Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

„Gyönyörű lakás, de szabadnak!”

Kufstein egy bájos tiroli városka, amelynek macskaköves utcáin turisták százai sétálgatnak, vagy éppen valamelyik hangulatos kis kávézóban ücsörögnek. Ám az idelátogatók többségét mégiscsak az Inn partjának szikláin álló impozáns erődítmény vonzza leginkább, melynek eredete 1205-re vezethető vissza. A magyarok emlékezetében gyászos mementóként él a vár császártornya, amely a 18. századtól az 1867-es kiegyezésig állami börtönként működött. Amint a magyar turista belép a torony körfolyosójára, megilletődve olvasgatja az emléktáblákat, és csendben járja végig a foglyok emlékét őrző cellákat.

A Kazinczy Ferenc cellájából látszó panoráma

A Kazinczy Ferenc cellájából látszó panoráma

 

Déli orgonajáték

Az erődítményt délelőtt érdemes meglátogatni, mert déli tizenkettőkor felhangzik a Hősök Orgonájának zenéje, amely az I. világháború hőseinek állít emléket. Kedvező széljárás esetén az orgonajáték több kilométerre is elhallatszik. A hatalmas hangszer a vár egyik tornyában található, a billentyűzet viszont a vár aljában, a bejárat mellett. Ez a világ legnagyobb szabadtéri orgonája, amelyet 1931-ben készítettek, és azóta minden délben megszólal a közel 5000 sípos hangszer, hogy negyedórán át megörvendeztesse a környék lakóit. Az orgona megépítése vakmerő tervnek bizonyult, ám a gyűjtések révén a pénz mégiscsak összegyűlt és 1931. december 1-jén felhangzott végre a várva várt orgonajáték.

A negyedórás koncert után odasétálunk a panoráma felvonóhoz, amely röpke másodpercek alatt felröpíti az embert a kastély-rondellába. Néhány lépcsőt megmászva feljutunk a Polgártoronyba, ahol a hatalmas hangszer látható, emellett bemutatják a tiroli császári vadászezred kiállításának darabjait is. Továbbsétálva, eljutunk a várbörtön kínzókamráihoz, ahol elszörnyedve nézegetjük azokat a kegyetlen kínzószerszámokat, amelyekkel a középkor hóhérai csikarták ki a szerencsétlen foglyok vallomásait.

A rettegett Császártorony, ahol a magyar elítélteket őrizték

A rettegett Császártorony, ahol a magyar elítélteket őrizték

 

A Császártorony

Az erődítmény leglátogatottabb része a Császártorony, ahol azok a cellák találhatók, amelyekben a magyar politikai foglyokat őrizték. 1937-ig semmi sem emlékeztetett az itt sínylődő neves magyar rabokra, ám abban az évben a budapesti Deák téri evangélikus gimnázium tanárai egy emléktáblát helyeztek el a falon, amelyen a következő felirat áll: „E sziklavár falai közt szenvedtek rabságot a hazáért, egyenlőségért, testvériségért, szabadságért egy ezredéven át szenvedéshez szokott magyar lélekkel, és törhetetlen hittel vallották: A haza minden előtt!” A szöveget követően 94 magyar elítélt neve olvasható. Az egyik legnevesebb fogvatartott Kazinczy Ferenc volt, akit a Martinovics-féle összeesküvés miatt tartóztattak le. Több börtönt is megjárt, mire 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein várába. A Fogságom naplója című írásában örökítette meg meghurcoltatásának eseményeit. Kufsteinről a következőképpen ír: „A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky, s a státus foglyai ott egy toronyban tartatnak, mely tizenhárom rekeszeket foglal magában. A dachstuhl (oszlop, mely a fedél közepét tartja) oly vastag, hogy három ember összefogott kézzel nehezen ölelhetné körül. Ez körül fut el a folyosó. Minden két szobának egy pitvara van. A szoba alacsony, az ablak nagyocska, a párkányát elérheti a térd. Az ablak falában nemcsak vasrúd, hanem drótból font rostély is van. A szoba ajtaja s a parányi kemence egészen elfogják a négy fal egyikét. (Itt báró Wesselényi no. 7. lakott, talán ötödfél esztendeig, egy püspök és egy zsidó közt…) A szoba ajtaja belülről vas pléhhel vala bevonva, s azon egy ablaklyuk, de amelyet kívülről mindég zárva tartottak. Holmit ezen adának be, mert az ajtó csak szombaton nyittatott meg a kapitány jelenlétében, míg a borbély a szenvedőt megberetválá, s a gyomorszék kiüríttetett.”

