Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Húsvéti pásztorlevél – 2017

„Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni? Akkor küzdelmes életemen át is tudnék várni, míg csak be nem következik a fordulat.” (Jób 14,14)

 

Ünneplő Gyülekezet! Szeretett Testvéreim!

Az ószövetségben többnyire óvatos utalásokat olvashatunk a feltámadással kapcsolatban. Ennek ellenére nagy lelki haszonnal jár, ha az ünnepi alkalommal időt szakítunk egy-egy ilyen jellegű üzenet megvizsgálására. Krisztus feltámadását, valamint az azt megelőző szenvedést sokan kételkedve fogadják, mivel elfogadhatatlannak tartják Isten Fiának, az egyetlen bűntelennek a méltatlan gyötörtetését, majd halálát.

csury istvan

Az ártatlanul szenvedő ószövetségi személy Jób. Róla igyekeztek még a barátai is terhelő bizonyítékokat megtudni, de csak nevetséges rágalmakig jutottak, illetve a hamis lelkigondozás agresszív tanácsban elakadó félbeszakadásáig. Jób szenvedését nem fogadták el annak, ami volt, azaz ártatlan szenvedésnek. Pedig van ártatlan szenvedés! A Jób ártatlanságát tagadók tömeges tapasztalattal állítják, hogy a szenvedésnek mindig sötét háttere van. Egyébként Krisztust vádolók is a büntethetőt kutatták a Golgothára készülőben. Ma sem lehet Isten nélkül megérteni az ártatlan szenvedés valóságát. Jób esetében lesz világos, hogy a szenvedésnek nemcsak oka van, hanem célja is. A mindig az okokat keresők elvakulnak, és nem érzékelik a cél előbbre valóságát.

Nemcsak Jób életében történik meg, hanem szenvedéseink hittel és tudatosan hordozott sorsunkban is, hogy új gondolatok, letisztázott érzések, teljes valóság átlátása születik meg. Nem szabad a szenvedések okát tagadni, de a célját kötelező megfejteni.

Jób ártatlan szenvedésének feltárása idején érkezik el a feltámadás gondolatáig. Az új fordítású Biblia annyira óvatosan fogalmaz, hogy csak az életrekelés lehetőségéről szól. A gyötrelem halálos mélységében az elveszni látszó ember ártatlanságának tudatában döbben rá, hogy mindenki a halál martalékává válik, de ez az ellenség nem mindent nyelhet el. Isten a halálnak is ura, az isteni értékek nem lehetnek a halál tulajdonai. Jób csak annyit érez, csak sejti, de bizonyos abban, hogy van megoldás. Érezhetően ráérez a csak kérdő mondattal közölt lehetőségre, azaz, – ha a férfiú meghal, életre kelhet-e? Nincs biztosítása az ártatlanoknak sem a halál ellen, viszont Istennek hatalma van megint életet adni. Az új élet már a célt tartalmazza, mert Krisztus feltámadása a mi feltámadásunk biztos záloga, hogy ennek tudatában új szív és új lélek birtokosai legyünk. Krisztus feltámadása Jób korai kérdésére a válasz, igen, életre kel az istenfélő férfiú, mert a halál sem az ártatlant, sem az ártatlanságot nem pusztíthatja el.

Jób derengő, új élet ígéretén hittel és reménnyel telik meg. Küzdelmesnek minősített életét alkalmasnak látja további megpróbáltatások között is kitartónak tudni. Nem rejti véka alá, hogy az életet harctérnek tekinti, amelyen nehéz kitartani, mert rengetegen szabálytalanul küzdenek és a legbecstelenebb eszközöket vetik be. Korunk egyik legnépszerűbb református lélekgyógyásza a reménytelenséget nevezte meg mint minden halált okozó bajnak gyökerét. Az ártatlant, a hinni vágyót, a szeretet morzsáit kutatót, az önfeláldozót, az egyházáért áldozni képest is el lehet a reménytelenség mocsarába vinni.

Krisztus halála és feltámadása: Isten hatalma mindenek felett. Igazolása Jóbnak, gyógyítása a reménytelenségből fakadó betegségeknek, áldott orvosa az ártatlan szenvedőknek. Húsvét: a mindennapok túlélésének forrása, valamint Isten országának kulcsa.

A feltámadás reményében legyen áldott az ünnepünk és megszentelt az ünneplésünk!

Nagyvárad, 2017 húsvétján

Csűry István,
a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke