Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Ismeretlen hősök ismeretlen életekért

Dr. Olivia Ligia Burtă, a Bihar Megyei Vérközpont igazgatója nyilatkozott lapunknak múlt héten az intézmény nagyváradi, Louis Pasteur utca 30. szám alatti székhelyén. Az igazgató fontos tudnivalókról beszélt, például a központ működéséről és a véradás helyzetéről.

Dr. Olivia Ligia Burtă (jobbról a második) csapata körében

Dr. Olivia Ligia Burtă (jobbról a második) csapata körében

A nagyváradi származású dr. Olivia Ligia Burtă a Temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvostudományi Egyetemen specializálódott klinikai laboratóriumi szakorvosként, és ugyanitt doktorált. Ezt követően mindkét város orvosi iskolájában kipróbálta megszerzett tudását és képességeit, és hazajött kamatoztatni ezeket, a tőle telhető leghatékonyabb és legeredményesebb módon. 1999 óta vezeti a Bihar Megyei Vérközpontot, és ezzel párhuzamosan, a mai napig a Nagyváradi Egyetem Orvosi és Gyógyszerészeti Karának előadó tanára.

Mit jelent a vérközpont Bihar megye és Nagyvárad számára?

– Néhány évvel ezelőtt Bihar megye körülbelül 600 ezer lakossal egy igen népes megyének számított, azonban az utóbbi években az országosan jellemző elvándorlásoknak köszönhetően csökkent a létszám, most 580 ezer körüli. Nagyvárad lakossága is 200 ezer alá csökkent, és ez természetesen hatással van a transzfúziós központ működésére is. Romániában minden megye rendelkezik egy vérátömlesztő központtal, amelyeknél az alkalmazottak létszáma sajnos a szükségesnél jóval kevesebb. Bihar megyében jelenleg 28-an vagyunk, és ez a létszám közelről sem fedezi a munkánk szükségleteit. Például az orvosi asszisztensek létszámáról elmondható, hogy a törvényes normatívában meghatározotthoz képest csupán 30%-os a jelenlétük. Ez az óriási ellentmondás megyei és országos szinten is jellemző.

Hogyan történik a véradás? Mi a vérátömlesztés tulajdonképpen?

– A vérátömlesztés a legősibb szövetátültetés, amennyiben ezt az orvostudományi szakágat vizsgáljuk, a véradásnak pedig két, egymástól különböző változata létezik jelenleg. Az egyik a klasszikus mód, amely 3–5 percet vesz igénybe, ennek során 420–450 ml teljes vért veszünk le a véradótól, míg a második módszer egy sokkal eredményesebb és kifinomultabb változat, amelynek során csak a vérlemezkéket (trombocitákat) gyűjtjük be. Az utóbbi eljárást, amelyet egy speciális készülékkel hajtanak végre, aferézisnek nevezzük, és 40 percig tart, azonban nem mindenkin lehet elvégezni, mert ehhez a vénák egy speciális anatómiai felépítése szükséges, például az én vérereim sem megfelelőek az eljáráshoz. A teljes vér levétele esetében a leadott mennyiséget alkotórészeire bontják: vörösvérsejtekre (eritrocitákra), vérplazmára és vérlemezkékre, és ezek három különböző befogadóhoz is eljuthatnak. Ily módon egyetlen véradó akár három ember életét is megmentheti.

A vérkészletek sokkal fontosabb szerepet töltenek be az orvoslásban, mint a forgalmazott gyógyszerek. Mi jellemzi régiónk vérkészletét, és mit jelent ez az európai standardokhoz viszonyítva?

– Romániában a 2005/282-es törvény szerint a vérkészlet az ország tulajdona. Az ember elsősorban például a fákat, a vizet tartja ilyen tartalékoknak, de mivel a vér is idesorolódik, rájövünk, hogy tulajdonképpen saját magunkról van szó.

