Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Gyakori hibákról és a szabályváltozásról

Lehet még ilyenkor boldog új évet kívánni? Előfordulhat, hogy nem, mi mégis megtesszük. BÚÉK! Igen, ahogy már korábban is jeleztük, ezentúl bátran leírhatjuk így, csupa nagybetűkkel, pontok és szóköz nélkül. A 2015 szeptemberében megjelent új helyesírási szabályzatban ezt a változatot ajánlják, korábban B. ú. é. k. volt a rövidítése. Jobban belegondolva, az sem vétett helyesírási hibát, aki az elmúlt napokban, hetekben a régi írásmódot használta, hisz az előző szabályzat egészen 2016 szeptemberéig van érvényben.

Bízunk benne, hogy örömteli év lesz, amikor jobban odafigyelünk szeretteinkre, türelmesen meghallgatjuk a segítségre szoruló ismerősünket, de nem akarjuk megoldani a problémáját, és igényesebbek leszünk magunkhoz. Utóbbit például kezdhetnénk azzal, hogy kétszer is átnézzük azt a szöveget, amit a közösségi oldalakra írunk, újra átolvassuk az e-mailt (villámpostást, drótpostát, a Magyar helyesírás szabályai 12. kiadása szerint ímélt stb.), és nem sértődünk meg, ha valaki kíméletesen figyelmeztet az elírásainkra. Bárkivel megeshet, és csak tanulhatunk belőle. Ma olyan hibákat gyűjtöttünk össze, amelyek gyakran előfordulnak a mindennapi életben, sőt két szabályváltozásra is felhívjuk a figyelmet.

1

„Szerélmes Olaszországban”

Ha eltekintünk attól, hogy a második e betűre fölöslegesen került az ékezet, immár beismerhetem, mi is (azok vagyunk). De nem Olaszországban, hanem Olaszországba, a napsütéses Itália vett le a lábunkról néhány éve. Feltehetően a plakát készítői is erre gondoltak, ám a -ba helyett a -ban ragot illesztették a csizma alakú félsziget neve után.

Tegyük fel, hogy Juliska megkérdezi Pirikét, kibe szerelmes, amire a barátnője válasza biztosan nem a Pistikében lesz, mert megtanulta az iskolában, hogy ez helytelen. A Pistikébe a helyes (sőt Pistike is, ám ez más lapra tartozik). De azt is eszébe véste, hogy nem használhat kénye-kedve szerint -ba, -be ragokat a -ban, -ben ragok helyett.

Még akkor sem, ha egyesek úgy vélik, a mai beszélt nyelvben kihalt a közöttük levő különbség, utóbbi páros használata pedig nagyképűségnek is tűnhet. Micsoda bátor feltételezés… Nem árt tisztázni, ha valaki -ba, -be ragokat illeszt egy-egy szó után, akkor a hová kérdésre válaszol.

Például:

Hová tegyem a ruhát?

– A szekrénybe!

Az illetőnek kimegy a fejéből ez a rövid párbeszéd, ezért egy hét múlva megkérdezi:

Hol van a ruha?

– A szekrényben! – hangzik a bosszankodó felelet.

Utóbbi esetben a cselekvés, történés helyét határozta meg a válaszadó, aki azt is mondhatta volna, hogy a szekrényben lóg a ruha a vállfán. Tehát a hol kérdésre -ban, -ben ragos szavakkal reagálunk. Ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha elárulom valakinek, hogy a fiókba (hová?) teszem a ceruzát vagy a bankban (hol?) tartom a pénzem.

Sokszor a legnagyobb igyekezetünk ellenére is megfeledkezünk erről az előírásról, és azt mondjuk, hogy virágok vannak a hajába, illetve az almát a ládában tették. Hasonló tévedésbe esett az egyik műszaki cikkeket forgalmazó üzlet, amelynek egyik hirdetésében az állt, hogy szállítást biztosítunk az otthonodban.

Csábító ajánlat, sőt poénból el is képzeltem, hogy a nagyszobában van a megálló, jön a busz, felszállok rá és elvisz a konyháig. Bár az sem lenne rossz, ha valaki behozná a hűtőszekrényből a gyümölcsöt vagy a fagyit, miközben én nyugodtan nézem a tévét.

Lám, milyen félreértésekhez vezethet egy határozórag helytelen használata. Fennhéjázás lenne, ha nem feledkeznénk meg arról, amit már az elemi iskolában tanítottak? Nem hinnénk…

2

Dalban mondjuk el

Sokaknak fejtörést okoz a mond, kezd, küld, véd, áld, illetve a szed igék felszólító módja. Egyáltalán hány d betű kell a végére? A kérdésre dalcímekkel válaszolunk.

