Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Ítélet, szenvedés és megbocsátás – az aradi vértanúkra emlékeztek

A „magyar Golgota” vértanúira, vagyis az aradi tizenháromra emlékeztek vasárnap délután a Bihar megyei RMDSZ szervezésében a váradolaszi református templomban, ahol Veres-Kovács Attila lelkipásztor hirdetett igét, aki a nagypénteki eseményekhez hasonlította az 1849. október 6-án történteket. Az emlékünnepséget az RMDSZ közösen tartotta meg a történelmi magyar egyházakkal és a civil szervezetekkel.

Itelet (4)

A Szigligeti Színház művészei Kiss Tünde tanárnő közreműködésével irodalmi összeállítást adtak elő

Az igehirdető hangsúlyozta, nagypéntek áldozatához hasonlóan az aradi vértanúkat is azért kellett elítélni, hogy a figyelem elterelődjön az igazságról és a valódi bűnösökről. Az ige ugyanakkor megadja azt is, hogyan kell viszonyulni a szomorú ünnephez. Míg általában október 6-hoz az ítélet, a szenvedés, a halál és a vér fogalmai társulnak, addig ünnepeinkből gyakran kimarad a megbocsátás fénye, holott az emlékezés érzése enélkül csak békétlenséget szül – tette hozzá Veres-Kovács Attila, aki azt is hangsúlyozta, a ma emberének is fontos tudni, hogy kivel azonosul. „A felbujtott tömeggel vagyunk-e egyek, vagy esetleg azokkal, akik mások helyett vállalják a keresztet, az áldozatot?” – tette fel a kérdést a lelkipásztor. Az istentisztelet keretében áhitatot tartott Molnár Imola unitárius lelkész is, majd Kiss Tünde tanárnő társaságában a Szigligeti Színház művészei, Molnár Júlia, Csepei Róbert, Kiss Csaba, Kocsis Gyula és Pál Hunor elevenítették fel az aradi vértanúk szellemét irodalmi szövegeken keresztül.

Az ünnepség a nagyvárad születésű vértanú, Nagysándor József emléktáblájánál folyatódott, ahol eslőként Pásztor Sándor, az RMDSZ városi önkormányzati frakcióvezetője szólt az egybegyűltekhez Kossuth Lajos 1890-es beszédét idézve, amelyben „magyar Golgotának” nevezte Aradot. „A gyász fájdalmát enyhíti ugyan az idő, de az emlékezés kötelességét, amit az utókra rótt, azt nem mulasztja el” – emelte ki a politikus, aki hozzátette, hogy a szabadságharcosok ideje még korántsem ért véget, hiszen véleménye szerint a romániai magyarságnak kisebbségként ma is harcolnia kell a nemzeti múltja és anyanyelve megőrzéséért, illetve egységessége megőrzéséért.

Szabó Ödön

Szabó Ödön

Szabó Ödön parlamenti képviselő beszédében jelképesen jelentést tett Nagysándor József hajdani honvéd tábornoknak, kjelentve, hogy a „végeken” többen gyűltek össze, mint ellenfeleik szerették volna, mind Nagyváradon, mind Erdély összes magyarlakta területén, s nem engedik, hogy kívülről vagy belülről megosszák a magyarságot. „A nemzet keresztje alá kell álni. Nincs délelőtti Nagysándor József és délutáni Nagysándor József. Csak egy Nagysándor József van, aki az egész nemzeté” – tette hozzá a képviselő, aki Wass Albert Nagypénteki sirató című versét is felolvasta.

Itelet (3)

A szacsvaysok

Az eseményen közreműködtek a Szacsvay Imre Általános iskola 5–7 osztályos tanulói, a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület tagjai, valamint a Francisc Hubic Ifjúsági Fúvószenekar fiatal művészei is. A megemlékezés koszorúzással és a Szózat eléneklésével zárult. Az eseménynek érdekes momentuma volt, amikor az október 6-i megemlékezők közvetlen közelségében masírozott el hangos szlogeneket skandálva a verespataki ciános arnybányászat ellen tiltakozó tüntetők sokasága, s a múltat sirató, illetve a jövőt sirató tömegek hosszú perceken át egymást bámulták értetlen kifejezéssel.

Szombati-Gille Tamás

Itelet (2)