Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Hogyan halt meg Ady Endre?

Nagyon sokan megírták már a költő utolsó heteit, napjait, óráit. De a kor egyik városunkban megjelenő napilapjában napvilágot látott cikkből azt is megtudhatjuk, hogyan halt meg Ady Endre, méghozzá a jeles barát, Tabéry Géza cikkéből. Az írás1933. január 27-én jelent meg a Nagyvárad című napilapban. Ebből az írásból szeretnék megosztani néhány gondolatot. Nem próbáltam lemásolni a kitűnő Tabéry szavait, inkább azt írtam le, amit megértettem és átéreztem a sorokból. Számomra mindig nagy élmény régi, megsárgult újságlapokat forgatni, újra átélni az ott olvasható, számunkra már sokszor érthetetlen dolgokat. És most, Ady halálának 95. évfordulója (1919. január 27.) apropóján megosztanám önökkel is Tabéry írásának néhány gondolatát.

Ady temetése 1919. január 29-én. Müllner János fényképe (Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Fényképtár)

Ady temetése 1919. január 29-én. Müllner János fényképe (Budapesti Történeti Múzeum, Kiscelli Múzeum, Fényképtár)

A költő 1918 őszén, még Csucsán értesült az országban és a fővárosban történt eseményekről, és minden erejével, igyekezetével azon volt, hogy a sorsdöntő napokban ott legyen Budapesten. Ott akart lenni azoknak az eseményeknek a középpontjában, amiről kicsivel később így vall: „Az én forradalmam!” Azonban az ősz „ráuszítja” az akkor javában tomboló spanyolnáthát. Betegen, rendkívül mostoha közlekedési viszonyok között mégis eljut Budapestre, de az út viszontagságai még jobban aláássák amúgy is gyenge egészségét. Azonnal ágynak esik. A Veress Pálné utcai lakásban felesége, Boncza Berta ápolja éjt nappallá téve. 1919 januárjáig többnyire ágyban feküdt. Bár néha felkelt, de nem sokáig bírt talpon lenni. Barátai segítségével egyszer a Nemzeti Tanács egyik ülésére is elment, de gyengesége miatt hamar hazavitette magát. Októbertől a végzetes januárig ötször esett át tüdőgyulladáson, ezért Bertuka úgy döntött, hogy beutaltatja férjét a Liget szanatóriumba. A hozzá eljutó hírek is rontották amúgy is rossz állapotát. Ekkor tudta meg azt is, hogy a közeli falu lakói kirabolták és feldúlták a csucsai kastélyt. „Csinszka, már Te sem tudod megfordítani a dolgokat” – mondta egyszer feleségének. És valóban így volt.

Az agónia január 27-én hajnalban kezdődött el. Ady ágyánál ekkor csak egyetlen ápolónő, Papp Mariska tartózkodott. A költő halálának másnapján, Nagy Andornak, a Pesti Napló újságírójának elmesélte, hogyan teltek az utolsó órák, percek. Elmondása szerint este Ady megvacsorázott, aztán elszenderedett. Az egész napos magas láz (harminckilenc fok) ekkorra alábbhagyott. Éjféltájt köhögnie kellett. Azután újra elaludt. Reggel nyolc körül már nehezen lélegzett. Az inspekciós orvosnő, Reiss doktornő kámforinjekciót adott be, de már semmi nem segített. Reggel negyed kilenckor beállt a halál.

Ady halálhíre nagyon hamar elterjedt mind Budapesten, mind az országban. A kormány még aznap minisztertanácsot tartott, melyen Adyt a nemzet halottjának nyilvánították és elhatározták, hogy a temetéséről a kormány gondoskodik. A január huszonkilencedikei temetésen Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter képviselte a kormányt. A temetés a Nemzeti Múzeum elől olyan impozáns keretek közt folyt, ami még magyar író temetésén is szokatlan volt.

Ady halálával rengeteg írás és vezércikk foglalkozott. Ezek egyikének legfontosabb gondolatával zárja írását Tabéry.

Ady Endre sírhelye Budapesten, a Fiumei úti sírkertben

Ady Endre sírhelye Budapesten, a Fiumei úti sírkertben

„Ady a magyar önismeret volt. Az önismeret megerősödésre és megtisztulásra vezet. Ezt a bölcsességet a költő már nem vette tudomásul. Beteljesedett a jóslata: Csókolj szájon, szép hugom: este, / Némíts el és hordd szét a hírt, / Hogy bátyád, a hangos szavú, / Dalait daccal befejezte. / S most mondja el utolszor másnak, / Milyen kevés öröme volt / Ennek a bolond dalolásnak.”

Farkas László
Nagyvárad