Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Felemelő pillanatok Mihályfalván

A Dióverő Szíp Napok elnevezésű fesztivál második napján élményekben gazdag programokból válogathattak a mihályfalviak, valamint az ez alkalomból ideérkezett vendégek.

A délelőtti sportvetélkedőket és kézműves foglalkozásokat követően a koradélutáni órákban – hosszú évtizedek után – újra megnyitotta kapuit a kisváros egykori zsinagógája és helyet adott Molnár József festő és Bíró Károly fotográfus munkáinak. Az egykori mihályfalvi zsidóság szent hajléka teljes pompájában fogadta a tárlat látogatóit, illetve mindazokat, akiket a hely szelleme vezérelt ide ezen a vasárnapon. Az idelátogatók számára Klein Lajos gondnok, valamint a városban élő néhány hittársa egy alkalmi kiállítást is létrehoztak szakrális tárgyakból, szent könyvekből és templomi ereklyékből, amelyek egykoron a helybéli zsidóság templomi szertartásait szolgálták. Az előcsarnokban pedig a templom restaurálási szakaszairól készült fotók és a helyi zsidóság egyéb kegyhelyeit ábrázoló illusztrációk voltak láthatók. Ugyanakkor az elhurcolt családok névsora is kőbe vésve, intő jelként szerepel, a háborús idők borzalmaira emlékeztetve. A kiállítás és egyben a zsinagóga kapuinak megnyitása mintegy százötven látogatót vonzott ide ezen a délutánon, akiket elsőként Nyakó József érmihályfalvi polgármester köszöntött, majd értékelte a zsidó hitközség megmaradt tagjainak pozitív hozzáállását, hogy létrejöhetett az a pillanat, amikor ismét megtelhetett élettel a templom, majd abbéli reményeit is kifejezte, hogy a helybélieknek máskor is lesz alkalmuk hasonló rendezvényeket tartani e szent falak között.

felemelo 1

A mihályfalvi zsinagóga

A két helybéli alkotó munkáit id. Szilágyi Ferenc képzőművész és író méltatta. Mint elmondta, mindkét alkotó az érmelléki tájak szépségeit, lakóinak életkörülményeit, életképeit, portréit mutatja be. A festmények és fotográfiák anyagának különleges összhangja megidézi a táj azon jellegzetességeit, amelyeket csak avatott szemek és kezek tudnak úgy visszaadni a szemlélőnek, hogy az beleképzelhesse magát ebbe a különleges „rezervátumba”, amely erre a vidékre olyannyira jellemző. Bíró Károlynak, aki egyébként az Érmellék 2009 Fotóklub elnöke, más jellegű fotóit is megtekinthették az érdeklődők, azonban az anyag domináns része e tájhoz kötött. A tárlatnyitón Boros Emőke Blanka szavalt.

felemelo 6

A tárlat és a zsinagógabelső felülnézetből

A zsinagógai vernisszázst és egyúttal a múltidéző pillanatokat követően a római katolikus templomban az aradi vértanúkra emlékeztek. A gyászszertartás keretében Bogdán István plébános és Balázs Kiss Dénes református lelkipásztor mondott ünnepi beszédet az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére. A református egyházközség részéről a Musica Sacra kamarakórus szolgált. Később a Jubilate Deo római katolikus vegyes kórus műsora emelte az emlékünnep magasztosságát. Az eseményen közreműködött továbbá a GGG Irodalmi Stúdió.

felemelo 2

Gyászszertartás a római katolikus templomban: a Musica Sacra kamarakórus előadása

Este a művelődési házban már minden ülőhely foglalt volt, sőt a karzaton sem lehetett helyet kapni, ugyanis mindenki nagy érdeklődéssel várta, hogyan lehet három műfajt – komolyzene, irodalom és néptánc – úgy ötvözni, hogy abból egy kerek egész díszelőadás váljék. Thurzó Zoltán zongoraművész, Thurzó Sándor József brácsaművész, valamint a Móka színjátszó csapat négy tagja, nevezetesen Szabó János, Boros József, Boros Emőke Blanka, Baghiu Vadász Mónika és a Nyíló Akác tánccsoport néptáncosai a Szó-Zene-Tánc című produkció során bebizonyították, hogy a művészet és a tehetség mindenkoron jót tud alkotni. A produkció irodalmi részeinek virtuóz zenei aláfestése, az olykor hangtalan vagy hangos tánclépések, a különböző élethelyzetek megjelenítése – kávéházi pillanatképek, természeti jelenségek – mind azt bizonyították, hogy a művészetek valamennyien egy tőről fakadnak, és hogy a művészek isteni, illetve emberi dolgokat képesek közvetíteni ég és föld között.

A közönség szinte lélegzetvisszafojtva hallgatta nemzeti irodalmunk nagyjainak – Wass Albertnek, Nyírő Józsefnek, József Attilának, Ady Endrének, Kölcsey Ferencnek, Márai Sándornak – a szavait. Emellett három helybéli versfaragó, Sillye Judit, Boros József és id. Szilágyi Ferenc Hubart néhány alkotása is elhangzott. A két muzsikus csodálatos zenei válogatása pedig még szebbé, meghittebbé varázsolta az egész előadást, amelyet hatalmas tapssal jutalmazott a közönség.

A vasárnap délutáni és az esti programokkal tehát méltóképpen zárult az idei Dióverő Szíp Napok őszi fesztivál és méltó volt az október 6-i megemlékezés is a kisváros lakóinak részéről.

Sütő Éva