Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Karácsonyi szokásaink

Tájainkon is máig élő hagyományaink közé tartozik a betlehemezés és a kántálás. Mintkét szokás eredete több száz évre nyúlik vissza, ezek eredetéről alább olvashatnak. 

 

Betlehemezés

A betlehemezés több szereplős, dramatikus játék, a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus jelenetek képviselik, amelyeket a 11. századtól kezdve a templomokban is előadtak. Középkori magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk. A 17. és a 18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a tudósítások, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19-20. századi betlehemes játékok részben az iskolák és a laikus vallási társaságok számára írt régebbi szövegek folklorizálódott változatai, részben pedig újabb keletű szövegek.

A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú Betlehem, melyben többnyire a Szent Család látható, valamint angyalok, állatfigurák. Általában kivilágítják és szent képekkel, színes papírral díszítik. Többnyire házilag – néha asztalosok – készítik. A Magyar Népzene Tára II., Jeles napok kötete a betlehemes játékok fő típusait a földrajzi tájegységek (erdélyi, alföldi és felső-tiszai, dunántúli és felföldi típus) szerint csoportosítja.

Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17., 18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorok kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel; adománykérés.

A szalárdi Pitypang néptánccsoport betlehemese

A szalárdi Pitypang néptánccsoport betlehemese

 

Karácsonyi kántálás

A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt általában kántálásnak nevezték, de néhol kóringyálás, pászlizás, mendikálás, angyali vigasság néven emlegették. Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódtak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is. A karácsonyi kántáló énekek közül a legrégebbi réteghez tartozik a „Csordapásztorok…” kezdetű, melynek első ismert alakja a Cantus Catholici 1651-es egyházi énekgyűjteményben is szerepel. Az ismertebb énekek közül ugyancsak ebben a gyűjteményben jelentek meg a „Mennyből jövök tihozzátok…” és a „Betlehem, Betlehem a te határidban…” kezdetű énekek is. Kedveltek a „Mennyből az angyal…” és a „Pásztorok keljünk fel…” kezdő sorú karácsonyi énekek, melyek már a 18. századi énekeskönyvekben szerepelnek.