Mondd: 1. Mondd, mit tegyek, hogy érezd (Szűcs Judit); 2. Mondd, kis kócos (Komár László); 3. Mondd, miért szeretsz te mást (Máté Péter); 4. Mondd, gondolsz-e még arra (Kovács Kati); ráadásul: az István, a király rockoperából a jól ismert mondat: Mondd, te kit választanál?

Kezdd: Ne kezdd újra, kérlek (Vörös István)

Küldd: Küldd el a lelked (Sükür)

Védd: 1. Védd magad (Vincze Lilla); 2. Védd magad (Napoleon Bulevard); Védd magad (Ossian)

Áldd: Áldd meg a dalt (LGT); a Magyar Himnusz első sora: Isten, áldd meg a magyart!

Szedd: Szedd össze magad (Metropolis)

Tehát a felszólító móddal akaratot, kérést, utasítást fejezünk ki beszélgető-, levelezőtársunk stb. felé. Például a mondd esetében megvizsgáljuk a szó alaktani felépítését: mondjad (teljes változat) – a szótő a mond, a felszólító mód jele a j, az (a)d igei személyrag.

A rövid változat úgy alakul ki, hogy kiesik a -ja elem, és megmarad az igei személyrag, vagyis ebben az esetben a d (mondd).

A fenti szavak hosszabb változata felszólító módban: kezdjed, küldjed, védjed, áldjad, szedjed. A választékosabb nyelvhasználatban a dalcímekben is látott rövidebb változatot használjuk.

3

Mindenki játszani akart…

Decemberben ünnepi lázban égtünk. Panziók, cukrászdák, kézművesek stb. Facebook-oldalán buzdítottak a játékra: „Játszon velünk!”, „Játssz velünk!”. Az első változat helytelen, a második helyes. De miért is?

A játszik ige felszólító módjának teljes ragozási sorában hosszú sz-et írunk. Például: „Ne játssz a tűzzel, mert megégeted magad!”, „Gyere, játssz velem!”.

Kijelentő módban (jelen idő, határozott ragozás), egyes szám harmadik személytől többes szám harmadik személyig szintén ssz-et kell írni. Pl.: „Nem értem, mi van vele, ismét játssza az eszét…”

Ha az okok után kutatunk, kiderül, hogy a kijelentő mód -ja ragja és a felszólító mód -j-je hasonul az sz hanghoz.

Figyelem! A játszd szavunk kivétel. Például: „Játszd újra, Sam!”

4

Megtaláltuk a fekete dobozt! Vagy a feketedobozt?

A főként repülőgépeken használt adatrögzítő berendezés ismertebb nevét szeptemberig különírtuk, az új szabályzat megjelenése után viszont egybe kell írni.

Az elő- és az utótag, vagyis a fekete és a doboz szavak között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy csak egybeírva értelmezhető. Úgynevezett jelentéstömörítő összetételről beszélünk (kizárólag akkor írjuk külön, ha egy fekete színű dobozról beszélünk).

Szintén ez a szabály érvényes a feketehumor (halállal kapcsolatos, beteg viccek), a feketekrónika (pl. rendőrségi hírek), feketeleves (pl. hátravan még a feketeleves), feketemunka (nem adózott munkavégzés), feketepiac (törvénytelenül lehet hozzájutni bizonyos termékekhez), feketelista (pl. a bűnösök közös lajstroma) esetében is.

A fekete himlő és a manapság divatos fekete péntek kifejezéseket viszont különírjuk, mivel minőségjelzős kapcsolatról van szó.

Ha a járvány szót összeragasztjuk a fekete himlővel, akkor már feketehimlő-járvány lesz belőle, tehát az addig különírt alakulatot egybeírjuk, a járvány utótagot pedig kötőjellel kapcsoljuk hozzá.

 

Ez is változott…

Szívem szerint egybeírnám, pontosan úgy, ahogy A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásában is szerepelt. Ott csodaszép volt, a 12. kiadásban már csoda szép. Miért is?

A nyomatékosító szavakat különírjuk attól a szótól, amelyre vonatkoznak. A jó nagy, a jó néhányan, a kutya hideg, a szép piros stb. esetében is ugyanez a helyzet.

Csoda szép napot kívánunk!

Gergely Erika és Farkas-Ráduly Melánia