Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Egymás megismerésének jó módja az irodalom

Csordás Gábor József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő volt a januári Törzsasztal vendége pénteken. A nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban megtartott beszélgetésen a megjelenteket Szűcs László, a Várad kulturális folyóirat főszerkesztője köszöntötte, és meginvitálta a meghívottakat január 20-án 18 órára ugyanoda, Gittai István Létesszencia című kötetének bemutatójára. A beszélgetés előtt Kőrössi P. József, az est házigazdája az Élet és Irodalom aznapi, január 13-i számát mutatta fel, melyben megtalálható Demény Péternek az Erdélyi Riport megszüntetése ellen indított petíciója és az aláírók névsora.

egymas 2

Csordás Gábornak van váradi kötődése is, édesapja nagynénjei itt éltek, így gyermekkorában gyakran megfordult a városban, főleg Velence környékét ismeri, hangzott el. Első verseit 11–12 éves korában vitte el édesanyja Csorba Győzőnek megmutatni, és 16 éves volt, mikor először közölt a pécsi Jelenkor folyóiratban, melynek később szerkesztője és főszerkesztője lett. Ennek ellenére orvosit végzett, és hat éven át, 1980-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézet Idegélettani Kutatócsoportjának tanársegéde volt. Jelenleg az általa alapított Jelenkor könyvkiadó szerkesztője és szakmai tanácsadója.

A Jelenkor szerkesztője 1980-ban lett Szederkényi Ervin főszerkesztő mellett, és ugyanabban az évben jelent meg első verseskötete is. A ’80-as években a pécsi Jelenkor az ország egyik legjelentősebb irodalmi folyóirata volt, az „újfajta írásmódnak” adott hangot, melynek képviselői Nádas Péter és Eszterházy Péter voltak.

Csordás Gábor és Kőrössi P. József

Csordás Gábor és Kőrössi P. József

„Egymás megismerésének a legjobb módja az irodalom” – mondta Csordás Gábor, aki több nyelvről és több műfajban fordít, például angolról, lengyelről, franciáról, szerbről verset, prózát vagy éppen társadalomtudományi munkákat. Miközben a kelet-közép-európai népek nem, vagy csak alig ismerik egymás irodalmát, Olaszországban például a másodvonalbeli francia regények is hamar elérhetővé válnak, hangzott el. Csordás Gábor szerint egyébként kétezer szót kell megtanulni ahhoz, hogy az ember beszélni kezdjen egy nyelven, a beszéd pedig segít a további tanulásban. Ő lengyelül Lengyelországban, szerbül Szerbiában tanult meg, de sokat fordított 16. századi francia szerzőket is.

Megesik, hogy franciául beszélve régies fordulatokat használ, mesélte a műfordító mosolyogva. Csordás Gábor régies versformát is használ, a fatras-t. Ez egy kötött versforma, a szerző először leír két sort, majd ezek közé még kilencet, így megváltozik az eredeti két sor értelme is, mondta a szerző, aki a Pierre de Brach hat új költeménye című művének felolvasásával meg is mutatta a hallgatóságnak, milyen a fatras.

Fried Noémi Lujza