Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Hetvenöt éves per folytatódik – egyre furcsábbak az érvelések a premontrei rend ellen

Évek óta – mint ezt a Reggeli Újságban is nyomon követhették – folynak azok a pereskedések, amelyek révén a restitúciós törvényre hivatkozva a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság vissza szeretné kapni azokat az ingatlanait, amelyeket a román kommunista párt az államosítások korszakában elkobzott tőlük. Azonban úgy tűnik, a mai román hatalmasságoknak sem fűlik a foguk ahhoz, hogy a törvénytelenül elsinkófált ingatlanokat visszaadják egykori tulajdonosaiknak, ezért hosszú idő óta már-már tragikomédiába illő pereskedési hercehurca zajlik a premontreiek és a váradi önkormányzat között, és ez utóbbiak egyre furcsább érvekkel állnak elő, csakhogy ne kelljen az egykori Román Kommunista Párt által megszerzett javakat visszaadniuk a magyar szerzetesrendnek.

Évek óta pereskednek például a rend váradszentmártoni kolostorának visszaszerzéséért, de egyelőre a bizonyítékok ellenére sem született bírósági döntés, miközben a rendház műemlék épülete napról napra megy tönkre. A Félixfürdőn található egykori premontrei telkek és ingatlanok pere is érthetetlen (vagy nagyon is érthető?) módon húzódik, igazolva, hogy Iustitia romániai háza táján tényleg lassan őrülnek a malmok. Az eljárás során előbukkanó „jogi csontvázak” aztán nem egyszer olyan furcsa helyzetet eredményeznek, amik simán beillenének akár a Rekordok Könyvébe is, mint például az a perújítási eset, mely során a váradi, mai Mihai Eminescu Főgimnázium épületének tulajdonlása miatt folyó per valószínűleg Európa leghosszabb ideje tartó eljárása lesz, ugyanis 75 éve, 1937-ben kezdték el. S mint most kiderült, a következő tárgyalás novemberben várható.

hetvenot3

A váradszentmártoni premontrei kolostor épülete egyre romosabb állapotba kerül

A vasgárdista Ghibu teóriáját a románok vétózták meg

Az elmúlt napokban, miután kiderült ez a jogi „különlegesség” is, a román bulvárlapok szinte vezényszóra vették górcső alá a váradhegyfoki premontrei rendet, és ennek prépost prelátusát, Fejes Rudolf Anzelmet, nem riadva vissza hazugságoktól, soviniszta jelzőktől, ízléstelen poénoktól sem. A főapátot kerestük meg minap, és megkértük, ismertetesse, mi a helyzet a rend és az önkormányzat között folyó perek háza táján.

A premontrei szerzetesrendnek több olyan ingatlanja van Nagyváradon és a közeli településeken (Félixfürdőn, Püspökfürdőn és Váradszentmártonban), amelynek tulajdonjogát a rend tudja ugyan bizonyítani, ám mindeddig érthetetlen módon ezeket a jogilag megtámadhatatlan bizonyítékokat a román döntéshozók nem vették figyelembe. A főapát elmondta, ha a rend valaha vissza akarja kapni tulajdonának egy részét, belekényszerül egy pereskedés sorozatba. Jelenleg 12 per zajlik éppen.

hetvenot1

Fejes Rudolf Anzelm premontrei prépost-prelátus

Az egyik ilyen visszaigénylési ügy az Úri (ma Roman Ciorogariu) utcában levő egykori híres premontrei iskola (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épülete körül kialakult huzavona. A visszaigénylési per kezdetén a szerzetesrend a bíróság elé terjesztett olyan bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy a szóban forgó ingatlan törvénytelenül, egy rektifikációnak nevezett telekkönyvi bejegyzéssel, egyetlen tollvonással került a román állam tulajdonába. Rektifikáció útján azonban tulajdont nem lehet szerezni. A rektifikáció jogi fogalma ugyanis kizárja, hogy a tulajdonos személye megváltozzék. Tehát a gimnázium egykori átírása az egyház tulajdonából állami tulajdonba – kárpótlás, kompenzáció vagy akár etatizáció nélkül – nélkülöz minden jogi alapot. A per során kiderült, a váradi önkormányzat végül is semmivel nem tudta cáfolni azt, hogy a gimnáziumépület a premontrei rendé, csupán azzal az egykori, dokumentumértékűnek sem nevezhető kiadvánnyal, amelyet az ultranacionalista, vasgárdista professzor, Onisifor Ghibu „remekelt” annak idején azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyar szerzetesrendek működését betiltassák és ezek vagyonait elkobozhassák. Erről a furcsa önkormányzati „bizonyítékról” azonban az elmúlt hónapokban kiderült, hogy nem tekinthető hitelesnek, hiszen annak idején a román királyság nyilvánította semmisnek.

