Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Idén elkészül a szalontai szórványközpont

A református egyház felügyelete alatt a nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum önálló magyar tanintézetként 2011 őszén kezdte meg működését, miután sokéves tervezgetés után RMDSZ-es közbenjárásra miniszteri rendelettel kettéválasztották az azelőtt kétnyelvű általános iskolát és főgimnáziumot, a magyar tagozatokat az önálló magyar iskolába tagolva – így jött létre az önálló magyar iskola. Napijainkban szórványközpontot épít a református egyház az iskola részére. Ha minden a tervek szerint alakul, áprilisra kész lehet a legmodernebb romániai iskolaépület. Ennek apropóján az iskolaépítő MIKLÓ FERENC parókus lelkésszel beszélgettünk.

iden elkeszul 

Az elmúlt években sokat fejlődött a tanintézet, modern felszereléseket vásároltak, az épületeket felújították, szűk másfél évvel ezelőtt pedig elkezdődött a dél-bihari szórvány oktatási központjának építése. A hatalmas Bocskai István utcai épület a református egyház koordinálásával öltött formát. A minap Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára bejelentette: a magyar kormány újabb 100 millió forintot juttat a Nagyszalontai Református Egyházközségnek a szórványközpont befejezésére.

Arany János nagyszalontai köztéri szobra, háttérben a Nagyiskolával

Arany János nagyszalontai köztéri szobra, háttérben a Nagyiskolával

 

Hogyan kezdődött?

Az önálló szalontai magyar iskola megalapításának ötlete már a kilencvenes években megfogalmazódott. Akkor, amikor még a tanintézetekben (kivéve a Mezőgazdasági Szakközépiskolát, amelyben a tanulók többsége a környező román falvakból való, és itt magyar szakiskolai oktatás beindítása is kihívásnak bizonyult) többségben voltak a magyarok. Az akarat azonban két évtizedig kevés volt, mert a politikai támogatása nem volt meg a kezdeményezésnek. Úgy nyolc esztendeje a Nagyszalontai Református Egyházközség jelentette be: magyar iskolát szeretne létrehozni a Nagyiskolának nevezett épületben, amely a templom szomszédságában áll (amelynek helyén állott az az épület, amelyben maga Arany János is tanult és tanított), és amit a szocializmus idején államosítottak, majd a rendszerváltást követően az egyháznak lerobbanva, lelakva, tönkretéve – hosszas pereskedés után – visszaadtak, és amelyben a nyolcosztályos iskola elemi osztályosai jártak. A visszaszolgáltatást követően az önkormányzat bérleti díjat fizetett az egyháznak, amit a református közösség folyamatosan kipótolt és az épület állagmegőrzésére, később pedig jelentős hozzájárulással felújításra, modernizálásra költött. Igaz azonban, hogy Nagyszalonta magyar többségű városvezetősége közvetlenül a visszaszolgáltatás előtt kívül közpénzből újravakoltatta az ingatlant, amit akkoriban sokan fel is róttak, hogy miért költ a város egyházi tulajdonra. Arra azonban kevesen figyeltek, az államosítást követő hatvan évben jóformán csak meszelésre futotta, az pedig édeskevés volt.

Naszvadi György és Mikló Ferenc az új épület alapkőletételekor

Naszvadi György és Mikló Ferenc az új épület alapkőletételekor

 

Összefogtak a cél érdekében

Az egyház kezdeményezése az RMDSZ-es városvezetőség szerint veszélyes volt. A működő intézménystruktúra mentén létrehozni még egy tanintézetet jelentős gyermeklétszám-csökkenéssel járt volna az állami iskolákban, ugyanakkor kérdéses lett volna az egyházi iskola működési folytonosságának a fenntartása, valamint tucatnyi tanár állása került volna veszélybe. Az RMDSZ szalontai szervezetének vezetői ellenezték a református kezdeményezést, és párhuzamosan meghirdették az önálló magyar iskola létrehozását. Így aztán mind az egyház, mind a szövetség magyar iskolát akart indítani a dél-bihari kisvárosban. Hosszas egyezkedés, valamint nyilvánvalóan megyei és országos szintű politikai ráhatás révén sikerült megegyeznie az RMDSZ-nek a református egyházzal, hogy közösen, együtt hozzanak létre egy állami fenntartású, de önálló, magyar, keresztény szellemiségű iskolát. Elkészíttették a szükséges tanulmányokat és az iratcsomót, amire 2010 novemberében bólintott rá a tanügyi minisztérium. Nem titok immár, hogy Cseke Attila akkori RMDSZ-es szenátor és ebben a periódusban egészségügyi miniszter, ma parlamenti képviselő érdeme a rendelet kisajtolása a minisztériumtól. Az előírás kimondta az Arany János Iskolaközpont létrehozását, és átszervezés révén a magyar osztályok kivonását a többi tanintézetből, ugyanakkor a magyar tanárok átvételét az új magyar iskolába.