Az erődítmény

Az erődítmény

 

„Gyönyörű lakás, de szabadnak!”

„Virradatkor kinézek az ablakomon. Előttem meredezett az egekig a Kaiserberg. Alattam fekvék a külvároska, s leláttam az ország útjára. Gyönyörű lakás, de szabadnak.” – folytatja Kazinczy az emlékezést. Ugyanezzel a kétségbeeséssel küzdött a többi elítélt is.

Idősebb Wesselényi Miklós, aki szimpatizált a korabeli reformszabadságeszményeivel, vitába keveredett a szomszédos gorbói kastély tulajdonosával s a veszekedést követően Wesselényi elfoglalta a gróf kastélyát. Az erdélyi Királyi Tábla pénzbüntetésre ítélte, ám később perbe fogták, elítélték és 1784-ben a kufsteini várbörtönbe zárták. A „zsibói bölényre” három évi várfogságot szabtak, de rendbontásai miatt büntetése öt évre nyúlt.

Batsányi Jánost 1792-ben jelentették fel egyik verse miatt. 1795-ben került Kufsteinbe.

A 48-as szabadságharc bukása után a titkos ellenállás szervezői kerültek ide. Czuczor Gergely az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért kellett várfogságot szenvednie. Teleki Blankát és Leővey Klárát is itt tartották fogva, mert a szabadságharc bukása után forradalmárokat rejtegettek. Amíg emberséges parancsnokuk volt, kaphattak könyveket, írószereket, de annak halála után minden kedvezményt megvontak tőlük. Minden név egy-egy személyes tragédiát takar. Mennyi sóhaj és ima szállhatott fel innen az egek felé…

Kufstein bűbájos óvárosa

Kufstein bűbájos óvárosa

 

Az egykori börtönélet

Itt raboskodott Rózsa Sándor is, akit az 1830-as években rablások és gyilkosságok miatt zártak be. Ő volt az egyetlen köztörvényes fogva tartott. Cellája falát egy jó állapotban lévő falkép ékesíti, amelyet egy ráérős fegyőr festett róla szabad idejében. A képen jól látható, hogy rablánc van a híres betyár bokája körül, hiszen sokakat vasra verve tartottak a cellájukban. A rabok heti két-három alkalommal sétálhattak az udvaron, ám tilos volt a külvilággal való kapcsolattartás. Háromhavonta írhattak levelet, ha pedig valamelyik családtagtól érkezett levél, felolvasták nekik, de az írást nem kaphatták kézhez. Az elítéltek élete nagyban függött börtönőrük jóindulatától. Volt, akinek megengedték, hogy könyvet, írószerszámot tartson magánál. Akinek pénze volt, kintről hozathatott magának ebédet. Továbblapozva Kazinczy naplóját, a következőket olvashatjuk: „Kufstein szomorú haza. Ugorkát Bozenból hozatánk, mert azt ez a föld nem terem. Egy nap halat főzeték, s nyers hagymát hozattam fel. Elkiáltám magamat: hagyma, te az én honomban termettél! A kufsteini bíró Bécsbe vala, s meglátá, hogy almanagyságú hagymát hozának fel Magyarországról egy hajón. Két zsákkal megveve. Még egyet hozattam, s úgy tartottam mint kincsemet.”

Rózsa Sándor cellája

Rózsa Sándor cellája

Ha a költő feléledne haló poraiból és végigsétálgatna Kufstein utcáin, elképedne azon az árubőségen, ami az üzletek polcain van felhalmozva, de azon is, hogy egykori várbörtönét mekkora turistalátványossággá fejlesztették. A Császártorony 1867-ig tartotta fogva szerencsétlen rabjait, majd kaszárnyává alakították. 1919 óta pedig múzeumként fogadja látogatóit.

Schönberg Éva