Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Gondok a telekbesorolással

Püspökiben lesz az elterelőút, gyümölcsösökben nem lehet majd építkezni

 

A nagyváradi városházán hétfőn kezdték meg az új Általános Városfejlesztési Terv (PUG) kapcsán kiírt lakossági közviták sorát, amelynek első napján Hegyalja (Podgoria), az Oncsa-telep és Biharpüspöki lakosai kaptak szót. A közvita moderátora Adriana Lipoveanu, a városi főépítészi hivatal aligazgatója volt. Az összejövetel kezdetén Tiberiu Ciolacu építészmérnök egy kimerítő, bő háromnegyed órás előadás keretében ismertette a megjelentekkel a városfejlesztési terv kidolgozásánál alkalmazott fő irányelveket.

Gondok (3)Mint elmondta, a terv elkészítése ugyancsak időszerű, mivel az akkori városvezetőség legutóbb 2000-ben fogadott el PUG-ot, amelynek érvényessége tíz év. Az építész hangsúlyozta, a városfejlesztés csakis a metropoliszövezetben képzelhető el, a terv kidolgozásánál pedig különös hangsúlyt fektettek az ipari parkok fejlesztésére, a zöldövezetek kialakítására és az infrastruktúra kiterjesztésére.

Bővítenék a beltelket, de nem a lakosok igényei alapján

A statisztikák szerint a város az elmúlt több mint egy évtizedben mintegy 550 hektárnyi kihasználatlan területet épített be, jelenleg pedig 2500 hektárnyi szabad terület áll rendelkezésére, tehát jóval több a szükségesnél. A városrendezési terv szerint ugyanakkor valamelyest kibővítenék a város belterületét, 7909-ről 8173 hektárnyira, mint az illetékesek fogalmaztak „enyhén korrigálnák” a városhatárokat úgy, hogy azok a külső parcellahatárok mentén haladjanak és ne szeljenek ketté birtokokat. Az új városfejlesztési tervben egyébként négy ipari park is helyet kapott – ezek közül kettő építése kezdődött el ezidáig, kettő pedig még csak elgondolás szintjén létezik.

Gondok (1)

Adriana Lipoveanu

Mint az illetékesek hangsúlyozták, Várad környékén kevés erdősített rész van, ezért ökológiai szempontból a város „tüdejének” fontos részét képezik a gyümölcsösök, melyek megőrzése elsődleges szempont. Az ilyen területeken ezért csak ritka esetekben és korlátozottan (legfeljebb ötven méter parcellamélységig) engedélyeznének építkezéseket, és azt is csak azzal a feltétellel, ha a tulajdonos megőrzi a gyümölcsös maradék részét. Az új PUG-gal emellett gondot fordítanának a tömbháznegyedek zöldövezeteinek növelésére, valamint az új lakótelepek fejlesztésére. Infrastrukturális szempontból pedig jó hír a biharpüspöki lakosok számára, hogy az új városrendezési tervbe egy olyan terelőút létrehozását is belefoglalták, amely a folyamatosan problémát jelentő teherforgalmat irányítaná el.

Érdemben nem segítettek a felszólalókon

A bemutatót követő közvita felszólalóinak többsége a telekbesorolásokkal volt elégedetlen, ennek kapcsán kért felvilágosítást vagy adott ötleteket. Gyakori jelenségnek számított ugyanis, hogy a városszéli parcellák beltelekként voltak telekkönyvezve, s tulajdonosaik évekig eszerint is adóztak utánuk, azonban mikor építkezni akartak azokra, kiderült, hogy a városháza nyilvántartásában (és ez a mérvadó adatbázis) részlegesen vagy teljesen kültelekként, illetve agrárterületként voltak bejegyezve. Az érintettek így nem kaphattak azokra építkezési engedélyt, ráadásul telkeik értéke is csökkent.

A közvitán felszólalt Nicolae Balog biharpüspöki ortodox pap is, aki azt fájlalta, hogy a kommunizmus idején elkobzott és csekély mértékben visszaszolgáltatott egyházi telkekre nem kaphatott építkezési engedélyt, mivel azok a szeméttelep egy kilométeres körzetében helyezkednek el. Az illetékesek érdemben nem tudtak segíteni a felszólalóknak, mint mondták, a beltelekhatárokat nem módosíthatják egyéni kérésekre, azonban ígéretet tettek rá, hogy minden esetet egyenként elbírálnak és írásban válaszolnak a lakosság felvetéseire, amelyeket tobábbra is várnak az arhitectsef@oradea.ro e-mail címre.

Szombati-Gille Tamás