Mára felépült a dél-bihari magyar oktatási szórványközpont

Mára felépült a dél-bihari magyar oktatási szórványközpont

 

Ki hová költözzön?

Az intézmény megszervezésekor a legfőbb probléma az ingatlanok elosztása volt. Végül az illetékesek úgy döntöttek, a Vasút utcai gimnáziumépületet odaadják a román intézménynek. Ezt az épületet egyébként a híres szalontai születésű építész, Temesvár első főépítésze, Székely László tervezte és Szalonta polgárai építtettek meg 1909-ben. Az új magyar iskolának hat másik épületet osztottak – stratégiailag egyébként jó helyeken, a belvárosban.

2011 nyarán mind önkormányzati, mind jelentős egyházi hozzájárulással valamennyit teljesen felújították, új laboratóriumokat rendeztek be, hangszigetelt zenetermet alakítottak ki, és elvégeztek minden modernizálást, amit az idő lehetővé tett.

Török László, Nagyszalonta polgármestere annak idején elmondta. „Az állami oktatási rendszer számos hiányossággal küzd. Attól félünk, hogy a gyermekeink elkallódnak. A román tanügy nem nevel, legjobb esetben csak oktat. Mi szeretnénk nevelni a gyermekeinket, hogy a társadalomnak hasznos tagjai legyenek. Lehet, most (2011 novemberében – szerk. megj.) még nem mindenki látja a hozadékát annak, amit a magyar iskola generálhat, de közép- és hosszú távon meglesznek az eredmények. Azt akarjuk, hogy a tanárok is motiválva legyenek, és a diákok se legyenek az órák végeztével kicsapva az utcára. Szeretnénk, ha ők is beleszólhatnának az iskola dolgaiba. Az új magyar iskola egy autonóm intézmény, amelyben a saját sorsunkról dönthetünk. Mi egy más jellegű és magasabb színvonalú oktatást akarunk biztosítani. Ez nem fog egyik pillanatról a másikra sikert hozni. Ha valaki hisz benne, akkor hisz az eredményekben. Lemondtunk bizonyos dolgokról, szimbólumokról, lemondtunk a múltról, hogy legyen jövőnk” – fogalmazott Török László az Arany János Főgimnázium épületére utalva.

„Egy népet, egy eszmét nem a falak jelentenek, nem az épület, amit le lehet fotózni. Ha képesek vagyunk hinni az ügyben, és nemcsak a falakat látjuk, hanem mögé is tudunk nézni, akkor a szellem fog dominálni. Nagyszalontán nincs senki más a közösségi vezetőkön kívül, aki utat tud mutatni a magyaroknak. Ez nem jelenti azt, hogy mi a román ügyet félreseperjük, nem szegregálunk. Egy gyermek személyisége másképp fejlődik egy olyan környezetben, ahol ki tudja fejezni magát. Messzebb mutat ez a magyar iskola, mintsem hogy épületekről beszéljünk” – mondta ezelőtt bő négy évvel a szalontai városvezető.

A hatalmas étkező egyik sarka. Tágas, világos

A hatalmas étkező egyik sarka. Tágas, világos

 

Szükség van a helyre

Az új magyar iskola elemi osztályai az úgynevezett Nagyiskolában, a református templom melletti emeletes épületben kaptak helyet – korábban ebben az épületben szintén I–IV. osztályosok jártak, így számukra járt a legkevesebb változással az intézményváltás. Ezért az ingatlanért fizet bérleti díjat az önkormányzat az egyháznak, amely minden ilyen bevételt a saját költségvetéséből megtoldva, esetenként megduplázva az iskolára fordítja. Meg is látszik az eredménye: az egykor lepukkant, omladozó épület mára kívül-belül teljesen megújult, európai körülmények fogadják a kisdiákokat.

