Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Érvasad a harmadik évezred küszöbén

Érvasad lakói évtizedeken át szekerekkel jártak be a mihályfalvi vásárba. Az itteni románok bírták a magyar nyelvet is, sokan közülük még ma is jól beszélik. A magyarokkal jól megfértek, ha nem szólt bele a nagypolitika. A nincstelenség és a kilátástalanság nemzetiségtől független, bár ez az állapot manapság már nem összetartó, annál inkább széthúzó erő. Érződött is az emberek hangjában – „nyelvjárástól” függetlenül –, amikor ottjártunkkor szóra bírtuk őket.

ervasad 1

A Gánás túlsó partján biztosabb és békességesebb az együttélés – romasor Vasad bejáratánál

 

A közigazgatásilag Érkörtvélyeshez tartozó falu lakossága mintegy 900 főre tehető.

Bár csak néhány magyar család lakik itt, Nagy István községi polgármester elmondása szerint az önkormányzati vezetés nem tesz különbséget a két falu között. Hasonlóan történt ez az európai uniós pályázatokon elnyert pénzek leosztásakor is, bár a 322-es néven futó beruházás ezúttal zömében a községközpontot érinti.

Elena Bibarţ, a helyi iskola aligazgatója

Elena Bibarţ, a helyi iskola aligazgatója

Vasadnak ebből csak arra futja, hogy a főutcájára kerüljön burkolat, amely a kultúrotthonig, illetve az annak egyik szárnyában működő óvodáig húzódik.

A napokban a polgármesterrel kint jártunk a településen, ahol éppen folyamatban van az útépítés. Ettől eltekintve egyéb pozitív változásokat is tapasztalhat a Vasadra látogató, hisz csapból folyik az ivóvíz, és a földgáz is elérhető minden család számára.

 

Istenszeretet és fáradtolaj

Mintegy két esztendeje Vasaddal sokat foglalkozott a média, mivel hónapokig tartó bábeli zűrzavar uralkodott a helyi ortodox és a görögkatolikus felekezet között. A történelem és a politika ördögi manipulációi valahol mindig visszaütnek, még évtizedek múltával is. Ezúttal e két egyházközség üzent hadat egymásnak. A tettlegességig elfajult felekezetháború – a múlt század közepén – az ortodoxok által elorrontott templomért tört ki, amelyet 2012 tavaszán végleges bírósági határozattal kaptak vissza a görögkatolikusok. A döntést a még ma is állami egyházi státuszt élvező ortodoxok nem fogadták el, így több esetben karhatalmi szervek voltak kénytelenek visszaállítani a rendet és a nyugalmat a faluban. A viszály nyomai még ma is láthatók, ugyanis sok szép görögkatolikus családi ház falát fekete fáradtolajjal öntötte le a kárvallott felekezet, a jó keresztényi lelkület nevében. Bár utóbbi a tényeken nem változtatott, csak méginkább elültette a közhangulatban a mételyt. És mintha ez még nem lenne elég, nap mint nap még politikai alapon is dúl a viszály, borzolódnak a kedélyek. Ugyanis a többséget képviselő szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok is örökös hadban állnak egymással. Amúgy pedig minden apró közügyet érintő dolog képes zűrzavart és széthúzást kelteni a faluban, akár egy egyszerű legelőügy is – tudjuk meg a falusiaktól, mely tényt maga a polgármester is megerősít.

vasad

Megújult kultúrház

Amint végigjárjuk a falucska utcáit, majd’ minden sarkon, illetve porta utcafrontján feszület magasodik.

Nagy István polgármester szerint hálából állítják. Ki ezért, ki azért. Több tucatot számolunk meg. Csak a bekötőúton három fogadja a látogatót.

Érthetetlen, hogy ennyi istenszeretettel hogy fér össze a fáradtolaj.

 

„Háztartásbeli” férfiak

Időközben megáll mellettünk Gheorghe Iacob alpolgármester kocsija is. A szociáldemokrata színekben alpolgármesterséget nyert községi gazda sorolja a jót is, a rosszat is a település hétköznapjaiból. Az általános iskola modernül felújított épülete előtt fűzzük a szót. Kisvártatva csatlakozik a beszédhez Elena Bibarţ aligazgató is, aki elmondja, ebben a tanévben majd’ 250 iskolás és óvodás gyereket tartanak számon.

ervasad 5

Gheorghe Iacob alpolgármester, mögötte a felekezetek által vitatott templom

Vincze Márta körtvélyesi igazgatónőtől megtudjuk a továbbiakban, hogy új iskolát szerettek volna építeni, de nem jött össze a rávaló – a mintegy 700 ezer lej. Így a későbbiekben a tetőtér beépítését tervezik, hogy osztálytermeket nyerjenek. Ezzel megszűnne a délutáni oktatás, ugyanis 77 alsó tagozatos és 139 öt-nyolc osztályos gyermeknek nem elég öt tanterem, amennyivel rendelkeznek.

