Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Ifjúsági honismereti akadémia Aszódon

A Honismereti Szövetség és a Pest megyei Érdy János Honismereti Egyesület 19. alkalommal szervezte meg október 24–27. között az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiát Aszódon a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban, amelyre a határon túli magyar középiskolák tanulóit is meghívták. A mintegy 50 résztvevő diák közül Bihar megyéből a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum négy diákja volt jelen,Temesvárról a Bartók Béla Líceum, Aradról a Csiky Gergely Líceum és Szakközépiskola tanulói, valamint vajdasági tanulók is képviseltették magukat.

Az Adys résztvevők:Oláh Márta, Erdős Alexandra, Tóth Emerencia, Henn Renáta

Az Adys résztvevők:Oláh Márta, Erdős Alexandra, Tóth Emerencia, Henn Renáta

Diákok és kisérőik az evangelikus gimnázium előtt

Diákok és kisérőik az evangelikus gimnázium előtt

Az Ifjúsági Akadémia lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok önálló kutatásokat végezzenek és elmélyüljenek egy-egy téma feldolgozásában. Ebben az évben a fő tematika a műkedvelő tevékenység régen és ma volt. Az idei konferencia címe: A falusi és/vagy iskolai színjátszás története lakóhelyemen, iskolámban. A diákok korreferátumokat készítettek és vetített képes előadásban mutatták be kutatásaik eredményeit.

Az Ady Endre Líceum diákjai két témával foglalkoztak: Erdős Alexandra és Henn Renáta XII-es tanulók (felkészítő tanár András Emese) Diákszínjátszás az Ady Líceumban címmel tartottak nagyon érdekes előadást, melyben bemutatták a diákszínjátszás kezdeteit iskolájukban, azokat a sikereket, melyeket elértek az ODIF-on és a PADIF-on, bemutatták a fontosabb és sikeresebb előadásokat, mint például : Az emberke tragédiája, Liána, melyet angol nyelven is előadtak, Vörös Rébék, Szentivánéji álmocskák stb. Dolgozatukat András Emese tanárnővel készített interjú, valamint az iskola Évkönyvei alapján állították össze, felvonultatván mindazokat, akik diákszínjátszók voltak, és hűek maradván Tháliához, hivatásos színművészek lettek. Sokan közülük a nagyváradi Szigligeti Társulat tagjai, mint például többek között Hajdu Géza, Molnár Júlia, Meleg Vilmos, Ababi Csilla, Kocsis Gyula és mások. Megszólaltatták Nagy-Keszi Andrást, aki bár nem lett hivatásos színművész, rámutatott arra, hogy a diákszínjátszás a közösség építés egyik legjobb színtere volt, ahol sok barátra tett szert, megtanította őket a szép beszédre és a biztos fellépésre, és ezt ma is kamatoztatja.

Az aszódi evangélikus templom

Az aszódi evangélikus templom

Az aszódi múzeum, Petőfi szobor

Az aszódi múzeum, Petőfi szobor

Tóth Emerencia és Oláh Márta XI-es tanulók (felkészítő tanár Fleisz Judit) előadásának címe: A nagyvárad-velencei katolikus kultúrház múltja és jelene. Bemutatójuk elején rámutattak arra, hogy dolgozatuk fő témája a műkedvelő élet kialakulása Nagyvárad egyik régi városrészében, Velencén, a XX. század 20-as éveiben, ahol sajátságos volt a helyzet, mert élt ott egy lelkes kántortanító, Wallner László, aki mozgatórugója, lelke volt az ottani közösségnek. Kitartásuk, lelkesedésük fő eredménye az 1936. október 18-án felavatott kultúrház volt. Interjút készítettek Wallner Andrással, aki bemutatta édesapja elképzeléseit, megvalósításait. A tanulók dolgozatukat eredeti dokumentumok alapján állították össze, amelyeket – Wallner László hagyatékát – fia, András önzetlenül bocsájtott a rendelkezésükre. Felleltározták a bemutatott színielőadásokat, melyeket a két világháború közötti időszakban adtak elő, mint például a Gül baba operettet, az Iglói diákokat, Abbé színműveket, különböző népszínműveket, rendezvényeket, szereplőket, de pezsgő élet volt az 1940-es években is. Ez a lelkesedés, ami jellemezte a velencei fiatalokat, a rendszerváltás után rövid ideig még fennmaradt, például bemutatták az Erzsébet operettet, A bor színművet, a János vitézt stb. Majd a kommunizmus ideje alatt a kultúrház fokozatosan elveszítette közösségformáló szerepét, bár volt amatőr színjátszás még egy rövid ideig. A 1989-es fordulat után a visszaszerzett és helyreállított kultúrházban újra megindult az élet, azonban a műkedvelő tevékenység nem érte el az egykori kezdeti szintet. A tanulók rámutattak arra is, hogy 1996-ban a kultúrház megalakulásának 60. évfordulóján emléktáblát avattak a hajdan volt műkedvelők emlékére. A diákok munkájuk elismeréseként oklevelet kaptak a szervezőktől.

Galga menti tancok tanulasa

Galga menti tancok tanulasa

A résztvevő fiatalok

A résztvevő fiatalok

A komoly munka mellett a meghívó szervezetek gondoskodtak a diákok szabadidejéről is ismerkedési estet szerveztek, tanulmányi kiránduláson vettek részt a Galga völgyében, megismerkedtek az ottani népszokásokkal, hagyományos viseletekkel, vendégségben voltak Aszód polgármesterénél, Sztán Istvánnál és megismerkedtek Aszód nevezetességeivel: a Podmaniczky palotával, az evangélikus régi iskolával, amely ma múzeum, az evangélikus templommal, valamint Petőfi Sándor kötődéseivel a városhoz. A Honismereti Akadémia résztvevői közösen határozták el a jövő évi konferencia témáját, mely az iskolatörténet nagyon is széles tematikáját öleli fel.

Fleisz Judit, történelemtanár