Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kell-e a különóra a gyereknek?

Edzés, zene, tánc, szakkörök, nyelvóra, matekóra stb. Sok szülő egymással versenyezve zsúfolja tele gyermeke délutánjait, nehogy az lemaradjon később valamilyen nélkülözhetetlen tudásról, tapasztalatról, eseményről. De vajon mire van szüksége a gyereknek? Mikor viszik túlzásba a szülők azt, hogy a rengeteg különórával szusszanásnyi szabadidőt sem hagynak csemetéiknek? Ráadásul sokba is kerül, tehát úgymond zsebbe vágó probléma is ez a család számára. Erről a témáról beszélgettünk Wéber Csilla nagyváradi gyermekpszichológussal.

kell 1b portrret kivagni!

„Sokszor tesszük fel a kérdést, hogy kell-e különóra a gyereknek, mivel egyre nagyobbak a követelmények, és minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke többre vigye, mint ő vagy mások, az iskola pedig nem ad meg mindent” – fogalmazott a pszichológus, hozzátéve, hogy a különóra megszervezése mindig gyerekfüggő, azonban jól megtervezve hatékony lehet, ráadásul rendszerességet visz a gyermek életébe. Wéber Csilla hangsúlyozta, hogy három dolgot fontos szem előtt tartani, mielőtt különórára adjuk a fiunkat, lányunkat: azt, hogy mit óhajt a gyermek, mit mond erről a szakember, és az is lényeges, hogy a szülők pénztárcája megengedi-e ezt a plusz kiadást, mivel a családi kasszának ez egy komoly megterhelés. Például, ha sportol a gyermek, nemcsak az edzés, hanem maga a verseny is pénzbe kerül.

kell 2

Egyébként a szakember hangsúlyozta, hogy a kisebbeknek, az elemistáknak nagy a mozgásigényük, szükségük van a gyerekkorra, az egész napos megfeszített munka, figyelem és „viselkedés” után szinte kötelező is lenne számukra az önfeledt játék. Ezért bőven elég, ha olyan elfoglaltsággal töltik a délutánjaikat, amelyeket maguk választanak, és jó kedvvel csinálnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne járjanak sportolni vagy hasznos különórákra, de figyeljenek arra a szülők, hogy ezek olyan programok legyenek, amelyeket a gyerekek valóban élveznek, vagy feltétlenül szükségesek. Nem mindegy ugyanis, hogy a tehetséges gyermeket akarjuk tovább fejleszteni a különórával, amely számára szórakozás, kielégíti a kíváncsiságát, vagy pedig az átlagos képességű csemete fejébe tölcsérrel próbáljuk tömni a tudományt. Mint a pszichológus kifejtette, sajnos ez utóbbi dolog hosszú távon nem lesz sikeres, eredményes. „Minden esetben, mielőtt különórára íratjuk gyermekünket, és anyagi áldozatot hozunk, jól gondoljuk végig a döntésünket, és legyen egy próbaidő. Figyeljünk oda, hogy ne legyen túlterhelve a gyerek, mert ha ráerőltetjük a különórát, pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk, és fontos, hogy a tanárral is tartsuk a kapcsolatot” – figyelmeztetett Wéber Csilla, hozzáfűzve, hogy arra is figyeljenek a szülők, hogy hetente legalább egy-két délutánja maradjon a gyereknek, amikor szabadon rendelkezhet a saját idejével.

Lényeges tudni azt is, hogy a különórát tartó tanár vagy edző nem helyettesítheti a szülőt. Ez csupán egy plusz, egy pótlás, amikor a szülői segítség nem elég.

Sükösd T. Krisztina