Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Keleti eredetű nép a magyar

Az utóbbi időkben sokszor hallani olyan véleményeket, hogy mi magyarok nem jöttünk sehonnan, nem idevándoroltunk, hanem mindig is itt éltünk a Kárpát-medencében. A bolgárok a Volgától vándoroltak a Balkán-félszigetre és ott elszlávosodtak, államot alapítottak. Az angol-szász törzsek szintén bevándorlással kerültek a Brit-szigetekre, amelyeket a rómaiak elhagytak. A lengyelek, csehek éppúgy örökösei az ókori civilizációnak, mint a mai olaszok vagy görögök. A mi magyar népünk is a honfoglalás után 896-ban talált itt más népeket, ezekkel szépen összeolvadt. A magyarok esetében a honfoglalók voltak többen. Európa kulturális fundamentuma a zsidó-keresztény vallási hagyomány és a görög-római antik civilizáció. Kelet-közép Európa diktatúrák elnyomása alól felszabadult népeit megdöbbenti, hogy a “szabad világ” nemzetei a kontinens másik felében mennyire nem ismerik el a kereszténység döntő szerepét a mai Európa létrejöttében. Ott, Nyugat-Európában sikeresebb volt az ateista propaganda.

keleti

Egy újabb sajátosság, már-már hisztéria a “nyelvészkedés”. Negyed évezrede már, hogy sejtetni kezdték a magyar nyelv finnugor, vagy tágabb meghatározással  urali-finnugor eredetét. Ezt a nyelvről állapították meg, az igeragozást nem lehet genetikai kutatásokkal megcáfolni. Azok az ugorok, akik a magyarok ősei lettek már a Kr. e.  első évezredben elszakadtak a többi nyelvrokontól. A magyar nép kialakulása egy másik folyamat.

Az a meghatározás, hogy finnugor, vagy pedig indogermán, egy nyelvészeti kategória. Olyan nép Európában talán nincs is, akik ne keveredtek volna más etnikai csoportokkal: a spanyolok a vizigótokkal, a romanizált britek a germán népekkel, a romanizált gallok frank törzsekkel. Itáliában az osztrogótok, majd lombogárdok vándoroltak be, majd olvadtak össze a helyiekkel, hogy létrejöjjön az olasz nép. A magyar nyelv esetében, már a nyelvünk egy korai szakaszában volt egy iráni nyelvi érintkezés, behatás, majd türk (török) ráhatás. Ma is vannak, akik szívesebben vennék, ha magunkat ural-altajinak, turáninak, vagy éppen töröknek neveznénk, csak finnugornak nem. A történeti nyelvészetet, finnugorisztikát az egyetemeken lehetne tanulni és tanulják is. Édes anyanyelvünket pedig jobban kellene ápolni, vigyázni rá, mert nagyon romlik, kopik.

III. Béla királyunk (1172-1196) idejében élt Anonymusnak nem lehetett ismerete a Kr.e. első évezredről. A magyar törzsek vándorlása egy hosszú folyamat volt. Közben még klímaváltozások is voltak: felmelegedési és lehűlési időszakok. Csak a Kr. u. 830-as évektől jelennek meg a forrásokban, mint magyarok. Idő telt el, hogy néppé formálódjanak, és a “mi magyar tudatunk” kialakuljon. Csak következtetnek a kutatók, hogy Nyugat-Szibériában éltek a szarmaták (irániak) és a részükről volt egy nyelvi kölcsönhatás. Az iráni szavak száma a magyar nyelvben mintegy ötven: iráni szavak egy része az állattenyésztésre vonatkozik, megismerik a fémeszközök “gyártását” (készítését). Iráni népcsoportokkal a kapcsolatunk eltartott a IX. századik is. A csodaszarvas mondába is bekerültek: mikor Dula, alán fejedelem két leányát elrabolja Hunor és Magor.

