Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kölcsey álmosdi házában jártunk

Kölcsey Ferenc, nemzeti imánk, a Himnusz költője Sződemeteren született és Álmosdon (Magyarország) nevekedett. Az elmúlt szombaton volt szerencsénk Álmosdon, a Kölcsey Ferenc Emlékházban járni, ahol Köteles István helybeli polgármester idegvezetőket megszégyenítő tudással kalauzolt végig bennünket az emlékházban.

Köteles István a Kölcsey-ház előtt

Köteles István a Kölcsey-ház előtt

 

Bár Sződemeteren született, Kölcsey Ferenc tulajdonképpen Álmosdon nőtt fel, innen ment Debrecenbe tanulni, meg a szünidőket mindig itt töltötte, az álmosdi birtok a későbbiekben az övé is lett – mondta Köteles István . A településen egyébként a Kölcsey-család hét tagja van eltemetve. „Sajnálatos módos a sírt felszámolták, de én vissza akarom állíttatni. Még élnek olyan idős emberek, akik még az osztállyal, iskolával jártak ki gondozni a család sírhelyét, megvan a házassági és a halotti anyakönyvi kivonata a református egyháznál, eredetiben még itt Álmosdon, tehát a Kölcseyek itt elég nagy nyomot hagytak itt” – magyarázta.

A házban, melybe beléptünk, három fontos dolog is történt Köcsey Ferenccel. Ott vesztette el a szeme világát, ott vált költővé, Álmosdon döntötte el, hogy nem a jogi pályát választja, mert Nagykárolyban volt jegyző, és ott volt először szerelmes – mondta Köteels István, aki hozzátette: „Sajnálatos módon a költeményeiben is érződik, hogy olyan kis csenevész alkata volt, és ebből adódtak azok a mélyen szántó gondolatok, amiket írt a költeményeiben.”

 

A Himnusz kéziratának másolata

A Himnusz kéziratának másolata

 

Kölcsey lábnyomán jártunk

Miután belépünk a házba, Köteles István folytatja a rendhagyó kalauzolást. „Ez még eredeti tölgyfapadló, tehát ezen még Kölcsey járt-kelt, itt szuszogott, itt evett, itt mászott négykézláb, ez tehát az a helyszín, ahol Kölcsey is úgy taposta a padlót, ahogyan most mi tapossuk. Ez egy dolgozószoba, korhű bútorokkal van berendezve, eredeti tárgy talán az a fehér kehely, ami hátul van, az volt a család tulajdonában, minden más illusztráció, a Déri Múzeumtól kaptuk. Ott a bizonyos téka, az ajtó fölötti részen, amit megemlít a műveiben is.” A ház egyébként a népi építészet remeke, Magyarország részéről száz magyar épületet javasoltak az UNESCO-nak a világörökség részére, és abban a százban benne van a Kölcsey-ház is. Az elöljáró szerint a vályogháznak nincs párja. A ház nyáron hűvös volt, télen pedig, ha a kályhákat, kemencéket felfűtötték, akkor azok napokig tartották a meleget. A régi házaknál meg volt határozva még az ablakpárkány magassága is. Például a régi konyháknál úgy volt az ablak elhelyezve, hogy délben pont a padló közepére süssön a nap, mert akkor az jelezte a háziasszonynak, hogy vinni kell a családnak a mezőre az ennivalót.

A következő szobában láthatjuk azt a négy képet, amelyeket a közelmúltban a leszármazottaktól, a Horváth-családtól kaptak. „A képet úgy adományozták a településnek, hogy azokat csak Álmosdon lehet kiállítani. Első körben a debreceni Déri Múzeumnak akarták adni, de ott túl bonyolult volt a bürokrácia, mi egyszerűen megoldottuk egy adománylevéllel” – mesélte el a festmények ide kerülésének rövid történetét Köteles István. Ugyanabban a szobában láthatók versek, Kölcsey Ferencről készült képek és ott található a  Himnusz kéziratának a másolata is, az eredeti kézirat ugyanis a család tulajdonában van.

 

Kölcsey Ferenc egykori szobájában

Kölcsey Ferenc egykori szobájában

 

Akár igaz is lehet a legenda

Továbbhaladunk a konyhába, ahol a hiedelem szerint Kölcsey Ferenc megvakult. Ismét átadjuk a szót Köteles Istvánnak: „Itt vagyunk a konyhában, ami az egyik legfontosabb hely a lakásban. Ami fontos, hogy tulajdonképpen csak ide szemeteltek. Itt gyújtottak be a két oldalra, a kemencék a túloldalt adták a meleget, oda semmiféle tüzelőt nem vittek át. Itt a kéménynyílások látszanak, itt jött vissza a füst a szabad kéménybe, és ha már visszajött a füst, legyen valami haszna, egyfajta hűtőszekrényként is működött, illetve füstölték a szalonnát, kolbászt, jó magyar szokás szerint a konyhában. Ami érdekes még, hogy sajnálatos módon, amikor Kölcsey gyermekkorában himlőbetegségben szenvedett, akkor a népi gyógymód azt mondta, hogy egy befűtött kemencéből ki kell kotorni a tüzet, a parazsat, meg kell várni, hogy lehűljön, be kell küldeni a gyermeket, be kell csukni az ajtót, el kellett mondani az édesanyjának hét Miatyánkot, de sajnálatos módon csak hatot mondott el, és Isten így büntette meg, hogy egy szikrát a huzat a gyermek szemébe csapott, és sajnálatos módon így lett sérült a szeme.”

