Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Iohannis árulkodó némasága

Klaus Iohannis román államelnöknek nem volt mit mondania március 15. alkalmából a magyarságnak. Hallgatott.

Kíváncsi voltam pedig arra, Klaus Werner Iohannis miként köszönti országa legnagyobb kisebbségét annak egyik legjelesebb nemzeti ünnepén, miután ugyanennek a közösségnek az egyik jeles és megkerülhetetlen tagjától, Tőkés Lászlótól néhány nappal korábban megvonta a Románia Csillaga állami kitüntetést, amit az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért megérdemelten kapott meg még 2009-ben az előző államfőtől, Traian Băsescutól. (Azt most csak zárójelben jegyzem meg: más, elítélt és börtönviselt köztörvényes bűnözőtől ezt nem vonta vissza.)

Ez a hallgatás tegnap duplán rosszul esett. Egyrészt egy magát szász származású románnak tartó felelős politikusnak értenie kell, mit jelent a kisebbségi lét, annál is inkább, merthogy látjuk megfelelési kényszereit a többségi nemzet irányába, ám súlyosbító körülmény, hogy ez a bizonyítás immár sokadszor a magyarság elleni barátságtalan megnyilvánulásban csúcsosodik ki (ha kell, ő is gondolkodás nélkül előkapja a „magyar kártyát”). Másrészt egy államfő minden romániai polgár államfője, függetlenül nemzetiségtől, ezért illő, sőt elvárható lett volna, hogy köszöntse a legnagyobb romániai kisebbséget, a magyarságot.

De nem köszöntötte. S ez a sokat sejtető némaság egy újabb lehulló lepel a kiábrándító valóságról, ami fájdalmas felismerést hoz azoknak, akik mintegy másfél esztendővel ezelőtt teljes mellszélességgel kiálltak mellette és arra buzdítottak, hogy az ő neve mellé nyomjuk a pecsétet. Most azoknak is önkritikát kell gyakorolniuk, akik magyar létükre mellette kampányoltak.

Szépen lassan mindenkinek egyértelművé válik: az annak idején látott Iohannis-kép csak a kampányban felépített imázs volt. Azt is el kell a magyaroknak ismerniük, hogy a Klaus Werner Iohannisba vetett bizalom alapja nem volt több illúziónál.

A higgadtabb politológusok akkori meglátása beigazolódott: a románságnak bizonyítani akaró, kisebbségi sorból való, diplomáciai ügyekben járatlan, hirtelen feltört politikus veszélyes, mert több kárt okozhat, mint az, akiről jó előre tudjuk, hogy félnünk kell tőle.

Iohannis március 15-ei hallgatása túlságosan is árulkodó: reá nem számíthat a romániai magyarság.

Borsi Balázs