Öregszik a falu – fűzi tovább a szót az alpolgármester. „A vasadi fiatalok többet akarnak, mint szüleik, nagyszüleik, így a jobb megélhetés reményében a magyarokhoz hasonlóan ők is városon, illetve külföldön keresik a boldogulást. Vissza se jönnek. Pedig a helyhatóság igyekszik Vasadon is lépést tartani a közművesítéssel. Van gyógyszertár, orvosi rendelő, vegyeskereskedés, megújult az iskola, van óvoda. Csak a megélhetés nehéz, de ezzel nem mondok semmi újat, viszonyítva a többi falvakhoz. Innen is a mihályfalvi cipőgyárakba járnak dolgozni az asszonyok. A férfiak pedig háztartásbeliek, vagy a ház körüli gazdasággal próbálják kiegészíteni a jövedelmet.  Manapság minden a fejetetejére állt” – csóválja a fejét a falu választott embere.

ervasad 6

A halastó és környéke a két falu határában

Közben kinyittatja a szépen felújított árkádos művelődési ház főbejáratát. Még érződik a friss vakolás-festés szaga. Ez az épület szolgál lakodalmasház gyanánt is. Az iskolások is itt tartják nőnapi és tanévzáró műsoraikat, egyéb rendezvényeiket.

A csodálatosan szép főtéri templom után ez a falu dísze.

 

Érendréd és Szalacs elágazásánál

Az endrédi úton modern mezőgazdasági gépekkel felszerelt farm hirdeti messziről, itt nem kispénzek forognak kockán. A tulajdonos Dan Derşidan, a szociáldemokraták megyei tanácsosa. Ő vette koncesszióba a Körtvélyes és Vasad határában fekvő halastavat is, amelyből igazi halász-paradicsomot szeretne kialakítani. Látszik, hogy máris rengeteg munka fekszik a tó karbantartásában. Mi több, az iskola felújításából is kivette részét.

A farmmal szemben egy levitézlett termelőszövetkezeti épület élezi a kontrasztot, mely több száz évvel ezelőtt még malom gyanánt szolgálta a falut – mondja az alpolgármester.

ervasad 7

Nagy István polgármester az útépítésről tájékoztat

Nagy Istvánt arról kérdezzük, a farm biztosít-e némi megélhetést az itt lakóknak, de mint kiderül, nincsenek sokan, akiknek innen kerülne ki a mindennapi kenyér, mivel a gépesített mezőgazdaság már nem igényli a kétkezi munkát.

Ugyancsak ezen az úton egy akkurátusan karbantartott temető árulkodik a falu lakóinak halottkultuszáról, a bejáratnál igényesen kivitelezett új ravatalozóval.

 

Falutörténet

Érvasad a megye északi csücskében fekszik, mely közigazgatásilag Érkörtvélyeshez tartozik. A település története egészen a bronzkorig nyúlik vissza. Az első írásos források azonban csak a 13. században említik először. Ezen írásokban még Vazad név alatt szerepel. Mai névváltozatát először 1913-ban jegyezték fel.

Borovszky Samu (1860–1912) helytörténész meghatározása szerint: Vasad az érmelléki síkságon, Szatmár vármegye határán fekvő falu, görögkatolikus vallású, oláh és kevés számú magyar lakossal. Házainak száma 195, lakosaié 1423. Postája Piskolt (Szatmár megye), távírója és vasúti állomása Érmihályfalva.

E település a 14. századtól a nagyváradi káptalan birtokaként szerepel. Görögkatolikus temploma 1709-ben épült, de tornyát az 1822-iki földrengés ledöntötte, falait pedig megrepesztette. Ugyanabban az évben újra felépítették.

A falu az 1600-as évek végén és az 1700-as évek elején, csaknem ötven esztendeig lakatlan volt, ennek okán telepítettek ide a román jobbágyokat mint olcsó munkaerőt, majd az egykor itt élő magyar lakosság kevés százaléka is visszatért.

 

A békés együttélés nevében

A feszületek falujában ezúttal békés, csendes a tavaszi délután. Azonban a vegyeskereskedés szomszédságában zajlik a kocsmai élet. Az elöljárókat tisztelettel megsüvegelik.

„Egyetlen szavazatot sem kaptam Érvasadról, de nem veszem rossznéven tőlük – mondja némi derűvel Nagy István polgármester. Mi több, én vagyok az örökös békítő bíró, ha valami újabb hajcihő adódik. Ezek már a mindennapjainkhoz tartoznak, emberi léptékűek. De valahogy mindig eligazodnak a dolgok” – mondja a községgazda.

Még a romasoron is így van ez, amely a falu bejáratánál hirdeti, hogy azért a Gánás (az Ér helyi elnevezése) túlsó partján biztosabb és békességesebb az együttélés.

Sütő Éva