Az önkormányzat és a református egyház által közösen működtetett önálló magyar iskola beindulása és megszilárdulása után egyértelművé vált: a dél-bihari szórványt is fel kell karolni, mert ahol a magyar gyermekeknek helyben nincs lehetőségük anyanyelvükön továbbtanulni, rendkívüli mértékben veszélyezteti őket a tér- és kultúravesztés, a többségi nemzetbe való asszimilálódás. E tekintetben mind a Szalontától délre eső településeken, mind a Belényesi-medence magyar településein veszélyben vannak a magyar diákok, ezért az alma mater vezetősége többször is kampányt folytatott annak érdekében, hogy a nyolcadik osztályt a szórványban elvégzett diákok Szalontára menjenek továbbtanulni.

A református egyház felismerte az igényt arra, hogy szükség van egy olyan dél-bihari egyházi-oktatási központra, ahol a szórványban nevelkedett magyar gyermekeket összefoghatják és anyanyelvükön, magyarul tanulhatnak tovább, bentlakásos rendszerben.

Az első emeleten az elektromos vezetékeket szerelik. Itt éppen a leendő „zsibongó” egy részlete látható

Az első emeleten az elektromos vezetékeket szerelik. Itt éppen a leendő „zsibongó” egy részlete látható

 

A tervezést tett követte

Észak-Erdély Romániához való visszacsatolását követően, 1944 után hatvanhat évet kellett várni ahhoz, hogy a szalontai magyarságnak ismét legyen önálló magyar tanintézete. Az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után a magyarországi politika kedvezett a határon túli magyar közösségeknek. Hosszas egyeztetés-sorozat után, de lehetőség nyílott arra, hogy az Orbán-kabinet támogassa a szalontai szórványközpont megépítését. A magyar kormány azonban sem a tervet támogató RMDSZ-t, sem az önkormányzatot nem finanszírozhatja, ám az iskolaalapításban tetemes részt vállaló és a működtetésben azóta is részvevő református egyházközség pályázhatott, s mint utólag kiderült, jelentős összeget nyert a szórványközpont megépítésére.

A szalontai református egyház rendelkezett is megfelelő területtel a beruházáshoz, igaz, egy házat és egy régi óvodát le kellett bontani, de így a szórványközpontot a Nagyiskola épülettömbjéhez csatolva húzhatták fel a Bocskai István utcában.

A szórványközpont alapkövét 2014. szeptember 28-án megtartott hálaadó ünnepi istentelet keretében tették le. Ekkor Naszvadi György, az előző Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztériumi államtitkára, akinek oroszlánrésze volt a magyar állami támogatás kieszközölésében, azt mondta a szalontai református templomban: egy olyan várost, amely ennyit tesz a magyar közösségért, kötelessége támogatni a magyar kormánynak. Mikló Ferenc és Naszvadi György tette le az épület alapkövet.

iden 6

Ma már áll az épület

Bő egy esztendővel az alapkőletételt követően felépült a dél-bihari szórványmagyarság szalontai oktatási központja. Mikló Ferenc tiszteletestől tegnap megtudtuk, a magyar kormány három részletben küld(ött) pénzt a beruházásra. Miután letették az alapkövet, megérkezett az első 350 millió forint, amelyből az előzetes tervek szerint tető alá, pirosba kellett volna felhúzni az épületet. Az építkezés során azonban sikerült megtakarítani pénzeket, így már az első részletből felépült az iskola, amelynek a szigetélését és külső pucolását is elvégeztették. A szalontai parókus lelkész elmondta, az első részletet még az ősszel elszámolták, a minisztériumi szakbizottság pedig elfogadta a leadott elszámolási dokumentációt. Ezután utalták ki a második részletet, ami újabb 210 millió forintot jelent. Jelenleg ebből a pénzből végzik a belső munkálatokat. Mikló Frenc szerint ha minden a tervek szerint halad, akkor áprilisra belül is befejezhetik a munkát.

Miután Soltész Miklós, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára bejelentette: a magyar kormány újabb 100 millió forintot juttat a Nagyszalontai Református Egyházközségnek a szórványközpont befejezésére, Mikló tiszteletes elmondta: ennyi pénzből nagy valószínűség szerint a berendezéseket is megvásárolhatják.

iden 7

Bejártuk az épületet

A református lelkipásztor kalauzolásával bejártuk a vadonatúj, hatalmas épületet.

