Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Faluturizmus kistérségek összefogásával

Műhelymunkát tartottak vasárnap délután a nagyváradi várban. A workshopot a Betakarítás Ünnepének keretében a Bihar Megyei Tanács szervezte, és sikerült összehívniuk a megyei agroturizmus képviselőit, mezőgazdasági szakembereket, de megjelentek étteremtulajdonosok és ezek beszállítói, biogazdálkodók, polgármesterek és parlamenti képviselők is.

faluturizmus

A tartalmasnak bizonyülő kétórás műhelymunka során az előadások és hozzászólások révén a megjelentek rálátást kaphattak a jelen helyzetre, illetve a turizmus fejlesztéséhez szükséges kitörési pontokra is. Az egyik ilyen pont az ökoturizmus lehet, hisz a mostanság divatos önfenntartó közösségek, a vályogházak és a saját kertben megtermesztett termékek alapjait képezhetik az aktív ökoturizmusnak megyénkben is. Ciprian Ciuciu Pitz (a váradi színművész feleségével Pályiban szalmabála-házat épített) elmondta, egy olyan folyamat közepén vagyunk, amikor a szakemberek önmagukat képezik. Szerinte a törvényi keret néha engedékenyebb lehetne az építkezések tekintetében, hisz egy 40-50 négyzetméteres, 3-4000 eurós költséggel készült ház hamarabb elindíthatná az érdeklődést az ökoturizmus felé.

Az aktív turizmus és szép tájak viszont még nem elégségesek a fejlődéshez, ehhez a sokszínű gasztronómia és az ahhoz illő igényesség is szükségeltetik. Samueil Rus étteremtulajdonos és szakácsművész rámutatott arra, hogy jelen pillanatban Nagyváradon – a megyeszékhely a leginkább mérvadó a turizmusban – nem fektetnek különösebb fáradságot például abba, hogy ne csak a pizzák és csirkehús alapú ételek legyenek az étlapokon. Ahhoz, hogy egy gasztronómiai kultúra kialakuljon, szükséges a szemléletváltás a fogyasztóknál is, hiszen a minőségre többet kell áldozni. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy Bihar megyében elegendő, és hosszú távra is gyümölcsöt, zöldséget és hússpecialitás-alapanyagokat biztosító gazda legyen.

Adrian Timar egyetemi tanár kihangsúlyozta, hogy a szabványosítási folyamatot nem egy szükséges rosszként kell elkönyvelni, hanem a turizmusban és általában az ellátásban egy plusz minőségként kell értékelni. Természetesen a hagyományos vagy helyi termékeknél az évszázadok során nem sokat változott a tartósítás, a sózás vagy a füstölés most is alapvető, de fontos kritériummá válik a hiteleség és pályázatok szempontjából is.

Timar rátapintott egy lényeges problémára: nehéz az összefogás, illetve ennek megtartása, pedig sok bihari kis- és középes gazdálkodónak a termékek szabványosítási folyamata lényegesen olcsóbb lenne, ha összefognának. Ha a megyei szintű termék megjelenítés nehézkes, illetve a kisgazdálkodók szintjén is problémákba ütközik, lehetséges megoldásként a kistérségi összefogást javasolta Szabó Ödön képviselő, szerinte a műhelymunkában résztvevőknek és az intézmények képviselőinek egy tartós partnerséget kell létrehozniuk. Dorin Popa, a Crişana Egyesület elnöke kifejtette, hogy a megyei tanács vezetősége kifejezetten nyitottnak bizonyult arra, hogy közös platformra hozza az egyetemi szakembereket, érdekképviseleteket, kistérségi termelőket és intézményvezetőket. Az elsődleges célkitűzés olyan programok megvalósítása, melyekkel a kistérségekben szakembereket képezhetnek a vendégfogadás, a programszervezés és turistacsoportok megtartása területén, tájékoztatott Simon Adrián, az esemény koordonátora.

F. N. L.