Fontosnak tartom annak tudatosítását, hogy a társadalom, a közösség részeként potenciális véradóként tekintsünk magunkra, hiszen a vérátömlesztés lehetőségei teljes egészében tőlünk, véradóktól függenek. A 100 ezer lakosra jutó véradók számának európai listáján az északi államok járnak az élen, Románia sajnos az utolsó helyen szerepel. A véradók és nem a véradások számát tekintve, Bihar megyében 18,9 véradó jut ezer lakosra. Támogatás létezik ugyan országos szinten, de a jelenlegi feltételek között nagyon nehéz hatékonynak lenni. Minden egyes megyei központnak rendelkeznie kellene egy saját, a váradás népszerűsítését végző részleggel, de erre, az alkalmazottak korlátozott számát tekintve, nincs lehetőség. A véradók számának növekedése és a leadott vér minőségének javulása érdekében alkottunk egy internetes oldalt, a proviataoradea.ro-t, illetve a Facebookon is jelen vagyunk. Ezeken a portálokon minden szükséges információhoz hozzá lehet jutni, amit egy potenciális véradónak tudnia kell, de nálunk is kaphatnak egy tájékoztatást, szórólapot. Informálás nélkül nincsenek eredmények. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egészségügyi magatartásformát népszerűsítünk, amely a személyiség formálásának egyik alapvető része. Románia óriási hátrányban van, és nem arról van szó, hogy nincs vér, hanem arról, hogy nincsenek véradók!

A begyűjtött vérrel való nemzetközi kereskedés tiltott. Milyen módszerekkel akadályozható meg ezeknek a törvényeknek a kijátszása?

– A vérrel való kereskedés problémája fel sem merül, legalábbis Romániában nem. Nálunk létezik egy teljes mértékben az állam által ellenőrzött rendszer, amelyben minden vérközpont az Országos Transzfúziós Intézetnek, ez pedig az egészségügyi minisztériumnak van alárendelve. A központokban begyűjtött vér monitorizálva van, hiszen 2016 óta létezik egy adatfeldolgozó program, amely egyedülálló módon azonosítja a véradókat és a véradásokat, tehát nyomon követhetőséget biztosít. Például pontosan tudjuk azt, hogy a Nagyváradon begyűjtött trombociták hova kerülnek, melyik kórházba, melyik beteghez.

A Nagyváradi Egyetem prorektoraként és az igazgatótanács tagjaként a diákok tájékoztatásáért felel. Mit gondol, az Orvosi és Gyógyszerészeti Kar vagy akár a szociális munkásnak tanulók elég információt kapnak-e ahhoz, hogy megfelelő véleményt alakítsanak ki magukban és másokban a véradás fontosságáról?

– A most zajló egyik legfontosabb projektünk: a Véradással légy hős! (Donează sânge, fii erou!), amelyet az ország orvostanhallgatói indítottak el. Nagyváradon a diákjaink mellé az egyetem összes hallgatói szövetsége is felsorakozott. Nagyon nagy öröm és büszkeség, hogy évről évre nő a hallgatók között a rendszeres véradók száma, akik évente 4-5 alkalommal tesznek eleget ennek a nemes feladatnak. A nők legtöbb négy alkalommal, 90 naponként, a férfiak maximum öt alkalommal, 70 naponként adhatnak vért. A diákok saját magukat szervezik meg és szerveznek be másokat, és nagyon szép projekteket indítanak el, de a tájékoztatásra szükség van. Nagyváradon a stratégiánk az, hogy havonta minimum ezer véradás történjen, mert így fedezni tudjuk a kórházi igénylések kb. 90%-át. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, mobil gyűjtőakciókat, azaz kiszállásokat szervezünk, amelyeket népszerűsítő kampányok kísérnek. Például 2015-ben 21, tavaly pedig 30 ilyen akciónk volt, viszont azt tudni kell, hogy a nyár legforróbb hónapjaiban, tehát július-augusztusban nem folytatunk ilyen jellegű tevékenységet.

