Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Elutasították az EMNP-t

Múlt csütörtökön az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kezdeményezte a román–magyar alapszerződés módosítását. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, az európai migránshelyzet új bizalmi viszony kialakítását teszi szükségessé a két ország között. Ez azonban csak akkor alakítható ki, ha a román kormány megváltoztatja az Erdélyre és a magyarokra vonatkozó politikáját: biztosítja az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját, valamint azoknak a vidékeknek a területi autonómiáját, ahol a magyarok számbeli többséget alkotnak. Szerdán este megérkezett a válasz: a román külügyminisztérium szerint semmi nem indokolja az épp 19 évvel ezelőtt Temesváron aláírt román–magyar alapszerződés felülvizsgálatát.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök javaslatára válaszolt szombaton este egy tévéműsorban Kalmár Ferenc is. A magyarországi szomszédságpolitikáért felelős miniszteri megbízott elmondta: nem érdemes módosítani a román-magyar alapszerződést, mert hosszú tárgyalásokkal és beláthatatlan eredménnyel járna

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök javaslatára válaszolt szombaton este egy tévéműsorban Kalmár Ferenc is. A magyarországi szomszédságpolitikáért felelős miniszteri megbízott elmondta: nem érdemes módosítani a román-magyar alapszerződést, mert hosszú tárgyalásokkal és beláthatatlan eredménnyel járna

A román külügyi tárca az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált szerda este azokra a nyilvános állásfoglalásokra, amelyek a megértésről, az együttműködésről és a jó szomszédságról szóló román–magyar szerződés esetleges felülvizsgálatával kapcsolatban jelentek meg az elmúlt időszakban. Leszögezte: Románia jogállam, amely alkotmányi szinten garantálja a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és részvételüket az egész társadalmat érintő döntések meghozatalában. Hozzátette, Románia a területén élő kisebbségek hozzájárulásával modellértékű megoldást alakított ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, mely az interkulturalitás elvén alapul.

A román külügyi tárca szerint Románia határozott intézkedéseket tesz a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettségei teljesítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi jogban csak ez a két dokumentum szól jogokról és kötelezettségekről a kisebbségek tekintetében.

„Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon biztosítson területi autonómiát. (.) Azok a dokumentumok, amelyekre az alapszerződés módosításának a kezdeményezői hivatkoznak csupán jogi kötelezettség nélküli ajánlások és értékelések, ennek megfelelően pedig nem írják elő az államoknak a területi struktúráik újraszervezését, vagy az etnikai alapú területi autonómia biztosítását” – állapította meg a román külügyi tárca. Hozzátették: kizárólag az államok hatáskörébe tartozik, hogy miként szervezik meg területi struktúráikat, és miként biztosítják a jó kormányzást. A kért kulturális autonómia és területi autonómia nem alkutéma más államokkal, és nem rendezhető kétoldalú szerződéssel.

A román külügyminisztérium emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az alapszerződés is megszabja azt a keretet, amelyben a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésekről tárgyalni lehet, ez pedig a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság. Hozzátette: a román fél rendszeresen szorgalmazza a kisebbségekről szóló párbeszéd újraindítását, és annak a megállapodásnak a megkötését, amelyet még 2011-ben kezdeményezett. Nyomatékosította, hogy a vegyes bizottság az egyetlen intézményes forma a kisebbségekről szóló román-magyar párbeszéd folytatására.