Kapcsolatunk a török népekkel olyan jelentős volt, hogy Vámbéry Ármin és követői sokáig a magyar nyelv török eredetét hirdették. Körülbelül 450-re becsülhető azoknak a szavaknak a száma, melyek rokoníthatóak a türk nyelvvel, főleg az állattartással, földműveléssel, kertészettel, vadászattal, hitvilággal kapcsolatban. A Kr. u. első évezredben szinte végig megvolt e kapcsolat. Több török nyelvű nép létezett.  Hunor és Magor testvérpárt a csodaszarvas vezette el új hazájukba. A Hunor név nem a hunokra utal, vonatkozik, hanem az onugorokra. Innen származnak a magyarok megnevezései: hungarian, hongria, ungarn, stb.

Egyik állomás volt Magna Hungaria a Volga és a Káma folyók vidékén. Itt azonban sok a homály, ami tényszerű adat annyi, hogy a feljegyzések szerint Julianus barát 1237-ben  keleten maradt magyarokra talált és velük anyanyelvén értekezett. Visszatért az országba, hogy IV. Béla királynak jelentést tegyenerről, de a készülő mongol-tatár invázióról is. Amikor hazatért IV. Béla személyesen fogadta Julianus barátot, majd a pápa Rómába rendelte meghallgatásra. Nemsokára valóban betörtek Európába Batu kán hordái is.. Térjünk vissza azonban a IX. századhoz.

keleti 2

Az első ismert magyar vezér Levéd, Levédi, akinek Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár feljegyzéseiből ismerjük a nevét. Akkoriban a magyarok a Volga-Don-Donyec folyók környékén éltek. Kb. 840 táján a Kazár Kaganátus befolyása alá kerültek. A baskíriai magyarok kettéváltak, egy részük nem hagyta el a Káma folyó vidékét, ott laktak Julianus barát érkezésekkor.

Levédi hozta létre a hét magyar törzsszövetségét (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi). Ennek vezető törzse a Megyeri-törzs lett. Egy volgai bolgár-török népcsoport az eszkilel (eszikülök) is velük érkezett Baskíriából. Vannak feltételezések, hogy ők a székelyek óséi lennének. Mint kazár népcsoportot még egy támadás érte a magyarokat és egy újabb szakadás. Egy kisebb csoportjuk a Kaukázuson túlra menekült. Ők 1329-ig követhetők a fennmaradt történelmi forrásokban. Ezért indultak a szerzetes atyák a keleti magyarok keresésére a Kaukázus irányába. Ez a tudat eleink lelkében a keleti eredetről a honfoglalás után is megmaradt.

A Hét magyar törzsszövetség, mint önálló hatalmi tényező is fontosak, ugyanis megszabadultak a kazárok uralmától. Álmos lett a törzsszövetség Istenként tisztelt szent fejedelme, kündüje. Mellette még volt egy seregvezér, a gyula. Itt még a „gyula”nem név, hanem tisztség. Ekkor köthették a vérszerződést is. A törzsek közt voltak különböző eredetűek. A 850-es években volt egy kangár-besenyő háború a magyarok ellen. Arab források tudósítanak, hogy eleinknél megvalósult a kettős fejedelemség intézménye. Három kazár törzs is csatlakozott a kavarok vagy másként kabarok. bejöttek a Kárpát-medencébe is mivel, hogy Szent István királyunk sógora Aba Sámuel a kazárok vezetője volt. Bíborbanszületett Konstantin (944-949 uralkodott) császár is úgy tudta, a kabarok élén egy fejedelem állt. Jelentős tényezők a magyar törzsszövetségen belül.

Mekkora lehetett a katonai erejük? Az arab iszlám térség kereskedői felkeresték eleinket. Dzsájháni úgy tudta, hogy a magyarok vezére 970 táján 20 000 lovas harcos felett rendelkezett. Ezt a kutatók elfogadták valós adatnak. Nagy kérdés, hogy mekkora népességre esett egy harcos: egyesek mondanak öt-hat családot, mások alig ötven személyt.

