Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Egy kis váradi postatörténet

Mit szólnál, kedves olvasó, ha napjában akár többször is a postakürt hangját hallanád és látnád elvágtatni házad előtt az induló vagy érkező postakocsikat? Valamikor így volt ez a régi Váradon, amikor a szűk belvárosi utcák visszhangozták a kellemes lágy melódiákat, és a dédnagymamák ábrándozva tették le ölükbe a kötést, vagy az éppen olvasott regényt, várva a soha fel nem adott levelet az egykori kedvestől…

Mert ilyen volt a világ Váradon, főleg az Úri utcában, ahol 1850-től 1867-ig a K. K. Postamt Gross-Wardein felirat éktelenkedett a császári sasos várad-olaszi postaházon. No, nem a most látott, elhanyagoltságában is gyönyörű postapalotán, hanem azon a kis házon, amiről K. Nagy Sándor a következőképpen írt anno. “A Nagyvárad kiadóhivatala előtt elhaladva a főpostahivatalhoz jutunk, ahol van a kerületi postaigazgatóság s egy kis fiók távirda-hivatal, hol egyetlen szál drót sincs, hanem gyalogposta, a régi világból itt maradva”.

egy kis varadi 1

Amikor K. Nagy Sándor ezeket a sorokat írta, már régen megjelent Váradon a gőzmasina, széttörve a postakürtös romantikus postásvilágot. A város pedig belenyugodott, mert a kiegyezés után megnyílt a várad-csabai és várad-kolozsvári vasútvonal is, így mindinkább indokolttá vált postahivatal létesítése a pályaudvaron. A Bihar című lap 1867-ben azt panaszolja, hogy “bár a város forgalmi fontossága indokolná, az indóház területén még mindig nincs postahivatal”. A váradi postaigazgató válaszában többek között ezt írja: “A vasúttal elküldendő pénz és értékes küldemények feladási ideje reggel csak 9 óráig tarthat, mert a kocsinak 10 után indulni kell, nehogy a vonattól elkéssék. Levélszekrény azért nincs a pályaudvar területén, mert nincs, aki kezelje, mint Pesten, ahol indóházi posta van”.

egy kis varadi 2

Gervay Mihály országos postaigazgató, aki ismerte jól Várad életét, hamarosan intézkedett. 1870-ben elrendelte a pályaudvari postahivatal létesítését és az november 1-én meg is nyílt.

Várad első postamestere az indóházi postán Kremlicza Vince volt, aki egy kis szobát kapott az “Alföldi vasút” épületében. Ettől az időtől kezdődően megszakítás nélkül tart a postahivatal működése napjainkig. Minden bizonnyal a hivatali helyiségek változtak és velük együtt a szolgáltatások minősége is. Valószínűleg nem jó felé. De ez talán csak egy rosszindulatú feltételezés.

egy kis varadi 3

Mónus Ferenc cikkét olvasva, amit Adalékok a váradi posta történetéhez címmel jelentetett meg a Nagyvárad napilap egyik 1943-as lapszámában, olvashatunk az egykori postamesterekről, név szerint Végh Gáspárról, Beregszászi Béláról, Moldoványi Elemérről, Török Józsefről, akik az egyre nagyobb forgalom és a rossz körülmények miatt elég sűrűn váltották egymást a hivatalban. A túlfeszített munkában eltöltött egy-két év is elég volt, hogy elkívánkozzanak a postavezetők.

1882-ben Török Józsefet postamesteri postatisztté nevezték ki, a hivatalt pedig kincstári kezelésbe vették. Az első kincstári postatiszt Kuszly Tamás volt. 1883-ban a hivatalt bővítették, sőt a hivatal vezetője is “természetbeni lakáshoz” jutott. Kuszly után egy színésznek és énekesnek is kiváló ember, Traversz István lett, mindenki megelégedésére, a hivatal vezetője. Őt később kiemelték és az 1900-as években a keleti mozgóposták főnöke lett.

Traversz István után, 1888-ban egy másik, nagy munkabírású, kiváló embert helyeztek a hivatal élére. Földesi Károly nagy szakmai tudásával és kiváló emberismeretével kitűnő szakmai gárdát toborzott maga mellé. 1900-ban Pestre helyezték és a legnagyobb kézbesítő postahivatal vezetését bízták rá.

egy kis varadi 4

Mintha csak sorsszerű lett volna, Földesi helyére Krammer Károly, volt szilágysomlyói postafőnök, egy újabb kiváló szakember került. Egy melegszívű, nagy szakmai tudással rendelkező ember. Főnöksége alatt kezdődött meg a pályaudvari posta újjászületése, az épület belső átalakítása. Vezetésével birkózott meg a hivatal az 1904-es vasutas bérharc okozta hatalmas postatorlódással. Az első világháború alatt rendkívüli munkával és egy kitűnő munkatárssal, Novák György postatiszttel együtt küzdöttek meg a hatalmas feladattal. Az összeomlásig Krammer volt a nagyváradi 2. számú postahivatal utolsó magyar postafőnöke.

Eddig jószerivel a pályaudvari postahivatallal foglalkoztunk, de érdemes továbblapoznunk a korabeli újsággyűjtemény lapjait, mert Dr. Mónus Ferenc újabb érdekesnél érdekesebb adatokkal szolgál egy másik írásban a váradi postáról.

A cikkíró az Országos Levéltár adatai szerint a váradi posta keletkezését az 1500-as évek közepére teszi.

Egy 1556. május 9-én kelt királyi leirat említést tesz a Kassa és Várad közt már akkor létező postavonalról és annak postamestereiről. Ezen irat szerint tehát Váradnak már a mohácsi vész után néhány évtizeddel, jelesül 1550 körül kellett legyen postaállomása, mely belekapcsolódott a Pozsony-Kassa-Szatmár fővonalba. Természetesen ebben az időszakban, I. Ferdinánd idejében, a Részeken és Erdélyben katonai futárszolgálatok léteztek, valamint hadi és tábori posták. Később ez a postavonal ellényegtelenedett.

A törökök kiűzetése után kezdetét vette az ország postahálózatának fejlesztése. A Habsburg postavonalak nem kerülték el a váradi püspökséget sem. Valószínűleg 1690 táján Debrecen ugyan hamarabb kapott engedélyt postahivatal felállítására, de Várad hamarabb jutott hozzá. Ezek az események a korabeli, 1735-ös jegyzői iratok szerint 1692-1695 között lehettek.

A Rákóczi szabadságharc idején az osztrák posták nem működtek, tehát 1703-tól 1711-ig Várad fejedelmi staféták lóállomása volt, tehát kuruc postaállomásként működött.

Egy 1720-as, Pest levéltárából származó iratban találunk utalást egy akkori összeszámlálásról és Várad akkori postamesterének személyéről is. Eszerint Fábri Miklós Várad, akkor már újra császári és királyi postájának mestere. Hosszú lenne itt felsorolni a XVIII. század postamestereit, nem is tesszük. De akik kíváncsiak, régi újságok, levéltári iratok lapjain megtalálhatják őket.

A szabadságharc leverése után az osztrák kormány a posta postamesteri kezelését megszüntette és kincstári postaállomássá nyilvánította.

Ettől kezdve a hivatalos elnevezés “postaigazgatási székhely”. Az Úri és Borz utcák sarkán telket vásároltak és itt helyezték el az igazgatóságot és a kincstári postát. Az új postaigazgatóság első vezetője Wéber Károly lett. Sokan követték őt a postaigazgatóság vezetői székében, mígnem 1887-ben a közlekedési miniszter elrendelte az akkoriban nyolc Posta- és Távirda-igazgatóság feloszlatását és kilenc egyesített Posta-és Távirda igazgatóság megalakítását. Az egyiknek központja itt volt Váradon és 35 posta és 80 távirati hivatal tartozott hozzá. A hivatal új épületét 1895-re építették fel a régi helyére, az Úri utcán. Id. Rimanóczy Kálmán tervét a minisztérium nem fogadta el, így Guttman József építette fel az új Postapalotát. 1908-ra már szűk lett az épület, ezért a Borz utca sarkán üresen maradt telken Nagy Virgil tervei alapján Reisinger József mérnök végezte el a bővítést. A palota 1911 júliusára lett kész, úgy, hogy a sarki épületet összeépítették a régivel. A nagy kapubejárat helyett zárt kapualjat képeztek ki.

A postán eközben váltották egymást az igazgatók, amikor is eljött az 1919-es esztendő, egy új világ új berendezkedéssel. Az a kor már egy másik írás témája lesz.

(Forrás: Nagyvárad napilap, Péter I. Zoltán: Mesélő képeslapok)

Farkas László, Nagyvárad