Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Hidvéghi Balázs: „Modernizálni kell a nemzeti érzést”

Az elmúlt héten tartották meg Nagyszalontán a tizenegyedik alkalommal megszervezett Hajdúhetet. Ennek keretében a Hajdúvárosi esték – gondolkodók klubja meghívott előadója HIDVÉGHI BALÁZS fideszes országgyűlési képviselő, a magyar kormány nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára volt.

A magyarországi előadót köszöntő Török László, Nagyszalonta polgármestere felvezetőjében arra világított rá, hogy a mi feladatunk helyrehozni azokat a hibákat, amiket az előttünk járók elkövettek, és nem csupán magunkért, hanem gyermekeinkért kell cselekednünk, hogy az ő jövőjüket biztos alapokra helyezzük. Ennek a gondolatnak a kibontása és demográfiai-politikai-gazdasági értelemben vett elmélyítése volt Hidvéghi Balázs (képünkön) közel egyórás értekezése.

Modernizalni

A múltat nem tudjuk átírni

A magyar nemzet lehetőségei és kihívásai a Kárpát-medencében című előadását Nagyszalonta leghíresebb szülöttének, a legnagyobb magyar epikus költőnek, Arany Jánosnak néhány verssorával kezdte: Így a zászló, ránk örökbe maradt, / Ránk hagyák azt erős átok alatt: / Átok alatt, hogy, ha elpártolunk attul, / Ne legyen az isten istenünk azontul. / Most telik be, vagy soha, ez átok. / A zászlót, a zászlót ne hagyjátok! / Ha minket elfú az idők zivatarja: / Nem lesz az istennek soha több magyarja.” A hajdúvárosi poéta Az örökség című verséből vett, súlyos üzenetet megfogalmazó sorokkal az előadó arra világított rá, hogy ma is aktualitással bír Arany intése mind az anyaországban, mind annak határain túl, és ez a vezérfonala a politikus értekezésének is.

Mint az előadó elmondta, nem tartozik azok közé, akik Székelyföldre menet csak átszaladnak vidékünkön, sokszor sokfelé megáll és látja, hogy életerős, sokat megvalósító magyar közösségek élnek a Partiumban. „Magyarországon sokan hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről a területről, talán túl közel van, ezer szállal kötődik ez a térség a határ másik oldalához. Egy történelmi, földrajzi egységről beszélünk. A múltat nem tudjuk átírni, azonban a jövőt mi alakítjuk, és nagyon fontos, hogy ezt mindenki így is lássa, így élje meg, mindenki hozzátehet ahhoz, mi történik itt ma vagy a következő években, és ebből a szempontból is nagyon fontos az, hogy minden határon túli magyar érezze az anyaország törődését, azt a fajta felelősséget, ami most már Magyarország Alaptörvényében is benne van” – osztotta meg vezérgondolatát a képviselő.

A kis lépések politikáját kell választani

„Ha közösen dolgozunk a közös célok elérése érdekében, akkor sikereket lehet elérni, és ez a kis lépések politikája vagy stratégiája kell legyen, ezt szerintem nem is kell magyarázni, hiszen sok sikert itt így érték el” – mondta Hidvéghi Balázs.

A fideszes politikus történelmi visszatekintővel igyekezett rávilágítani arra, a magyarság milyen demográfiai átalakuláson ment át az elmúlt szűk másfél évszázadban. Számszerűleg ismertette a népszámlálások magyarokra vonatkozó adatait területi lebontásban is. Emellett az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéshez vezető út rövid érintésével megemlítette a két világháború közötti időszak revíziós politikáját, mert a nagyhatalmi újrarendeződés következtében a Kárpát-medencei magyarság teljesen új helyzetben találta magát. „Kijelenthetjük azt, hogy az utódállamok – és ez mindegyikre igaz – adósok maradtak azóta is azokkal a vállalásokkal, amelyeket az emberi jogok, a nemzetiségi türelem és nemzetiség-kisebbségi jogok területén tettek. És itt elsősorban említhetjük a Gyulafehérvári nyilatkozatot, amelyben az erdélyi román képviselők fektettek le mindenféle elveket, amelyek közül sok ma sem valósult meg. Ezeket folyamatosan számon kell kérnünk” – emelte ki Hidvéghi Balázs.– 1,7 millió magyar maradt Romániában ekkor, és a maradék Magyarország határain kívül összesen több mint hárommillió.” „Kismagyarország” akkor is és ma is az utánpótlását ezekről az elszakított területekről kapja. „Azt ugyanis el kell mondani, hogy az átköltözés mindig is jellemezte a határon túli közösségeket. Akik nem akarták felvállalni, hogy kisebbségi sorban éljék az életüket, vagy valami más okból menekülniük kellett, döntő többségben Magyarországra mentek, ez pedig a rendszerváltás után még inkább felgyorsult.” Ez pedig együtt jár azzal, hogy az a közösség gyengül, amelyből emigrálnak.

