Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Jóga és harcművészet a szocialista érában

A távoli Kelet világába kalauzolta el a hallgatóságot szombaton Szilágyi Gyula és Kádár József, a 25. Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében tartott előadásuk során. A két előadó különböző stílusban, de osztatlan lelkesedéssel mesélt arról: hogyan talált gazdag táptalajra a keleti mozgáskultúra, s a mögötte rejlő szellemiség a szocialista rendszer idején szabadságra kiéhezett nagyváradi közösség körében.

A kommunizmus alatt is lehetett egy ideig jógát tanítani és tanulni, de a hangsúlyt inkább a tiszta testgyakorlatokra fektették, mivel a filozófiai oldaláról nem volt tanácsos nyíltan beszélni – mondta el a rendezvény első felében Szilágyi Gyula, aki idestova 53 éve járja az indiai jóga útját, s mint újságírói kérdésre elárulta, több mint tizennyolcezer napja végez rendszeres testgyakorlatokat és meditációt.

Szilágyi Gyula

Szilágyi Gyula

Mesterek és szemfényvesztők

Elmondása szerint a szocialista rendszerben is megfordult néhány jógi Nagyváradon, akik előadásaikkal, látványos bemutatóikkal inspirálták az erre fogékony közönséget. 1963-ban például egy dr. Clemendore nevű jógi a bukaresti cirkusz keretében mutatta be a testen való uralkodás magasiskoláját, 1980-ban pedig Suren Goyal járt itt, aki a moszkvai olimpiára készülő román sportolókkal foglalkozott emellett Váradon a nagyközönség számára, illetve a Félixfürdőn az orvosok számára is tartott bemutatókat. Később, a ’90-es években egy Fülöp-szigeteki jógi is járt Váradon, aki a velencei kultúrházban tartott előadást az egyik tanítványával.

Voltak azonban más, önjelölt mesterek is, akik félreértelmezett tanaikkal kevésbé jó fényt vetettek a jógára – hangsúlyozta Szilágyi Gyula. Ide sorolta többek közt Mario Sorin Vasilescut, aki megvilágosodott jóginak állította be magát, illetve a szexuális botrányairól hírhedt Gregorian Bivolarut is. Mint mondta, egy jógi fő erényei a szerénység, az önzetlenség és az alázatosság. Aki valóban beavatottá lesz, az ugyanakkor szegénységi fogadalmat is tesz, így nem hajszolhat anyagi javakat. Aki ezt a vétket elköveti, és táplálja egóját, az hatalmas visszaesést okoz saját, személyes fejlődésében, bármilyen magas szintre is jutott el azelőtt.

Szilágyi Gyula emellett beszélt azokról a nemzetközileg is ismert és elismert tanítókról, akik nyomot hagytak a magyar köztudatban, külön kiemelve a mandrászi születésű Selva Raja Yesudian alakját, aki a ’30-as évek végén költözött Magyarországra és feleségével, Haich Erzsébettel közösen Budapesten alapította meg Európa első hatha-jóga iskoláját, és több könyvet is írt ebben a témakörben. Főműve, a Sport és jóga 1941-ben jelent meg. Meghatározónak bizonyultak emellett Baktay Ervin (A diadalmas jóga) és Kaczvinszky József (Kelet világossága) könyvei, de román vonatkozásban megemlítette Mircea Eliadét is, aki többéves indiai tartózkodása után kimerítő értekezést írt a jógáról Yoga – Nemurire şi libertate címen.

Mint Szilágyi Gyula hangsúlyozta, a szocialista rendszer idején és manapság is többféle okból lépnek az emberek a jóga útjára. A fiatalok – elsősorban a hölgyek – kozmetikai okokból, mások az egészség eléréséért és megőrzéséért kezdenek el jógázni, megint mások pedig azért, hogy az átlagnál magasabb szintű fizikai és mentális képességekre tegyenek szert. A jóga mindezekre alkalmas is. Nagyon kevesen követték és követik manapság a jóga igazi célját: a megvilágosodást, vagy másképpen fogalmazva a személyes én és a kozmikus én egyesülését.

Kádár József

Kádár József

 

A harcművészetek fellegvára

Az előadás második felében Kádár József beszélt a keleti harcművészeti stílusok elterjedéséről és gyakorlásáról a szocialista érában. Mint elmondta, Várad abban az időszakban is speciális közeg volt, az itteni harcművészeti csoportokat az jellemezte, hogy a román és magyar fiatalok együtt edzettek. A fejlődni vágyók körében nem számított a nemzetiség vagy az anyanyelv, mindannyian közösen dolgoztak a céljaik eléréséért, és a felkészülés során szoros barátságok szövődtek.

Mint elmondta, Nagyváradon először Árus Imre kezdte meg a japán harcművészetek tanítását a ’60-as években, vele párhuzamosan Alexandru Chirilă a mérnöki szakiskola keretében indított dzsúdó-tanfolyamot. Később mindketten a karate irányába kanyarodtak. Árus Imre tanítványa, Burghard Pál lett az első fekete öves shotokan karatés Nagyváradon, míg Alexandru Chirilă Magyarországon Furkó Kálmán mester tanítványává vált és kyokushin oktatással kezdett foglalkozni. A ’70-es évek közepétől a kínai harcművészetek és a kung-fu is meghonosodtak váradon, a Gold Dragon SK alapítójának Romeo Goznernek, valamint Iancu Miklósnak köszönhetően. Az előadó továbbá méltatta Boldizsár János munkásságát is, aki a Rapid sportklub dzsúdószakosztályának keretében, titokban kellett Ju Jitsu-t tanítson, mivel az említett harcművészetet a kommandósok alkalmazták és be volt tiltva.

A harcművészetek oktatása azután is folytatódott Nagyváradon, hogy a ’80-as évek derekán, egy a felső pártvezetésben bekövetkezett hipnotizációs botrány nyomán a kommunista rezsim betiltotta mindenféle keleti mozgásforma gyakorlását, beleértve a harcművészeteket és a jógát is. Az állambiztonsági szerveknek azonban több tagja is gyakorolta a harcművészeteket Váradon, és ezért városunkban volt a legtoleránsabb a securitate a harcművészet-oktatással kapcsoltban. Várad az adott korszakban a harcművészetek fellegvárává vált Romániában, és ennek mindmáig érzékelhető hatása van. Országunkban ugyanis nem Bukarest, hanem Nagyvárad a harcművészetek fővárosa – hangsúlyozta az előadó, s szavait bizonyítja, hogy a legjelentősebb országos sportszövetségek megalapításában és vezetésében oroszlánrészt vállaltak és vállalnak mind a mai napig a váradi szakemberek, a hazai és nemzetközi versenyeken pedig évről évre a váradi sportolók dominálnak.

Kádár József előadását a shaolin harcművészek által gyakorolt testerősítő gyakorlatok látványos bemutatójával fejezte be, figyelemre méltó hajlékonyságról és acélos erősségű izületekről téve tanubizonyságot.

Sz. G. T.