Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Év végi beruházások mihályfalvi művelődési háznál

Az elmúlt évtizedekben az érmihályfalvi Bartók Béla művelődési ház már több ízben is felújításra került. Rá is fért, hisz az ingatlan még a múlt század elején épült, és eredetileg az iparosok művelődési életét szolgálta. Később, az államosítás után, szintén a helyi kultúra jótállója maradt. A kommunista világ azonban nagy pénzeket soha sem költött a száz évesnél is régibb épület karbantartására, amelynek következtében a ’89-es forduló után inkább hasonlított egy lerobbant istállószerű füstös tákolmányra, mint egy kulturális életnek helyet biztosító városi művelődési házra.

Az önkormányzat először a 2000-es évek elején költött rá, ami abból állt, hogy bevezetésre került a gáz, amelynek köszönhetően többé-kevésbé megoldódtak a fűtésgondok, hisz addig két törött cserépkályha szolgálta ki a nézőteret. A régi ingatlan mellé új mosdók, öltözők épültek, amely az intézményt civilizáltabbá, kulturáltabbá tette a színházi előadások fogadására is. Abban az időben a helyi fogyasztási szövetkezet is kivette a részét a felújításból, hisz Kiss Mária elnök jóvoltából átfestésre kerültek az évtizedek óta meszet sem látott előadótermek, illetve a színpad lerongyolódott függönyeit is bársonyra cserélte.

Új fűtőtestek a próbateremben

Új fűtőtestek a próbateremben

A helyi művelődési élet zászlóvivői azonban nem vettek tudomást a mostoha viszonyokról, ugyanis a kilencvenes évektől elkezdődően ugrásszerűen megnőtt a kultúra iránti igény: tánccsoportok, irodalmi és képzőművészeti körök, színjátszó csoportok, különböző kórusok, citerazenekar, fotóklub és egyebek létesültek, amelyek vitték szerte Erdélyben, a Partiumban, illetve a határon túlra is a város hírnevét.

Ennek megfelelően a mindenkori városvezetés is igyekezett eleget tenni abbéli kötelességének, hogy megfelelő körülményeket teremtsen annak a tevékenységi szegmensnek, amely legalább jól működött a városban. Így került sor a nyílászárók cseréjére, külső-belső vakolásra, álmennyezetre, színpadi tatarozásra, hangtechnika beszerzésére, irodai felszerelésekre, egyebekre. Létrehoztak egy uniós szabályoknak megfelelően működő konyhai részt is, amelynek köszönhetően az intézmény közösségi rendezvények megtartására is alkalmassá vált.

A művelődési ház

A művelődési ház

Tavaly decemberben ismét beruházásra került a sor. Ezúttal a fűtést modernizálták, mely 35 ezer lejt kóstált – tájékoztatott Karsai Attila alpolgármester. Mint mondta, a befektetés bele volt foglalva a tavalyi költségvetésbe, de mivel a városnak sokáig zárolva voltak a számlái, csak év végére sikerült elindítani a munkálatokat.

Borbély Simon Csaba, az intézmény igazgatója hozzáfűzte: a színpadi függönyöket is újfent lecserélték, amelyek költségei eddig ezer lejre tehetőek, de tervben van a színpadi nagyfüggöny gépesítése is, a könnyebb kezelés céljából.

Új fűtőtestek a próbateremben

Új fűtőtestek a próbateremben

Azonban lassan egy évtizede, hogy minden nyilvános fórumon szóba kerül a Gizella malom művelődési központtá való átépítése, amellyel a helyi városvezetőség két legyet is üthetne egy csapásra, ha tető alá tudná hozni a projektet: egyrészt megmentene az enyészettől egy ipartörténeti számba menő patinás épületet, valamint a mozgalmas kulturális életnek is nagyobb teret tudna biztosítani. Látványtervek, megvalósíthatósági és egyéb tervek már régen elkészültek. Sőt újak és újabbak. A fővárosban úgymond már az illetékesek asztalán is számtalanszor megfordult a projekt. Ám a kultúra szerető mihályfalvi emberek továbbra is bíznak Szabó Ödön ígéreteibe.

Sütő Éva