A földszinten, a főbejárattól jobbra a 250 személyes étkezdébe léphetünk, ebből nyílik a konyha és az élelmiszerraktár. Ez az egész alsó szintet elfoglalja, csupán az emeletre vezető széles lépcsősor alatt kaptak helyet a külön bejáratú mosdók. Az emeleten kap majd helyet az igazgatóság és a könyvelőség is, külön, kényelmes és világos irodákban. A széles, tágas folyosó végében „zsibongót” alakítottak ki, ez egy nagyobb, világos tér, ahol a szünetekben összegyűlhetnek a diákok, ha odakint kellemetlen az időjárás. Innen nyílik a hatalmas tanári szoba, amelynek végében zárható tolóajtóval elkülöníthető egy kisebb terem, ahol a katedraüléseket lehet zavartalanul megtartani. A fizika és a kémia laboratóriumot is az első szinten alakítják ki, közös szertárral, ugyanígy a második emelten a földrajz és a történelem laboratóriumot. A matematika kabinet is külön termet kap, saját raktárral, ennek szomszédságában lesz majd az orvosi szoba. A harmadik szinten a bentlakás készül. Mikló Fernctől megtudtuk, ötven-hatvan diák kényelmes elszállásolását tudják majd itt megoldani. A szobák tágasak, világosak, és mindegyikben három ágyat, szekrényt helyeznek majd el. Ezek előterében kapnak majd helyet a szekrények. A bentlakás kényelmét szolgálja, hogy mindegyik szobához saját mosdó tartozik.

Miközben bejárjuk az épületet, az odabent szorgoskodó munkások között lépdelünk. Az első emeleten az elektromos vezetékeket szerelték éppen, a másodikon pedig a belső pucolást készítették elő, a sarokszegélyeket szerelték éppen fel, a bentlakásban pedig egy speciális géppel már megkezdték a vakolást.

iden 8

A legmodernebb iskola

Egy ilyen hatalmas épület fűtésének a megoldása komoly feladat – vetjük fel a problémát Mikló Ferencnek, aki elmondja: a szórványközpontban olyan technológiát alkalmaznak, amely egyedivé teszi az országban, ráadásul megújuló energián alapul.

Boros József, az épület egyik tervezője érdeklődésünkre elmondja, az új szalontai iskolaépületet egy úgynevezett passzívháznak tervezték meg. Ez azt jelenti, hogy speciális szigetelésű és minimális energiaigényű az ingatlan. A tervező elmondása szerint a passzívház fűtés- és hűtésrendszerének a kiépítése a hagyományos rendszerek áránál úgy tíz százalékkal magasabb, ám ezzel és a speciális szigeteléssel az energiafogyasztás nyolcszor kevesebb, mint egy hagyományos épület esetében. Ezzel hat esztendő alatt a rendszer „visszaspórolja” a saját árát. Érdekességként a szakember elmondta, negyven évre számolták ki, hogy ezzel mennyit spórolnak meg, az eredmény pedig megdöbbentő: négy évtized alatt annyi energiát kímélnek így meg, amennyiből egy ugyanekkora épület felépíthető lenne.

 Dolgoznak a legfelső szinten, a bentlakásban. A vakolás is egyszerűbb géppel: a falra géppel felvitt vakolóanyagot csak el kell simítani

Dolgoznak a legfelső szinten, a bentlakásban. A vakolás is egyszerűbb géppel: a falra géppel felvitt vakolóanyagot csak el kell simítani

A szórványközpont fűtése is érdekes: geotermális energiát használnak. Ez azt jelenti, hogy tizenhat, egyenként száz méter mély furatot készítenek, amelyekbe csöveket helyeznek. A felszínről hideg vizet pumpálnak a csöveken keresztül a mélybe, a talajhőmérséklet pedig felmelegíti a vizet, ami visszatérve és a fűtőtestekben keringetve melegíti az épületet. Boros József elmondása szerint az így kinyerhető megközelítőleg 50 Celsius-fokos víz maximálisan elég lesz a teljes épület kifűtéséhez. Nyáron az épület hűtése hasonló módon történik, a passzívház definíciója szerint: a kényelmes hőmérséklet fenntartása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

Borsi Balázs