Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Közös ünneplés a határon túl

A magyar kultúra napját Nagyvárad ez évben közösen ünnepelte Berettyóújfaluval, Debrecennel és Margittával. A néhány kilométerre fekvő határon túli város, Berettyóújfalu ez alkalommal összeállított programjaiban is fellelhetők voltak nagyváradi meghívottak nevei. A két település kapcsolatainak ápolása tizenötéves múltra tekint vissza, melyben több egymással megosztott esemény mellett a kultúra ünnepe egy biztos találkozási pontot jelent minden évben.

Az idei közös program szerda délelőtt vette kezdetét Berettyóújfalu Arany János Gimnáziumában, ahol Szűcs László, a Várad művészeti és irodalmi folyóirat főszerkesztője tartott egy rendhagyó irodalomórát Nagycsütörtök címmel, Molnár Judit közíró társaságában. A délután folyamán pedig dr. Fleisz János történész, egyetemi tanár mutatta be a Főhajtás püspökeink emléke előtt. Egyház, tudomány, kultúra című kötetet a Római Katolikus Plébánia épületében.

A megszokott csoportkép

A megszokott csoportkép

Csütörtökön a település Nadányi Zoltán Művelődési Központjának galériájában a nagyváradi grafikus művész, Trifán László festményeiből nyílt kiállítás Retro címmel, a művészt több itthoni művészkollégája is elkísérte. A vendégeket és az érdeklődőket Lisztes Éva, a művelődési ház vezetője köszöntötte, valamint a nagyváradi Holló Barna képzőművész, egyetemi tanár, aki megnyitotta és bemutatta a kiállítás anyagát. A képzőművész saját bevallása szerint inkább a Rezonálások címet adta volna a válogatásnak, mert „a festmények élményekre való ráhangolódást örökítenek meg: gyerekkori élményeket, fényjelenségeket, természeti jelenségeket, a legapróbb részleteket, amelyeket egy kis művészi tehetséggel önálló életre lehet kelteni, kihozván a sajátosságaikat” – mondta Holló, aki hozzátette, hogy a vörösek és barnák dominanciája „egy harmonikus ars poetica megjelenítője, amelynek megfejtésekor a harmónia mélyére kell látni”.

Trifán László köszöntőbeszédében maga is kiemelte, hogy a portrékat, a városi sziluetteket és a tűz szimbólumait – amelyek őt magát is szimbolizálják – nem szükséges a képek alá írt címekkel tematizálni, mert azok csak elvonnák a figyelmet a lényegről, az egyéni sugallatok szabad áramlásától.

A kiállítás hangulatának megteremtésében közreműködött Balogh László és Kovács Lajos duettje, akik hangszereikkel a vadnyugatra is elvarázsolták a hallgatóságot.

Az est hátralevő részében a Nadányi Zoltán Művelődési Központ színháztermében a magyar kultúra berettyóújfalui gálaestjén töltötték meg a termet az ünneplők. Az est első néhány percében ünnepi beszédek hangzottak el. Először Lisztes Éva fogalmazta meg a határokon átívelő közös ünneplés jelentőségét, majd Nagyvárad alpolgármestere, Huszár István szőtte tovább a megkezdett gondolatmenetet, az ünneplő társaság – és a négy település – családias jellegére utalva. „A határ, a csekély távolságok nem jelentenek akadályt. Érezzük egy nemzetnek magunkat!” – fejezte be köszöntőjét. Muraközi István, Berettyóújfalu polgámestere kiemelte a közös ünneplés több mint egy évtizedes hagyományának jelentőségét, amikor „összegyűlünk, hogy megéljük közös kultúránkat”, hídnak és kapunak nevezve Nagyváradot Magyarország és Erdély között. Az összefogás jó példájáról beszélt továbbá, amely mintául is szolgálhat mindenki számára. „Az összefogás maga a kultúra, amely megfelelő partnerek és eszközök segítségével valósul meg, és erőt, lendületet és hitet ad.” Beszédét egy Hankis Elemértől vett idézettel zárta: „A kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése.”

A gálaest egy remek élő koncerettel zárult Szabó Balázs Bandája előadásában. Az öttagú fiúbanda bő egyórás szereplése az első három-négy dal tartama alatt bizonytalan kimenetelűnek ígérkezett, jóllehet a tizenévestől minden korosztályban képviselt közönség javarésze nem első alkalommal hallotta a bandát játszani. Tizenöt perc elteltével azonban az ismerős-ismeretlen dallamok, a dob ritmusa, az elektromos gitár ereje, a hegedű és a cselló szívszaggató muzsikája, és mindezek összhangja már a lábakat is megmozgatták. A hagyományos ünnepség cseppet sem hagyományos koncertje óriási sikert aratott.

Szamos Mariann