„Hatalmas emberveszteségről beszélünk, magyarokról, zsidókról, mert ugye a zsidóság jó részének elvesztése mind Kismagyarországon, mind a régi Magyar Királyság területén hatalmas veszteség kulturálisan is, mert a nemzetnek egy asszimilált, magyar nyelvű népességéről beszélünk” – mondta az előadó visszakanyarodva a második világégést követő időszakhoz, majd a következő négy évtizedhez, a szocializmusban, kommunizmusban ugyanis tulajdonképpen nem volt téma a kisebbségi vagy a határon túli magyarok kérdése. Sok kérdés „hibernálódott”.

Modernizalni 2

December 5. vitája végérvényesen lezárult

Hidvéghi Balázs kijelentette: „Én büszke vagyok arra, hogy a Fidesznek a nemzeti kérdés és a magyar nemzettel való törődés mindig is fontos volt”. Emlékeztetett, az első Fidesz-kormány (1998–2002) időszakában született meg a státusztörvény, akkortól adnak Magyar Igazolványt. 2010-ben az újbóli hatalomra kerüléssel az Alaptörvényben fektettek le elveket a nemzetről, a trianoni események emlékére megalkották az „emlékezet törvényét”, és megszülethetett az állampolgársági törvény, amely lehetővé teszi az egyszerűsített honosítási eljárást. „Ez egy hosszú folyamat volt, aminek egyik állomása, hogy ezt a döntést a Magyar Országgyűlés meghozta, méghozzá 97 százalékos többséggel, ami példátlan. Vagyis az a politikai vita, aminek sötét epizódja volt 2004. december 5-e, a rosszul sikerült népszavazás, végérvényesen eldőlt. Nemzeti, stratégiai szempontból ez az igazi értelme a kétharmadnak, azt hiszem, már csak ezért megérte ekkora többséget szereznünk. Ritka dolog ez, és nem is biztos, hogy hosszú távon ez olyan egészséges egy demokráciában, de most erre nagy szükség volt, és ezt az eredményt büszkén vállalhatja minden magyar, ez vitán felül áll.”

Mi adjuk a „muníciót”

Magyarországon a svábok vagy a horvátok lakta településeken mindenütt kint van a kétnyelvű helyiségnévtábla. „Ha körbenézünk, a magyarok nem mindenütt büszkélkedhetnek ilyen jogokkal” – mondta Hidvéghi Balázs, aki ugyanakkor hozzátette: van egy jó példa is, Délvidék, ahol területi autonómia is van – érdekessége, hogy nem magyar, hanem vajdasági autonómia, ahol a helyi szerbség is az autonómia pártján áll –, ami sok szempontból válasz lehet arra azokra a vitákra, hogy hogyan lehet itt, Romániában, Erdélyben vagy a Partiumban az autonómia különböző formáit elérni. Nyilván más a helyzet itt, a Partiumban, egészen más Közép- vagy Dél-Erdélyben, és megint más a Székelyföldön.

A Fidesz politikusa elmondta: „mi akkor tudunk segíteni, ha innen kapjuk ehhez a »muníciót«, ha a helyi közösségek – sokszor nehezen, viták árán is, de – megfogalmazzák igényeiket, és akkor a mellett teljes mellszélességgel ki kell állni”.

A különböző autonómiaformák mindig a stabilitást erősítik – ezt minden létező fórumon el kell mondani. Ha jól érzik magukat az emberek, ha a közösségeknek megvannak a létezésükhöz szükséges feltételek, akkor ez nem jelent veszélyt az országra.

A Facebook-generációt is neveljük!