A rosszemlékű kemence

A rosszemlékű kemence

 

Kölcsey-körút kialakítását tervezik

Álmosdon tervekben sincs hiány, mint azt a polgármester elmondta, „a három piciny település”, azaz Sződemeter, Szatmárcseke és Álmosd közösen vett részt a korábban még HU–RO elnevezésű, határon átívelő pályázaton, akkor nem nyertek, de tartaléklistán maradtak. Bár az elnevezés megfordul, RO–HU lesz, mert az irányító hatóság átkerült Romániába, de ősszel, mikor a pályázási lehetőségek megnyílnak, ismét próbálkoznak, és reményeik szerint kedvező elbírálásban részesülnek.

Az eredeti pályázat szerint mindhárom település kapott volna durván közel százmillió forintot, ebből Álmosdon a kertet rendbe tudják tenni, helyreállíthatják a család sírhelyét, illetve szálláshelyeket akarnak még létrehozni. A későbbiekben Nagykárollyal és Debrecennel pályáznának közösen, mondta Köteles István. „Így meglenne az az ötös településegyüttes, ahol Kölcsey-körutat szeretnék kialakítani. Ez a nagy álmom, iskoláknak, óvodáknak, és kirándulások alkalmával azoknak, akiben a magyarságtudat mélyen benne van, végiglátogathatnák a településeket, és minden helyszínnek kötelessége valamilyen, Kölcseyvel kapcsolatos programot biztosítani, amiért érdemes odameni. Ez a Kölcsey-körút egyelőre még álom, de én bízom benne, hogy meg fog valósulni” – mondta az elöljáró. Sajátságos reklámot is biztosítanak a településnek, tavaly óta indulnak a debreceni virágkarneválon, egyfajta hírnevet biztosítanak maguknak. „Sajnálatos módon egy átlag magyarországi városi múzeumba évente olyan tízezer és negyvenezer közötti a látogatók száma, Álmosdra 2010 előtt, mielőtt polgármester lettem, olyan kétezer ember látogatott. Nekem az fájt, hogy nem tudják az emberek, hogy létezik ez a ház, és az utóbbi években nagyon sokat dolgozunk és mindent elkövetünk, szépen nő is az idelátogatók száma. Ma már két csoportot fogadtunk, de tele vannak a hétköznapjaink is, egyre többen jönnek, és egyre többen jönnek nagycsoporttal, októberben például egy négyszáz fős iskolai csoportot várunk Debrecenből.

Szobabelső Kölcsey Ferenc portréjával

Szobabelső Kölcsey Ferenc portréjával

 

Amit Álmosdról tudni kell

Már a Kölcsey-ház miatt is érdemes ellátogatni a határ közeli faluba, de Köteles Istvántól azt is megtudtuk, mi minden köthető még Álmosdhoz. „Itt volt a Bocskai-csata. Nem sok olyan csatában vettünk részt, amiben a jó oldalra álltunk, mindig buktunk, itt kivételesen jó oldalon voltunk, jó ügyért küzdöttünk és nyertünk. Itt rakták le Magyarországon az óvodapedagógia alapjait, itt jelent meg az első pedagógiai szaklap, itt íródott Szabó Endre és Budai Ézsaiás vezetésével, és Debrecenbe nyomtatták ki. Az 1860-ban, az elsők között létesült óvoda mai napig óvodaként működik, egy nemesi kúriát alakítottak át óvodának. Amire még büszkék vagyunk, hogy a legelső első világháborús emlékművet nálunk állították fel Magyarországon, ezek mind bizonyított tények. A reformátusoknál az a Pécsi Imre, aki Kölcseynek is a lelki támasza meg a mentora volt, valamint a debreceni kollégium főgondnoka, ő szervezett itt két tanügyi konferenciát a református oktatásról a saját házában, ennek a végeredménye volt a Ratio Institutionis. Mindkét konferencián kimondták, hogy a latin nyelv helyett a magyar az oktatás nyelve, innen indult el tulajdonképpen a magyar nyelvű oktatás. Kazinczy Miklós, Ferencnek a bátyja is itt élt, Kazinczy-tagként emlegetik mai napig azt a földet, amit művelt, őt is itt temették el. Sajnálatos módon azt nem tudjuk, hol, de járt itt Kazinczy Ferenc, aki Kölcsey Ferenccel is jó viszonyban volt, barátok voltak, leveleztek” – elevenítette fel Köteles István.

Fried Noémi Lujza