Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Korrupciós világkép

Tavaly több országban romlott a korrupciós helyzet, mint amennyiben javult, és 2016 azt is megmutatta, hogy erősíti egymást a rendszerszerű korrupció és a társadalmi egyenlőtlenség – emelte ki a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet szerdán Berlinben kiadott éves jelentésében.

korrupcio

Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és „termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez” – áll a TI-nek az úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) felméréséről készített jelentést bemutató közleményében, amelyben hangsúlyozták, hogy a populizmus nem gyógyír a korrupcióra.

Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik „rendszerváltást” és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet – írták.

„Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze” – emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke. Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a “haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be”, a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek. A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a „populista kormány”, a korrupciós helyzet javulásnak indult – mutatott rá a közlemény.

 

Románia javított, Magyarország rontott

Romániát a TI az 57. helyre rangsorolta Magyarországgal és Jordániával együtt. Magyarország tavaly 51 pontot kapott, idén, akárcsak Románia, 48 pontot ért el. A jelentésben kiemelik, hogy Románia 1997 óta 18 ponttal gazdagodott, ami jelentős előrelépés. Hangsúlyozzák, erősíteni kell Romániában a korrupcióellenes harcot, a közintézmények átláthatóságát.

 

Élenjárók és sereghajtók

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál – 69 százaléknál – a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek, ezekben az országokban a legkisebb mértékű a korrupció. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Norvégia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése.

 

A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik.