartra menekült, a Frangepánok segítették őt, s az országbitorlók kivonulása után, szintén ők kísérték vissza szétdúlt országába. Mátyás király menye is Frangepán lány volt, az 1480–1510 élő Beatrix. Ám a 21. században az egykor Frangepán birtok romjai, gyomok közt, dicstelenül porladnak a vadonban. Sétánk során eljutunk végre Horvátország s talán a világ legkeskenyebb sikátora elé, amely állítólag 40 cm széles. A kritikus útszakaszon többen is behúzott hassal próbálják átpréselni magukat. A sziget híres bortermelő vidék, s még mielőtt betérnénk egy Konoba vendéglői kis borkóstolóra, az egyik magaslatról vetünk egy röpke pillantást az itteni szőlőültetvényekre. A vendéglőnek szép kis terasza van, ám a bizonytalan idő miatt, inkább az épületbe foglalunk helyet. S milyen jól tesszük, mert pár perc múlva akkora eső kerekedik, hogy hosszú időre benn rekedünk. Hajszál vékonyra szeletelt sonkával, füstölt kecskesajttal, s mellé háromfajta borral kínálnak. A falu egyik jellegzetessége a számos díjat nyert Vrbnicka Zlahtina bor, ám nekünk, hölgyeknek az édes Dalmáciai Prošek ízlik leginkább. Időnként ki-kinézünk, ám az eső továbbra is zuhog, s a víz csak úgy hömpölyög a lejtős utcán. Van hát időm kérdezősködni a helyi specialitás, a surlice felől, amely a sziget házitésztája. Elkészítése elég időigényes feladat. Miután tojásból, lisztből és kevés vízből jól formázható, nudlihoz hasonló tésztát gyúrunk, vágjuk fel apró darabkákra, majd vegyünk egy hurkapálcát, nyomjuk rá a tésztára, és két kézzel sodorjuk a pálcára, mindaddig, amíg 10 cm hosszúságú csőtésztákká alakulnak. Ezután a tésztát óvatosan húzzuk le a pálcikáról, és helyezzük a belisztezett deszkára. Ha ezzel elkészültünk, sodorjunk belőlük még vagy százat, attól függően, mekkora a család étvágya! Fogyasszuk hússal, sajttal vagy tenger gyümölcsével. Amint csendesedik az eső, lesietünk a partra, hogy átázva újra elfoglaljuk helyeinket a Vido Vinodolskin. S, hogy feledjük a mindenfelől ránk zúduló hideg vízpermet kellemetlenségét, jóféle házibor kerül az ingó sétahajó asztalára.

Schönberg Éva