Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kárpótlás járna a kényszermunkásoknak

A volt munkaszolgálatosok mindmáig rendezetlen, méltatlan helyzete került előtérbe Kiskerekiben, ahol Szabó Ödön parlamenti képviselőjelölt válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Mint az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: a kommunizmusban, 1961 és 1989 között munkaszolgálatot teljesítő katonák, illetve civilek számára kedvező törvénymódosító javaslatot terjesztett elő képviselőtársa, Korodi Attila.

karpotlas jarna

A törvénymódosító javaslat szerint azok az emberek érintettek, akiket hazafias munka ürügyén kényszermunkára küldtek bányákba, kohászati üzemekbe vagy éppen a Duna-csatornához. Szabó Ödön tudatta: Bihar megyében nagyon sokan vannak, akik mind a mai napig szenvedik a kényszermunka során átélt borzalmakat. Eközben nyilvánosan alig követték meg őket, és az állam eddig azzal sem nagyon foglalkozott, hogy jóvátegye a még ma is élő emberek ellen elkövetett bűneit.

Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő tavaly is előterjesztett egy hasonló törvénytervezetet a parlamentben, amit végül hosszas vita után idén júliusban a szakbizottság elutasított – emlékeztetett Szabó Ödön. Sem a Ponta-, sem pedig a Cioloş-kormány nem kezelte prioritásként az ügyet. Nem egyeztek bele abba, hogy az egykori kényszermunkások kárpótlást kapjanak és a járulékot beépítsék a nyugdíjrendszerbe. A törvénymódosítás kezdeményezője a napokban ismét elmondta, magyarázta Szabó Ödön, az elutasításkor az egyik érvük az volt, hogy nehezen feltérképezhető, hogy milyen munkára osztották be az embereket, a másik érvük pedig, hogy nem lenne jó megoldás a nyugdíjrendszert terhelni ezzel. A parlament munkaügyi szakbizottságának elutasító szavazata után Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő és a bizottság szociáldemokrata elnöke, Solomon Adrian megfogalmazott egy új törvénytervezetet, amelyre most már nyitottnak tűnik a kormány.

Ebben az előkészített törvényt úgy módosítanák, hogy a jelenlegi rendszer, amely a szociális referencia pontértékhez viszonyítva állandóságot határoz meg, plusz értéket adnának meg az 1961 után kényszermunkán tevékenykedők számára, függetlenül attól, hogy ezt katonaként vagy civilként végezték. A képviselő azt is elmondta, hogy ezt a többletjuttatást nem a nyugdíjrendszeren keresztül, hanem állami költségvetésből biztosítanák, amely plusz jövedelemforrást jelent a nyugdíjas emberek számára. A törvénytervezet jelenleg a szenátusnál van.

Az RMDSZ-nek fontos az ügy rendezése – hangsúlyozta Szabó Ödön. Sem korábban, sem azóta nem született a Szövetségénél jobb kezdeményezés, amit a képviselőjelölt szerint mihamarabb el kellene fogadni. Ahhoz azonban, hogy a kezdeményezésnek kézzel fogható eredménye legyen, a módosítást fent kell tartani, a témát napirendre kell tűzni és meg kell tárgyalni. Nem lehet tudni biztosan, a december 11-ei választás után hogyan alakulnak át a parlamenti erőviszonyok, így arra sem lehet garanciát vállalni, hogy a román politikum a kampány után is fontosnak tartja a kérdést. „Mi bizonyítottak a tavaly is, hogy az RMDSZ-es kezdeményezés nemcsak kampánytéma. Ahhoz, hogy végigvigyük és a volt munkaszolgálatosok megkaphassák a szerintünk jogos kártérítést, ott kell lennünk a döntéseknél a parlamentben, erős képviselőházi és szenátusi frakcióra van szükség” – mondta Szabó Ödön.

(közlemény)