Néhai Kristó Gyula szerint honfoglaló őseink százezren lehettek. A Hét magyar törzsszövetség lélekszámát Etelközben 84 ezerre tagsálja, a hozzá csatlakozott kavarok 36 ezren lehettek Kristó szerint. Hátba támadták őket, akkor mikor a magyar hadak nagy része az Al-Dunánál harcolt a bolgár háborúban. Elveszíthettek a seregükből ekkor mintegy húszezer harcost. Más kutatók adatai jóval többet. Vámbéry Ármin három-négyszázezerre tette a bejövő törökökkel rokon kultúrájú magyarok számát. A Horthy kor nagy történésze, politikusa, Hóman Bálint félmillióra “duzzasztotta” a bejövők számát. Győrffy György óvatosabb nála: négyszázezren lehettek. (forrás: Für Lajos, Magyar sors a Kárpát-medencében. Népesedésünk évszázadai 896-2000, Budapest, 2000).

Mennyien lehettek az itt talált népcsoportok? Für Lajos könyvét felhasználva ” töredék népcsoportokat találtak, ezek lélekszáma együtt kétszázezer körül mozoghatott. Legtöbben a szlávok lehettek Erdélyben és a Dél-Alföldön bolgár-törökök az avaroknak a Nagy Károly frank császár (768-814) népirtó hadjáratai után is fennmaradt szlávosodó csoportjai. Néhai nagy tudósunk László Gyula kettős honfoglalását a kutatók többsége nem fogadja el, mivel szerintük nem nyert bizonyítást. Úgy csak hipotézis marad továbbra is. Az európai kontinensnek 800 körül 25-30 millió lehetett a lakossága, ennyit számolt a szakirodalom. A népsűrűség pedig 4-5-6 személy négyzetkilométerként. A honfoglalók bőven hagytak gyepűt, sűrű erdős részeket, védelmi célzattal. A feltételezések szerint nagyjából 200 ezer négyzetkilométert szálltak meg.

Jelen írásunkban a honfoglalással nem foglalkoztunk. Volt egy bolgár-bizánci háború, amikor Bölcs Leó császár (886-912) a magyarokhoz fordult katonai segítségért. Simeon bolgár cár (893-927) viszont az etelközi magyarok szomszédságában lakózó besenyőket nyerte meg a magyarok ellen, akik így mintegy harapófogóba kerültek. Bölcs Leó Taktika című műve egyik forrásunk a magyarokról és a honfoglalásról. A görög császár követei tárgyaltak a “Kündü fiával” Kurszánnal és Árpáddal, aki akkor a hadvezér, a gyula. A csatározásokról a Fuldai Évkönyvek is beszámolnak, nyugaton is felfigyeltek a bolgár-bizánci-magyar hadakozásaira. A Hét magyar törzsszövetség vezetői jobban ismerték a folyami átkelőhelyeket Etelközben és védték is. A besenyő támadókat pedig a zsákmányolás is hátráltatta. Álmos vezér a Kárpátok bérceiről még láthatta népe új hazáját. Bűnbak lett és amint a források sejteni engedik életével fizetett. Anonymusnál ez “enyhébben” van bemutatva, a mai Ungvárnál négy napig ünnepeltek és Álmos vezér átadta a hatalmat fiának, Árpádnak. A magyarok első lépésben csak Erdélyt, a Tiszántúlt és a Dunától keletre lévő országrészt foglalták el. A keleti frank birodalom ellenőrizte a Dunántúlt. Az Árpád dinasztia négyszáz évig vezette a magyarokat és Magyarországot. Vezetésükkel szereztünk hazát, alapítottunk államot, vettük fel a keresztény vallást. Mindezekre emlékeztünk az idei évforduló kapcsán is a Szent László évben, hiszen a nagy lovagkirály is e dinasztia tagja volt és töltött be kiemelkedő szerepet.

Hodgyai Mátyás