Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kelemen Hunor a margittai Szabadság Feszten

Egyebek mellett Klaus Iohannis székelyföldi látogatásáról mondta el véleményét, féléves parlamenti tevékenységet értékelt, illetve a jövő évi kihívásokat ismertette pénteken Kelemen Hunor szövetségi elnök a margittai Szabadság Feszten.

 

Az államelnök székelyföldi látogatásáról

„Amikor nekem évente kétszer-háromszor alkalmam nyílik az államelnökkel beszélni, mindig elmondom, milyen gondokkal szembesül közösségünk, milyen problémák megoldását sürgetjük. Azt javasoltam 2015-ben Klaus Iohannisnak, hogy Románia összes politikai szereplőjével írjunk alá egy többség-kisebbségi együttműködési paktumot, amelynek szerepe kivenni a kisebbségi kérdést a hatalmi harcokból. Ez jelentse azt is, ha mi megállapodunk valakivel a kisebbségi jogok bővítéséről, az ellenzék csak azért is, mert megteheti, ne támadja a magyarokat. Az államelnök ezt a kérést azóta is tanulmányozza.

Kelemen Hunor a Szabadság Feszti hivatalos megnyitója után mondott beszédet helyi és megyei vezetők társaságában

Kelemen Hunor a Szabadság Feszti hivatalos megnyitója után mondott beszédet helyi és megyei vezetők társaságában

Amit ő ebben a politikai válságban elművelt – miközben Berlinből azt üzente, hogy a kisebbségi kérdés tekintetében Románia modellértékű, a hírtelevíziókban olyan magyarellenes őrjöngés volt tapasztalható, amire nem volt példa, Brüsszelből pedig óva intette a kormánypártokat, hogy ne tárgyaljanak semmiféle etnikai autonómiáról az RMDSZ-szel, pedig ilyenről szó sem volt – azt a látszatot kelti, hogy a Szövetség is részese a kormánynak.

A Cotroceni-palotában is, az államelnöki konzultáció alkalmával elmondtuk neki, közösségünkben nő a feszültség, a frusztráltság, mert nem történik meg azoknak a kérdéseknek a megoldása, amelyekben az államelnöknek is szerepet kell vállalnia.

Legutóbb fél éve, amikor jelezte, hogy el akar látogatni Székelyföldre, a március 15-ét javasoltam neki. Ő az első államfő, aki egymást követő három esztendőben semmit nem üzent a magyaroknak nemzeti ünnepük alkalmával.

A keddi látogatás kapcsán ugyanazt a modellt követi, mint elődje. Nem akar az RMDSZ vezetőségével találkozni, csakis az önkormányzatisokkal. Azzal viszont számolnia kell, hogy helyi és megyei önkormányzatokban is mi vagyunk jelen. Bár fontos ez a látogatás, mindenképpen meg van késve. Ha korábban megtörtént volna, senki sem gondolhatná, hogy 2019-es államelnöki választásokra készül.

Ugyanakkor nem szabad eltekinteni attól sem, hogy Székelyföldet követően Vrancea megyébe megy, ahol a mără?e?ti-i mauzóleumban rója le kegyeletét az első világháborúban elesett román katonák előtt.”

 

A jogállamiság kérdéséről

„Az elmúlt fél esztendő nagyon nagy mulasztása az, amivel kapcsolatosan a legnagyobb reményeket tápláltam: hogy lesz egy olyan többség a parlamentben, amely képes rendezni, amit az elmúlt tíz-tizenkét év alatt elrontott Románia. A jogállamiságot nagymértékben felszámolták, annak csak a látszatát őriztük meg, amiről a kilencvenes években elhittük: a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént. Ma egymásra rácsúszva vannak jelen a hatalmi ágak, ez rányomja a bélyegjét mindenre, a nemzeti kisebbségekre is itt Bihar megyében, de az ország más olyan régiójában is, ahol magyarok élnek.

