Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Koncerttel ünnepelte születésnapját a Varadinum vonósnégyes

Családias hangulatban, akár azt is mondhatnánk teljes mértékben baráti körben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Varadinum vonósnégyes kedden, a nagyváradi filharmónia termében megtartott körülbelül egyórás koncertjével. A kamaraest mintegy 30 fős közönséget régi és újabb zenész kollégák, valamint a kvartett fiatalabb és korosabb törzshallgatói alkották, egytől egyig az együtteshez az elmúlt években is hűségesen közel álló zenekedvelők.

Koncerttel

Aki ismeri a Varadinum vonósnégyest jól tudja, hogy az elmúlt 25 esztendőben bizony rendkívül aktív volt az együttes, megszámlálhatatlan koncerttel szolgálták – és persze szolgálják továbbra is – a nagyváradi, de tágabb értelemben a partiumi, erdélyi vagy romániai zenei életet is és akár a brazilt is, Thurzó Sándor József nyomán. Számtalan kortárs zeneszerző vagy bihari, erdélyi vonatkozású mű előadását, zenei ritkaságok bemutatóját és ősbemutatók sokaságát vállalták már fel eddig is.

Varadinum néven hivatalosan először 1989. november 15-én mutatkoztak be – akkor Tokaji Ágnes, Lucian Maliţa, Thurzó Sándor József és Marcu Sikes Ágnes felállásban –, de az együttes természetesen nem az aznapi koncertre alakult meg minden előzmény nélkül. 1986 ősze óta már működött egy a filharmónia négy szólamvezetőjéből álló vonósnégyes Nagyvárad néven, igaz az akkori sajtó nyelvtől függően hívta őket Oradea vagy Grosswardein kvartettnek is, azonban ez az együttes 3 év után feloszlott. Thurzó ekkor egy másik filharmóniás kollégával, Lucian Maliţával, valamint két hangszeres tanárnővel, Tokaji Ágnessel és Marcu Sikes Ágnessel közösen Varadinum elnevezés alatt folytatta a kvartett munkáját. A latin név ötlete, ami így lett azután minden nyelven érthető és egyforma, id. Thurzó Sándor javaslata volt. Maliţa 1998-as kiválása után Tokaji lánya, Costin (Szabó) Éva lépett be a kamaraegyüttesbe, majd Tokaji két évvel ezelőtti tragikus halála után Éva lett a kvartett elsőhegedűse, és a fiatalítás és frissítés tovább folytatódott Oláh Boglárkával is (szekund). Ne feledjük azt sem, hogy Marcu posztján sokszor játszott Ichim (Bozsódi) Beáta is. A jelenlegi felállás tehát: Costin, Oláh, Thurzó, Marcu. A rövid áttekintő után térjünk vissza a kedd esti koncertre.

A kvartett műsoráról szólva – mellyel egyébként az elmúlt héten a Tibor Ernő Galériában, illetve az Aradi kultúrpalotában is ünnepeltek – ismét csak azt mondhatjuk, számos szempontot szem előtt tartottak. Elsőként megemlékeztek az öt esztendeje elhunyt kolozsvári iskola jeles alkotójáról, Dan Voiculescuról (akinek a neve a S. Toduţă-alapítványt is fémjelezte). A reneszánsz Erdély sokszínű zenéjébe modern kontrapunktikus szerkesztéssel betekintést nyújtó kolozsvári szerző szvitje hangzott el tehát, mely a Kájoni-kódexből témáit használta fel, és dedikációja egyenesen Varadinuméknak szólt. Nagyvárad békebeli zenei múltjára reflektált ezután a kvartett a 250 évvel ezelőtt itt alkotott Michael Haydn csillogó D-dúr divertimentójával (1782), mely a klasszikus, kiegyensúlyozott monarchiabeli muzsika szellemiségében íródott. Végezetül egy a romantikus német iskola tendenciáit egyesítő román szerző műve, Constantin Dimitrescu 1888-ban íródott 4., g-moll vonósnégyese hangzott el, itt az imitációs részek összehangolására vérbeli koncertmesterként figyelt oda Costin Éva.

Tóth Gábor