Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Kárpát-medencei összefogás kell a cianidos aranybányászat ellen

Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére ma, 2013. június 10-én, Budapesten egy Kárpát-medencei informális találkozó keretében egyeztettek a cianidos technológiával folyó bányászat elleni közös fellépés lehetőségeiről. Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházás kapcsán elhíresült ciánalapú aranybányászat nem csupán Erdélyben jelent valós veszélyt a környezetünkre, épített és kulturális örökségünkre, de hasonló tervekről és kezdeményezésekről kapunk híreket Szlovákiából és Ukrajnából is.

A találkozón a leginkább érintett régiók képviselői vettek részt: Körmöcbánya (Felvidék, Szlovákia) polgármesterét, Zuzana Balážovát elkísérte  Ľuboš Kürthy, a Kremnica Nad Zlato (kb. „Körmöcbánya többet ér az aranynál”) Polgári Társulás elnöke; Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Városi Szervezetének elnöke, Bocskor László ismertette a Nagymuzsaly melletti aranybánya újranyitásának terve körül kialakult helyzetet; Erdélyből Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület, illetve Para Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Környezetvédelmi Bizottsága elnökének szakértői anyagaira támaszkodva Király Melinda torockói önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke a verespataki bányanyitás veszélyeiről számolt be.

cianidos banyaszat

A találkozó elején, felvezetésképpen Tőkés László leszögezte: az európai polgárok joga (beleértve az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Ukrajna állampolgárait is) a tiszta környezethez, a magántulajdonhoz, illetve a víz- és tájvédelem minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való. Ezt követően az európai érdekérvényesítés nehézségeit és buktatóit foglalta össze. Az erdélyi képviselő emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi elnökével, akkori EP-képviselővel közösen a cianidos bányászat európai betiltását követelő határozatot nyújtottak be, amelyet az Európai Parlament majdhogynem egyöntetűen elfogadott. Ám a határozatnak kevés foganatja volt: az Európai Bizottság illetékesei minden további nélkül lesöpörték a témát az asztalról, és az azt követő sorozatos intervencióknak sem lett foganatjuk.

Pedig a veszély igen nagy, hívták fel a figyelmet a cianidos bányászat veszélyeinek kitett térségek képviselői, – a teljesség igénye nélkül – a következőkre hívva fel a figyelmet: a környezetvédelmi károk mellett a körmöcbányaiak példának okáért attól félnek, hogy a bányanyitás tönkreteszi a kis- és középvállalatokat, illetve a turizmusra épülő gazdaságukat. Megjegyzésre méltó, hogy Szlovákiából Körmöcbánya nyerte el Biodiverzitás Fővárosa címet, az uniós tagállamok környezetvédelmi és területfejlesztési szervezetei által meghirdetett versenyen. Az egymással vetélkedő, homályos hátterű külföldi cégek kapzsi önérdekének esne áldozatául a környék és a város, a Garam és a Duna vizének esetleges szennyezéséről nem is beszélve.

A Beregszászi járásban található Nagymuzsaly lakói viszont testközelből már elszenvedhették a felelőtlen bányanyitás következményeit: az 1996-tól kezdődött és 2006-ban – csődhelyzet miatt – leállt, két szakaszban megvalósított bányászat a keleti vadkapitalizmus összes jegyét magán viselte. Bocskor László beszámolója szerint 1996-tól a bányától 1300 kilométerre lévő Dnyeper mellé hordták az üledékanyagot – nyitott teherautókon! –, 2003 óta pedig a szennyeződésekkel terhelt hulladékanyagot mindenfajta védelem nélkül tárolják Beregszász és vidékének kiváló mezőgazdasági területén.

Király Melinda a verespataki bányanyitás legújabb fejleményeiről tájékoztatta a beszélgetés résztvevőit, és a tavalyi választási kampány időszakában megszervezett népszavazásra hívta fel a figyelmet, amely a térség lakossága körében kifejtett hazugságpropaganda ellenére érvénytelenül végződött.

(Közlemény)