Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Gulág, az intézményesített emberrablások sorozata

A Polgári esték rendezvénysorozat keretében szombat délután hiánypótló könyvbemutatóra került sor a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE).

Bogár Ildikó, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának tagja Nyolcszázezer címmel állította össze azt a kötetet, amelyben interjúkat olvashatunk a Gulág poklát túlélőkkel. Ezt a kötetet hozta el szombaton a váradi közönségnek. A szervezők nevében Nagy József Barna köszöntötte a közönséget és a szerzőt, aki beszélt arról is, hogyan döntötte el, hogy összeállítja ezt a kötetet, s rámutatott arra, a társadalmi tisztánlátás érdekében igenis beszélni kell azokról a rémtettekről is, melyeket a kommunista diktatúrák követtek el az emberek ellen.

Bogár Ildikó és Nagy József Barna

Bogár Ildikó és Nagy József Barna

A második világháborút követően (s ez a jelenség a közlemúltig tartott) igen egyoldalúan mutattatták be az egykori nagyhatalmak által elkövetet emberiség elleni bűncselekményeket. A hitleri Németország által vezényelt deportálásoknak már külön irodalma lett, aközben a Szovjetunió irányította kommunista munkatáborokról évtizedekig beszélni sem volt szabad. Ezért is számít hiánypótlónak a most bemutatott könyv is, melyben a kommunista haláltáborokat megjárt túlélők interjúit gyűjtötték össze.

A szovjet megszállók nemcsak órákat, festményeket és más értékeket hurcoltak el, hanem sok ártatlan fiatal életét vagy legszebb éveit is elrabolták. 9–10, vagy még több évnyi kegyetlen rabszolgaság után hazaérkezve, ezek az áldozatok további évtizedekig másodrendű állampolgárai lettek saját hazájuknak, nélkülözéssel szembenézve, állandó megfigyelés alatt élve. A Gulágra elhurcoltak tulajdonképpen egy államilag irányított emberrablás-sorozat áldozatai lettek, egy olyan retorzió szenvedő alanyaivá, ahol az ember, mint személy megszűnt, csupán számokként tartották nyilván az elhurcoltakat.

A könyvbemutatón felvételeket is vetítettek az interjúalanyokról betekintést nyújtva ezáltal egy olyan megrázó jelenségre, mely évtizedekig súlyként nehezedett a magyar társadalomra, de amiről ma már nemcsak lehet, de kell is beszélni, hogy a jelen és a jövő generációi képet kapjanak a politikai folyamatok miértjeiről.

Szőke Mária