Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Esterházy Jánost méltatták Prágában

Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetője, a 20. század Közép-Európájának egyik „legtisztességesebb és legbecsületesebb” politikusa volt – jelentette ki Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke vasárnap Prágában a szlovákiai magyar politikus halálának 60. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Esterhazy Janos

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint egy ilyen alkalommal nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a jövőről is beszélni kell. Úgy vélte, hogy Esterházy János élete „keresztényként, magyarként és európaiként” is üzenetet tartalmaz a mának.

Az egész napos megemlékezést, amely felett Pető Tibor prágai magyar nagykövet vállalt védnökséget, a prágai Esterházy János Társulás az Emberi és Keresztény Értékekért polgári szervezet rendezte meg.

Esterházy János (1901–1957) a két világháború közötti időszakban, majd a 2. világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A 2. világháború idején a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt. Ennek ellenére a háború után hazaárulónak, fasiszta kollaboránsnak nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani, majd 25 év börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.

Schwarzenberg szerint Esterházyt a 2. világháború után azért kellett elítélni, mert „tanúja volt olyan személyiségek korábbi politikai cselekedeteinek, akik a háború után fontos posztokat töltöttek be. „Esterházy az ő rossz lelkiismeretük volt” – vélekedett a cseh politikus, aki Esterházy János elítélését az egykori csehszlovák állam nagy hibájának minősítette.

Németh Zsolt úgy vélte: Esterházy János élete egyértelműen azt mutatja, hogy Európában szükség van a kereszténydemokrata politikára. „Esterházy életműve magyarként azt üzeni, hogy ha demokratikus Közép-Európát akarunk építeni, akkor abban az egymás iránti tiszteletből kell kiindulni.” Az egykori szlovákiai magyar politikus európai üzenete pedig az, hogy el kell utasítani minden rossz kompromisszumot, ami a mai bonyolult európai helyzetben is érvényes.

Duray Miklós felvidéki magyar politikus, a Szövetség a Közös Célokért polgári szervezet elnöke emlékeztetett: a második világháború utáni szlovákiai népbíróságok Esterházy János ellen hozták meg a legkegyetlenebb ítéletüket, holott a vádlott távollétében megtartott bírósági tárgyaláson egyetlen vádpontot sem sikerült bizonyítani.

A megemlékezés résztvevői délelőtt a prágai Motol köztemetőben megkoszorúzták a Kommunista Rendszer Áldozatainak Emlékművét. Ez egy régi névtelen tömegsír helyén lett kialakítva, amelyben a hatvanas évek közepétől Esterházy János hamvai is nyugszanak. A 2011-ben felújított emlékmű keresztje alatti talpazaton két tábla van elhelyezve, az egyiken Esterházy János neve olvasható.

Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke szerint Esterházy János azt vallotta, ami a mai magyar nemzetpolitikának is az alapja: magyarként és keresztényként is meg kell maradni a szülőföldön.

Leo Zídek, a Csehországi Politikai Foglyok Konföderációjának alelnöke kijelentette: szervezetük támogatja azt a kezdeményezést, hogy a szlovákiai bíróságok rehabilitálják Esterházyt, mert a mai ismeretek alapján semmiképpen sem volt hazaáruló és háborús bűnös.

A koszorúzás után a belvárosi Szent Henrik templomban katolikus szentmise volt Esterházy Jánosért, amelynek főcelebránsa Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök volt. Cseh nyelvű prédikációt Zdenek Wasserbauer, a prágai főegyházmegye általános helynöke mondott.