Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kodályt idézték a Kiss Stúdióban

A tavaly decemberi Liszt-műsorral megkezdett Zenei estek sorozat keretében március 11-én, szombaton Kodály Zoltánra emlékeztek a zeneszerző halálának 50. évfordulója kapcsán a nagyváradi Kiss Stúdió Színházban, amely a színházi kereteken túllépve a magyar zeneirodalmi örökség ápolását is felvállalta.

kodalyt

„Ha Lisztet a jövő zenészének neveztük, akkor Kodály a visszatekintő, kinek művészetébe fokozatosan épült be a népköltészet” – hangsúlyozta az életművet méltató Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár, aki Kiss Törék Ildikóval beszélgetett.

A megemlékezés keretében részletek hangzottak el Kodály gordonkára írt Szólószonátájából, valamint a cselló-zongora Szonáta, op. 4-ből és a Galántai táncokból. Mint Lászlóffy Zsolt rámutatott: Kodály nemcsak feldolgozta a népi műveket, hanem műveiben hitet is tett amellett, hogy ezek az egyszerű parasztdalok olyan szikrát hordoznak magukban, amely az egész magyarság számára inspiráció forrásává válhat.

Ezzel kapcsolatban idézte Kodály egyik gondolatát is, melyet a Bartók Bélával közösen szignált Magyar népdalok előszavában fogalmazott meg: „Eltart még soká, míg elfoglalják az őket megillető helyet házi és nyilvános zeneéletünkben. A magyar társadalom túlnyomó része még nem elég magyar, már nem elég naiv és még nem elég művelt arra, hogy ezek a dalok közelebb férkőzzenek a szívéhez”.

A továbbiakban részletek hangzottak el a megemlékezés címét adó Psalmus Hungaricusból, amely egyrészt meghozta Kodály számára a sikert, más tekintetben viszont elzárta őt az erdélyi közönség elől, ugyanis a két világháború között és a kommunizmus alatt is tiltólistán volt. A szombati megemlékezésen elhangzott egy örömteli bejelentés is: a monumentális Psalmus május 25-én a Nagyváradi Állami Filharmóniában is felcsendül majd.

A megemlékezés keretében részletek hangzottak el Kodály olyan színpadi műveiből, mint a Háry János és a Székelyfonó, illetve olyan kórusművekből, mint a Budavári Te Deum vagy az 1954-ben írt Zrínyi szózata, melyet sokan az ’56-os forradalom előfutárának tekintenek, a mai napig is csak elvétve játsszák Erdélyben és az anyaországban. Néhány humoros anekdota felelevenítését követően a megemlékezés Kodály legnépszerűbb művével, az Esti dallal zárult, melyet Lászlóffy Zsolt csak így kommentált: „több mint zenemű, ha Kodály csak ennyit írt volna, akkor is halhatatlan lenne”.

Sz. G. T.