A mai kor egyik nehézsége a szülőföld elhagyása. „Kinyílt a világ”, a szabadság korszakába léptünk, a határok egyre inkább átjárhatók, és bizonyos helyeken és esetekben a nemzeti érzés fogalma is változik – mondta Nagyszalontán Hidvéghi Balázs. „Arra mindenkinek oda kell figyelni, hogy a fiatal generációnak is ugyanolyan fontos legyen ez, mint nekünk. Sok szempontból modernizálni kell a nemzeti érzést, a nemzeti azonosságot, úgy, hogy ez jelentsen valamit azoknak is például, akik az életük egy részét a Facebookon élik” – emelte ki a képviselő.

A közösségi élmény rendkívül fontos, azért gyűlnek össze az argentínai magyarok is, hogy közösen, élményként éljék meg magyar örökségüket. „Azt hallom szerte a Kárpát-medencében is, ahol van közösségi élmény, kulturális, egyházi, civil vagy politikai események, amelyek összehozzák a magyarokat, akkor az identitás is erősödik. Ahol nincs ilyen, ott van igazi probléma” – mondta Hidvéghi Balázs, aki kiemelte, az oktatás kulcsszerepet játszik magyarságunk megőrzésében. A képviselő nagyon jónak nevezte azt, hogy egyre több magyar kulturális fesztivált szerveznek Erdély-szerte, és ezzel megteremtik a találkozás és a közösségformálás lehetőségét.

A gazdasági felzárkózás lassú folyamat

A magyarság megmaradásának szempontjából szintén nagyon fontos a gazdasági élénkítés. Lényeges, hogy helyi vállalatok, a kis- és középvállalkozások megtalálják a számításaikat. Az országgyűlési képviselő tudatta, korábban a magyar nemzetgazdasági minisztériumban dolgozott, és ott éppen a Kárpát-medence gazdasági és üzleti lehetőségeinek a kiaknázása volt az egyik fókuszpont. A gazdasági felzárkózás egy lassú folyamat, „az anyaországnak erősnek kell lennie ahhoz, hogy segíteni tudja a határon túli területeket, de nagyon fontos, hogy a helyi magyar vállalkozások is megtalálják a számításaikat, hogy együttműködjenek és klasztereket hozzanak létre”.

Az Európai Unió komoly vitaterület, vannak is olyan viták, hogy merre lehetne haladni, de a magyar nemzetnek a lehetőséget kell meglátnia ebben a struktúrában. „Ha azt mondjuk, hogy a határok megváltoztatása vagy fegyveres konfliktus nélkül akarjuk a magyar nemzetet újraegyesíteni, azokat a lehetőségeket meg kell teremteni az embereknek, hogy ezt meg tudják élni és magyarok tudjanak maradni, akkor ehhez az egész EU-s egyesülési folyamat a legjobb hír. Nem old meg mindent, ezt látjuk is, és ha egy ország már bekerült az Európai Unióba, sokkal nehezebb megfegyelmezni, mint előtte, mert amikor még be akar kerülni, lehet feltételeket szabni. A magyar nemzetpolitikai célokkal alapvetően megegyezik az EU koncepciója, ezért támogatni kell” – jelentette ki Hidvéghi Balázs.

Fontos a részvétel

A politikai aktivitásról szólva a képviselő hangsúlyozta: annak ellenére, hogy annak idején milyen csatározásokkal harcoltuk ki a választói és a választhatósági jogot, manapság egyre kevesebben vesznek részt a választásokon, mintha nem érdekelné az embereket, mi történik. „Ez nagyon komoly gond lehet, mert az egész rendszernek a működését és a legitimitását kérdőjelezi meg, de határon túli magyar szempontból egy borzalmasan nagy probléma. Biztos, hogy itt sem minden fenékig tejfel, a politikusok sem tökéletesek, és sokszor elfogy a türelem vagy sokan azt gondolják, hogy mind egy kutya, pedig ha sokkal többen elmennénk, arányaiban sokkal nagyobb politikai erőre tehetnénk szert. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtassunk, amit tudunk, tegyük meg, mert itt, a határon túl egyszerűen luxus nem elmenni szavazni, véleményt nyilvánítani”, mert ha a többségi nemzet tagjai nem mennek el, és mi nagy számban megjelenünk, akkor a politikai és érdekérvényesítő erőnk nő. Ez sok szempontból élet-halál kérdés, ezért ezzel a lehetőséggel élni kell, fogalmazott az előadó.

 

Borsi Balázs