Nagyon hittem, de még mindig hinni akarok abban, hogy mégis csak lesz bátorsága egy parlamenti többségnek arra, hogy visszaállítsa a jogállamiságot. Ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni. Mi magunk is kidolgoztunk olyan törvénytervezeteket, amelyek a hatalmi ágak szétválasztására vonatkoznak, arra is, hogy az alkotmánybírósági döntések mentén módosítsuk végre a büntetőtörvénykönyvet és perrendtartást.”

2017 első feléről

„Ha sok tekintetben nem is, a magyar embereket érintő kérdésekben a mérleg pozitívnak tekinthető ma Romániában. Végig azon voltunk, hogy a lehetőségeinkkel, a 6.5 százalékunkkal éljünk. Egy erősebb frakciónk van a számarányunkat is nézve, sok az új, a fiatal parlamenti képviselő és szántor. Jól teljesítettünk, olyan törvénytervezeteket és módosításokat vittünk át, amelyek jók és hasznosak közösségünknek. Az oktatási módosításunk már csak az államelnöki kihirdetésre vár.

Bevezettük a differenciált kis érettségit és érettségit, megoldottuk a protestáns teológiai intézet finanszírozásának kérdését, a pedagógus-továbbképző központ létrehozását. Mára már azokban a helyzetekben, amikor az önkormányzat nem tud dönteni – mindegy, hogy milyen okból kifolyólag –, miniszteri, kormányzati eszközzel is meg lehet oldani a marosvásárhelyi római katolikus iskolához hasonló helyzeteket. Bár úgy tűnik, hogy ez utóbbi megvalósítás a helyi autonómia elvét felülírja, mégsem hagyhatunk egy megyét iskolahálózat nélkül, amikor helyi szinten döcögnek a dolgok. A szociális és egészségügyi intézményekben a nyelvi jogok bővítésével is előreléptünk.

A 6.5 százalékunkkal tehát eredményeket értünk el, a parlamenti együttműködési megállapodás ezért is egy jó eszköz, hiszen – bár a többségnek 54 százaléka van – szüksége van ránk. A támogatásunkért cserébe pedig mi is elvárjuk, hogy támogassák a közösségünk számára fontosnak tekintett ügyeket.”

 

A kormányválságról

„A júniusi hónap folyamán elég nagy dilemma elé kerültünk, amikor a kormánykoalíció bejelentette: miniszterelnököt cserél. A parlamenti többségnek azt a jogát el kell ismerni, ha kormányfőt, minisztereket akar cserélni, akkor ezt megtehesse. Időközben a kormánykoalíció számára is világossá vált, nem olyan könnyű a miniszterelnököt kicserélni, ha ő nem akar távozni. Nem gondolták át a lehetséges forgatókönyvet, nem látták át, hogy bizalmatlansági indítvány lesz mindennek a vége. Ez az eset példátlan a romániai parlamentáris demokrácia történelmében.

Ebben a konfliktusban kértek meg bennünket, hogy járjunk hozzá a kormánybuktatáshoz. Az ajánlatot nem utasítottuk el egyből, de elmondtuk azt is, hogy miket kellene tisztázni. Tárgyaltunk, nem üzleteltünk. Három kérésünk volt, az egyik a kisebbségügyi törvényre vonatkozott – amely tizenkét esztendeje ül a parlamentben –, de el akartuk érni a 215-ös helyi közigazgatási törvény módosítását, a nyelvi jogok bővítését, illetve március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását.

Hétfőn pillanatokon belül megszületett a pozitív jelentés a bizottságban március 15-ről, a közigazgatási törvény szankciók bevezetésénél bár elakadtunk este, nem volt semmilyen konfliktus. A kisebbségi törvénynél az volt a kérés, hogy a kulturális autonómia szóhasználatot cseréljük le, de a tartalmát elfogadták.

Másnap reggelre azt kellett megtapasztalnunk, hogy Romániában ma is egyetlen gombnyomásra olyan magyarellenes hangulatot lehet elindítani, mint a kilencvenes években. A nagy kérdés, ki képes erre. Egy ilyen hangulat elindítására egyszerű újságírónak nincs is eszköze, mert ez egy lehetetlen feladat számára. A Szociáldemokrata Párt erdélyi képviselőinek arcát órákon belül szétszórták a világhálón, miszerint ők azok, akik el akarják árulni Erdélyt.