Hogyan segítenek a családorvosok, a helyi hatóságok és civil szervezetek a munkájukban? Magyarországon például a lakosság mobilizálása a Vöröskereszt feladata.

– A véradással kapcsolatos tevékenységeket nyomon követő programot, amit már említettem, eredetileg úgy készítették el, hogy érintkezzen az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) adataival, azonban a transzfúziós központok mostanáig nem kapták meg a hozzáférési engedélyt a páciensek elektronikus dossziéihoz. Ez nagy probléma, mert lehetetlen teljesen felmérnünk a potenciális véradó egészségi állapotát, és a hozzáférés mindhárom fél számára csak előnyökkel járna a hatékonyság szempontjából. A Vöröskereszt Romániában nem vesz részt a vérbegyűjtésben, mi, a megyei központok végezzük el az összes teendőt. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Bihar megye központja a legeredményesebbek közé tartozik. A stratégiánknak köszönhetően a véradók életkora a néhány évvel ezelőtt jellemző 50 év felettiről 30-40 év közöttire csökkent és javult a véradók szociális háttere is, hiszen többségük már nem a középső és alsó, hanem a középső és felső osztályokból származik. Az eredményesség ugyanakkor nagyban köszönhető a nagyváradi önkormányzat támogatásának is, amely lehetővé tette, hogy a székházban európai szintű körülmények között létezzünk, és hogy a városban jelzőtáblák igazíthassák útba a vérközpont felé igyekvőket. A Közösségi és Szociális Ügyek Hivatala (ASCO) jóvoltából pedig rendelkezésünkre áll egy 8+1 férőhelyes gépkocsi is a kiszállások, gyűjtőakciók lebonyolítására.

Nagyvárad az orvosi ellátás régióközpontjává akar válni. Az onkológia, onkohematológia és a különböző sebészeti ágak – különös tekintettel a szív- és érrendszeri sebészetre – fejlesztése hogyan befolyásolja majd a vérszükségletet?

– Ezek a fejlesztések újabb kihívásokat jelentenek majd számunkra. Megjegyzem, hogy jelenleg Nagyvárad az ország egyik legeredményesebb és leghatékonyabb vérközpontja a kórházak trombocita igényléseinek kielégítését illetően. Ezeket a vérlemezkéket az onkohematológia használja fel.

A véradás közösségi és országos probléma is, abban az esetben például, ha a katasztrófavédelmi stratégiákat vesszük figyelembe (tömegbaleset, földrengés stb.). Mi a vérközpontok szerepe ezekben az esetekben? Előfordul, hogy a központ alkalmazottai is adnak vért sürgősség esetén? 

– Büszke vagyok rá, hogy a nagyváradi vérközpont alkalmazottainak többsége maga is véradó, és biztos vagyok benne, hogy ez nem csak nálunk van így. A katasztrófavédelmet illetően sajnos a Bihar Megyei Vészhelyzetek Bizottságához (Comitetului Judeţean pentru Situaţii de Urgenţă Bihor) tartozó intézmények listáján a vérközpont nem szerepel. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk részesei a megyei stratégiának. Néhány éve jeleztem az illetékesek irányában ezt a problémát, de nem kaptam kedvező választ. Vészhelyzet esetén tehát a saját, belső stratégiánk szerint járunk el az aktivizálás pillanatától kezdve.

A Bihar Megyei Transzfúziós Központ

A Bihar Megyei Transzfúziós Központ

Mit üzen az olvasóknak?

– A Karl Landsteiner Transzfúziós Orvosi Társasággal közösen indítottuk útjára és mutattuk be itt Nagyváradon 2016. december 17-én Az Élet Himnuszát, amely a véradókkal szemben tanúsított elismerés jeleként íródott. Köszönettel tartozunk nekik, és példájukkal a felelős magatartásra buzdítunk mindenkit: „Legyünk ismeretlen hősök ismeretlen életek számára” – ahogy az a himnusz soraiban is olvasható.

Szamos Mariann