Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Fordulópont a Gizella-malom ügyében?

A napokban ismét terítéken volt Érmihályfalván a Glück Benő építette hengermalom ügye, amely a múlt század elején az Érmellék legnagyobb gabonaőrlőjének számított, és amelyet a közeljövőben kulturális központ gyanánt szeretne működtetni a városvezetőség.

A Gizella malom főépülete

A Gizella-malom főépülete

Az épület történetéhez hozzátartozik, hogy bár eredeti rendeltetése szerint évtizedekig malomként üzemelt, egy 1936-os tűzvész után a tulajdonos fia, Glück József újjá építtette, és porcelángyárat létesített benne. Azonban a messze földről hozatott alapanyag miatt a vállalkozás hamar megbukott, így a negyvenes évek elejére visszakapta régi rendeltetését, olajmalom formájában.

Az államosítást követően sokfajta vállalat hasznosította az ingatlant. A 60-as évektől kezdődően volt raktárhelyiség, vasöntöde, majd galvanizáló műhelyként is üzemelt az óriáscsarnok.

A ’89-es változások után néhány magánvállalkozás is helyet kapott benne, de az épület állaga folyamatosan pusztult, illetve pusztul mind a mai napig. Néhány éve felmerült az objektum művelődési központtá való átalakítása, mivel a városnak olyan pontján fekszik, amely könnyen elérhető a kultúra kedvelői számára. Annál is inkább, mivel a mihályfalvi kulturális életet még mindig egy, a városközponttól félreeső százéves épület szolgálja, mely egykoron iparos otthonnak épült, így a sokrétű tevékenység már rég kinőtte az objektum kínálta teret.

A látványterv

A látványterv

A városközpontban található Gizella-malom új rendeltetéséről néhány évvel ezelőtt látványterv is készült, bár a megvalósíthatóságához szükséges anyagiakról mindig kevés szó esett.

A hétfői rendkívüli tanácsülésen az objektum újabb megvalósíthatósági tanulmányáról szavaztak, ugyanis ezt kétévente frissíteni kell, ahhoz, hogy „éljen a projekt”.

A kétszintes főépület a nagy előadótermen kívül próbatermeket, galériát és egyéb kiállító termeket, sőt még a városi könyvtárat is képes lesz majd befogadni. A kultúra eme központja kellékekkel együtt mintegy öt millió lejbe kerül – mondta Nyakó József polgármester, majd hozzáfűzte, hogy a lakossági fórumokon emlegetett tartalékolt összeg csak a tervek frissítését szolgálták. Most úgy néz ki, minden dokumentáció a helyére került (az objektum költségvetése is), így a fejlesztési minisztériumhoz tartozó beruházást lebonyolító Országos Befektetési Társaság (CNI) „csak a sorompót kell felemelnie ahhoz, hogy elkezdődhessenek a munkálatok”. A projekt anyagi részével elméletileg nem adódhatnak gondok – biztosított róla a polgármester.

S. É.