Ennek következménye lett végül az, hogy másnap meggondolta magát a kormánykoalíció. Visszavonultak, mi is, nem vettünk részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.”

 

2018-ról, a nagy egyesülés száz éves évfordulójáról

 

„Nem vagyunk rosszabb helyzetben, mint voltunk néhány hónappal ezelőtt. Amit legutóbb is, júniusban, a kormányválság idején kértünk, nem ellentétes az uniós irányelvekkel. Ennek ellenére folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a romániai magyarságra nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek. A következő időszakban az együttműködési megállapodást folytatni kell, meg kell próbálnunk az elkezdett törvényjavaslatokat és módosításokat előre vinni, a román közvélemény-formálókhoz szólni, de abban biztosak lehetünk, hogy a magyarellenes támadások folyamatosak lesznek a következő hónapokban és évben.

Azt is világosan látni kell, hogy az uborkaszezon idején is, mivel nincs témájuk, a magyarok ellen uszítanak a hírcsatornák. A következő év problematikus esztendő lesz. Nekünk minden bizonnyal el kell fogadni azt, hogy a többségiek ünnepelnek, de nekik meg azt kell megérteni, a kölcsönös tisztelet jegyében, hogy mi, magyarok nem tudunk ünnepelni. Nem szabad megengednünk azt magunknak, hogy egy éven keresztül behúzódjunk a sarokba, hogy rosszul érezzük magunkat. Erre nem szabad berendezkednünk.

Az RMDSZ elképzelése az, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel történelmi konferenciákat szervez, kiadványokat szerkeszt arról, hogy mit adtak hozzá az elmúlt száz esztendőben a hazai értékekhez a magyar emberek. Fel akarjuk mutatni, hogy értéket alkottunk, hogy továbbra is ezt akarjuk tenni: folyamatosan újrateremteni az identitásunkat.

A többség egy része az elmúlt száz évért a magyarokat fogja okolni, és nehogy azt higgyük, hogy az ilyen túlhajtott magyarellenes retorikákból nem születhetnek majd rossz döntések is. A románok egy részének azt nehéz elmagyarázni, hogy száz év alatt nem tudták a történelmi régiókat összekötni. Ma több időbe kerül vonattal Bukarestből Balázsfalvára utazni, mint száz évvel ezelőtt. Ez nem nagy teljesítmény, a modernizációt, a nagy megvalósításokat nézve nincs amivel büszkélkednie a román államnak.

Kormányra hívtak bennünket egy adott pontban, de ennek politikai feltételei ma nem adottak. Ennek ellenére viszont fent kell tartani az együttműködést a kormányzattal, mert közösségünknek szüksége van azokra a forrásokra, amelyeket csak egy parlamenti többség tud biztosítani.”

 

A gazdasági döntéssorozatokról

„Nagyon fontos, hogy a kormány növelte a minimálbért, hiszen nem lehet elfogadni azt, hogy a minimálbért folyamatosan lenyomják Romániában. Hosszú távon nem fenntartható, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk a béreket. Ez egy jó döntés volt, csak meg kell nézni, mennyit bír el a román gazdaság.

A bértörvényen is javítottunk, de nagyon fontos az a start up program is, amely a most induló vállalkozásokat célozza. Ezt támogattuk, támogatni fogunk minden olyan kezdeményezést, amely kis és közepes vállalkozásokon segít.

A nagy baj, hogy a beruházásokkal el van akadva Románia, hogy nem hívja le az uniós alapokat, a hazai fejlesztésekből sem indult el semmi az elmúlt időszakban.

Mi azt mondtuk, hogy sem a forgalmi, sem a szolidaritási, sem a családi adót abban a formájában, ahogy bejelentették, nem fogjuk támogatni. Nem baj, hogy ezekben a kérdésekben most visszalépett a kormány, ami viszont igen, hogy azt a látszatot kelti, hogy halványlila gőze sincs, mit akar a gazdasággal.”