Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Ismerjük fel értékeinket

A székelyhídi színház felújítási projektje az 1960. tavaszán elkészült, műemléknek számító épület teljes külső és belső átalakítását irányozza elő, megsemmisülésre ítélve ezáltal azt a csodás, cserepes nyeregtetőt, amely a városközpont egyik jellegzetessége. A tetőszerkezet megőrzéséért dr. Kéri Gáspár, az Érmellék néprajzi, numizmatikai és helytörténeti műemlékeinek gyűjtője, múzeumépítő (szakmáját tekintve fogorvos) aláírások gyűjtésébe kezdett.

A székelyhídi színház jelenlegi állapotában

A székelyhídi színház jelenlegi állapotában

Bihar megye nagyságrendileg Nagyvárad után következő monumentális színháza a székelyhídi, amelynek felújítása 2007. óta szerepel az önkormányzat projektjei között. Tavaly augusztusban sikerült harmadik alkalommal pályázni az Országos Befektetési Ügynökségnél (CNI), és ismét megnyerni az állami támogatást a munka kivitelezéséhez, amely a városközpont a rendszerváltás utáni évek egyik legjelentősebb változását eredményezheti majd.

Az állami finanszírozásból, a Nagyváradon tevékenykedő Pafka Ernő közismert műépítész javaslatai alapján elkészített terv egy modern, lapos tetővel és homlokzati részén magasított portikusszal (oszlopos előtér vagy csarnok) rendelkező, új épületet mutat, amely biztosítaná ugyan az eredeti funkciójához szükséges belső térelrendezést – színházi előadások vendégül látásának megfelelően -, de éppen modernsége miatt nem illeszkedne a cseréptetős épületekkel körülvett városközpont stílusbeli összképéhez.

Dr. Kéri Gáspár májusban indította el az aláírásgyűjtési akciót, miután helyi lakosok, illetve olyan szakemberek véleményét kérte ki, mint Szilágyi Zoltán székelyhídi kőművesmester, aki édesapjával maga is részt vett a színház építési munkálataiban, és Emődi Tamás nagyváradi műépítész, akinek „lesújtó véleménye volt az elképzelésekről. ” Az aláírásgyűjtés célja az elfogadott tervek megváltoztatása révén a cseréptető megőrzése, amely Szilágyi Zoltán előzetes felmérései alapján nincs életveszélyes állapotban, és szépen ki lehetne javítani az itt-ott meggyengült faszerkezeteket.

A Bányai János-díjas emlékgyűjtő véleménye szerint az épület hátsó részének kibővítése, és a további külső átalakítások rendben lennének, és a portikusz megemelése és új oszlopokkal való ellátása szintén elfogadható lenne, jóllehet eredeti formájában való helyreállítása sem csorbítana az amúgy is esztétikus bejáraton. A belső átalakításokat illetően felhívja a figyelmet arra is, hogy több elem képvisel önmagában műtárgyi értéket, így például az ún. „cuppantós” mennyezet, a feketeerdői üveghutában készült csillárok, a falikarok vagy a ma már alig ismert eljárással készült, zöldes színű vakolatok stukkódíszei, amelyek az idő vasfogának igen, az emberi pusztításnak azonban nem állnak ellen. „Egy ilyen jellegű átalakítás egy évszázadra szól, és az értékeket fel kell ismerni. A vezetőség az elmúlt tíz évben nem hívott össze lakossági fórumot a felújítás kérdésének megvitatására, és ez nagy mulasztás volt, éppúgy, mint a Városi Múzeum eredeti téglaépületének teljes lebontása. Az önkormányzatnak és a lakosságnak is oda kell figyelnie az értékmentés fontosságára, és ez vonatkozik a kommunizmus időszakára is, hiszen ebben a periódusban is lehetett értékeket létrehozni. Ezek egyike kétségkívül a székelyhídi színház masszív épülete.” – mondta Kéri.

Az akció nyomán mostanáig 145 aláírás gyűlt össze, amelyeket az Érmelléki Értéktár támogatásával hamarosan továbbítanak a CNI-hez (Compania Naţională de Investiţii Cămine Culturale), amely remélhetőleg belegyezik a javasolt változtatásokba, illetve megőrzésbe. Az aláírások gyűjtése azonban változatlanul folytatódik Kéri Gáspár székelyhídi fogorvosi rendelőjében.

A székelyhídi önkormányzat vezetőségét tegnap nem sikerült elérni.

Szamos Mariann