Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kevés a farmakológus és a toxikológus

Románia egészségügyében a szenvedélybetegségek hatékony kezelési lehetőségei finoman szólva korlátozottak, jóllehet a probléma súlyosságával a szakemberek és a társadalom is tisztában vannak. Sajnos az egészségügyi ellátás hiányosságai a farmakológia és a toxikológia területén is megnyilvánulnak, amikor például az alkohol-vagy drogfogyasztás laboratóriumi teszteléséről van szó.

A farmakológiai és toxikológiai osztály számára vásárolt gépek

A farmakológiai és toxikológiai osztály számára vásárolt gépek

Május 4-i lapszámunkban próbáltunk meg legutóbb betekintést nyújtani az addiktológia szakterületére, amely dr. Földes Béla nyugalmazott neurológus-pszichiáter segítségével fényt derített nem csupán Bihar megye, hanem az egész ország azon hiányosságaira, amelyek a szenvedélybetegek kezelését illeti. Ez alkalommal egy másik megközleítésből ide köthető témába, az alkohol- és drogteszek elvégzésének lehetőségeivel kapcsolatban dr. Chipurici Marius törvényszéki orvosi szakértő, a nagyváradi Vasúti Kórház (CFR Kórház) Klinikai Farmakológia és Toxikológia szakosztályának vezetője avatott be minket e két szakterület elsősorban megyei, illetve országos helyzetébe.

Dr. Chipurici Marius 2012–2017 között, alig két hónappal ezelőttig a Vasúti Kórház menedzsereként dolgozott, és e funkciót betöltve határozta el, hogy egyedülálló módon Klinikai Farmakológia és Toxikológia szakosztályt nyit az intézményben, melynek akkreditálása közel egy éve megtörtént. A szükséges eszközök rendelkezésre állnak, és bár még nagyobb helyre és szakképzett munkaerő segítségére van szükség, drogteszteket például már lehet végezni. Ezek a kórházi osztályok kétféleképpen működhetnek: egyrészt klinikai farmakológiai, másrészt toxikológiai osztályként. A klinikai farmakológus egy kórházban kétféle tevékenységet bonyolíthat le: szakvéleményt adhat a kollégáknak arról, hogy milyen gyógyszereket és gyógyszerkeverékeket adhatnak a pácienseknek. Például olyan páciens számára, aki kardiológiailag, hepatológiailag és neurológiailag is igényel orvosságot, minden szakorvos felír mondjuk egy-két gyógyszert, és a farmakológus állapítja meg számukra, hogy ezek a gyógyszerek toxikusak lehetnek-e vagy sem a páciens számára. A másik dolog, ami a farmakológus feladata lehet, a klinikai vizsgálatok végzése, ami két formában történhet, és így például egy új gyógyszer tesztelése esetében három szakaszt lehet megkülönböztetni: egyrészt a gyógyszer hatásainak kisebb számú, maximum 50 egészséges emberen való tesztelése, amit csak farmakológus végezhet; másrészt a potenciális gyógyszer az adott betegségre való hatásainak tesztelése párszáz emberen és több településen (a legjobb gyógyszer hatásaival egybevetve), és amit a szakorvos és a farmakológus végez; harmadik állomásként pedig a gyógyszer forgalomba kerülése marad. „Ezek a vizsgálatok a gyógyszerészeti cégek számára nagyon sok pénzbe kerülnek, tehát a kórházak, amelyek végzik őket, jól kereshetnek velük, és a megfelelő körülmények megléte mellé mindössze egy engedély szükséges hozzájuk, amelyet kétévente kell megújítani. Ezek az ügyletek persze nem látszanak, senki nem vallja be, hogyan is működnek most nálunk. Ezért olyan szükséges a szabályozás, a rendezés.” – jegyzi meg a szakértő.

Dr. Marius Chipurici

Dr. Marius Chipurici

„Az egész országban nincs ilyen osztály sehol, mert kevés a farmakológus és a toxikológus, és mert ez a két terület nincs Romániában felépítve.” – magyarázza tovább a helyzetet Chipurici doktor. „Nálunk a farmakológia nem olyan fontos, mint például Magyarországon, vagy más európai és Európán kívüli országban, ahol sokkal jobban értékeltek, szakmailag és anyagilag is ezek a szakemberek. Itt szerintem sokan úgy gondolják, hogy a szakorvos farmakológiai képzése elégséges ezen vizsgálatok elvégzéséhez.” Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a gépek, amelyeket a Vasúti Kórháznak vásároltak, sokkal fejlettebbek, mint a temesváriak és a kolozsváriak, és hogy a toxikológiai vizsgálatokra vonatkozóan elmondható, hogy ezek révén mindenféle drogtesztet el lehet végezni a Fő (Republicii) utca 56 szám alatt, viszont egyelőre csak kvalitatívan. Ez azt jelenti, hogy a mennyiséget a gép nem tudja kimutatni, csak azt, hogy van-e a szervezetben vagy nincs például kokain. A kvantitatív vizsgálathoz szükség van egy harmadik eszközre is a már meglévő kettő mellé, amely ezt lehetővé teszi.

A doktor közli továbbá, hogy egy 912/2006-os határozat, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében adtak ki, ezekkel a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban előírta, hogy mit kell, és azt hogyan kell  kivitelezni (például azt, hogy kizárólag farmakológus felügyeletével lehetségesek), de sajnos ezt 2013-ban bevonták, és onnantól kezdve nincsenek törvényes alapok ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzéséhez. Mint értesültünk róla, Florian Bodog egészségügyi miniszternél egy újabb határozattervezet található most ennek a hiányosságnak a rendezésére, hiszen itt Nagyváradon, sem a megyei, sem a városi kórházban nincsenek farmakológusok alkalmazva, jóllehet vizsgálatok minden bizonnyal készülnek. Ugyanakkor a megyei törvényszék sem végez ilyen teszteket, hanem Temesvárra küldi a bevizsgálandó anyagokat, mert az orvosi szakértői szolgálat szempontjából Nagyvárad Temes megyéhez tartozik, és persze, mert nincsenek meg rá a szükséges eszközei.

Az elismert szaktekintély tehát, aki Nagyváradon egyedüliként rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel, egy országos jelentőségű, nagyszabású projektet indított útjára, és a munka előrehaladtával azt sem látja elképzelhetetlennek, hogy az új menedzsment jóváhagyásával a farmakológiai és toxikológiai osztályon elhelyezett ágyakat a függőségek utókezelésére is fel lehetne majd használni

Szamos Mariann