Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Közbirtokossági konferencia zajlott Érmihályfalván

A közbirtokosság, már a feudális rendszerben is létező közösségi társulás – komposszeszorátus – volt, amely a közös tulajdonban levő erdők, legelők, nádasok és egyéb mezőgazdasági területek használatának szabályozására alakult. Működésüket saját maguk által alkotott alapszabály szerint folytatták. Ezek létezését Romániában utoljára az 1921-es földreform szabályozta. Az államosítás után ezt a fajta tulajdonjogi formát is felszámolták. Az 1989-es változások után hosszú ideig egyetlen konkrét jogszabály sem született, amelynek alapján vissza lehetett volna állítani az utóbbiak jogi helyzetét. Huszonhét év óta a földek visszaszolgáltatása, valamint a közbirtokosság ügye a mindenkori román felső fórumok útvesztőiben vergődik. Az erdélyi magyar és román földtulajdonosokat évtizedek óta törvényesített maffia-módszerekkel fosszák ki. Mivel a Regátban (Moldva és Havasalföld erdélyi magyarok által használt gyűjtőneve) nem ismerték még a telekkönyv fogalmát sem, így az erdélyi magyar gazdák mellett a román földtulajdonosokat is Ó-Románia szintjén kezelik. Köztudott, hogy Erdélyben 1921 óta nem változtak a közbirtokosságra vonatkozó telekkönyvi bejegyzések, így érthetetlen az a mesterségesen kreált kuszaság, amelyet a mindenkori bukaresti román hatalom gerjeszt a közbirtokosság kifosztása érdekében. Jelenleg a közbirtokosság tulajdona még sok helyen (Bihar megyében is) a helyi önkormányzatok vagyonát képezi, azaz képezte, ameddig a szemfüles mindenkori elöljáróság és annak atyafisága szemet nem vetett ezekre a területekre, amelyekre manapság önkényesen vállalkozásokat és magántulajdonban lévő villákat, egyéb ingatlanokat építettek. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) szervezésében tartott szombati konferencián 14 településről érkeztek bejegyzett vagy éppen a kerékkötő önkormányzatoknak „köszönhetően” még felemás helyzetben leledző közbirtokosságok képviselői.

A konferencia résztvevői

A konferencia résztvevői

A felszólalások alapján Bályok kivételével majd minden település ugyanazokkal a problémákat sorolt: a közbirtokosságok vezetőségi tagjai az önkormányzatok által „delegált” emberek, vagy rokoni szálak fűzik valamennyijüket a községi vezetőséghez, de akad olyan is, ahol maga a helyi RMDSZ-elnök a mindenes. Vezetőséget újítani nem tudnak, mert a több száz hektáros szubvenciók motivációja nyom annyit a latba, hogy a tisztújításokat minden alkalommal elszabotálják. A jelenlévők arról is beszámoltak, hogy a makacsabb tagokat folyamatosan fenyegetik, elszámolásra bírni az odakövesedett vezetőket pedig egyszerűen lehetetlen. A legdurvább állapotok Hegyközszentmiklóson és Borson vannak. Utóbbi településen 2006 óta 47 kérvényt válaszra sem méltatott az önkormányzat, ugyanakkor a 800 hektáros közbirtokossági területekből már lekanyarítottak 198 hektárt ipari parknak, amit nem tudnak „értékesíteni”, mert a komposszeszorátus nem ír alá egy olyan terület hasznosításának, amit eredetileg vissza sem kapott. A Székelyhídi Erdészeti Társaság részéről megjelent szakembert, az erdőtulajdonosokra vonatkozó törvényi szabályozás ismertetése után, a résztvevők hosszasan kérdezték az erdőmegőrzés díjától a kitermelésre és ültetésre vonatkozó szabályokon át számos fontos részlettel kapcsolatban. Csomortányi István elmondta, hasonló gazdatalálkozókra a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségi (APIA) képviselőt is meghívták már nemegyszer, de egyszer sem tett eleget a meghívásnak.

kozbirtokossagi2

Az Ovidiu étteremben megtartott konferenciát az érmihályfalvi önkormányzat támogatta.

Sütő Éva