Hogyan kerülhet váradi gimnázium csehszlovákiai területre?

A Bolojan-adminsztráció érvelése tehát kudarcot vallott, azonban nem adták fel, és most ott tartanak, hogy éppen azt akarják bebizonyítani, a váradi premontrei gimnázium sosem volt magyar tulajdon, ugyanis a váradi premontreiek valójában Csehszlovákiához tartoztak. A furcsa érvelést az önkormányzat jogásza visszavezeti a francia forradalom utánra, 1802-re, amikor egy ideig nem volt generálisa a rendnek, és emiatt hivatalosan két premontrei rend lett bejegyezve, a jászóvári és a csornai rendtartomány. A váradhegyfoki premontrei rend ekkor egy ideig a mai szlovák területen levő jászóvári rendközponthoz tartozott, azonban ennek semmilyen befolyása nem volt a váradi premontreiek vagyonára. Az önkormányzat jogászának azonban az volt az érve, hogy ezek szerint a váradi premontrei vagyon nem is magyar tulajdon volt, hanem csehszlovák (!), s mivel 1961-ben a kommunista Románia és Csehszlovákia között létrejött egy megállapodás, miszerint nem követelnek egymástól semmilyen ingatlanokat, területeket vissza, valójában az eddigi Ghibu-féle teória is rossz, a váradi gimnázium épülete ugyanis nem a magyaroké, hanem a csehszlovákoké volt, tehát nem kell visszaadni azt.

hetvenot2

A volt premontrei iskolában ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik

Ezzel a több mint furcsa érveléssel azonban egyből kiderült, hogy a Ghibu-féle telekkönyv-átírásoknak soha semmi jogosultságuk nem volt, noha eddig az önkormányzat erre hivatkozott. S ezzel párhuzamosan napvilágra került az is, hogy a premontreiek 1937-ben fellebbeztek Ghibu telekkönyv-módosítása, magyarán hamisítása ellen, s ennek az ügynek a tárgyalása azóta sem ért véget, noha 1958-ig rendszeresen küldtek ki idézést a rendnek, amely akkor éppen be volt tiltva Romániában – tehát képviselőjük semmiképpen nem jelenhetett meg a bíróság előtt. Az 1937-es fellebbezés tehát nem évült el, mivel Románia csatlakozott az EU-hoz, a hasonló eseteket szabályozó jogharmonizáció szerint pedig folytatni kell ezt a pert, Európa legrégebb óta húzódó perét.

Anzelm atya eddigi tapasztalatai tükrében nem túl bizakodó, ugyanis jól látni, hogy a román törvénykezés mindent megtesz az efféle restitúciós ügyek halogatásáért. Azt is megtudtuk, hogy a bukaresti levéltárból Ilie Bolojan polgármester jogásza egyetlen nap alatt megkapott 120 oldalnyi dokumentumot a perhez, a premontreiek ügyvédjének azonban nem voltak hajlandók mai napig kiadni ezeket az írásokat.

A Ghibu-féle csel tehát nem jött be Bolojanéknak, de sajnos benne van a pakliban, amennyiben az is bebizonyosodik, hogy a váradi gimnázium mégsem tartozott soha csehszlovák fennhatóság alá, előrukkolnak valami újabb észrengető állítással, mely ha egyebet nem is, de újabb halogatást, odázást eredményez majd a törvénykezésben.

Szőke Mária