Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Egy honfoglalás előtti találkozás története

„Emlékezz meg rólam tiszteletre méltó Atyám állandóan szent imában”

                                                  (Egy magyar vezér kérése Metód érsekhez)

 

Szent Cirill és Szent Metód

Szent Cirill és Szent Metód

 

A szláv népek hittérítői két görög szerzetes: Szent Cirill és Szent Metód voltak. A nagy kikötővárosból Szalonikiből származtak. Lehettek görögök, esetleg elgörögösödött szlávok. A bolgárok inkább az utóbbi variánst hiszik. A pravoszláv vallást és a cirill betűs írást az ő neveikhez kapcsolják. Ők a glagolita írást alakították ki, a cirill írás a görög ábécé betűiből lett kiformálva. Lefordították ószláv nyelvre a szentírást, készültek ószláv nyelven misekönyvek, imakönyvek is. A szerbek, oroszok, ukránok is átvették a cirill betűs írást és a pravoszláv vallást.

A két jeles hittérítő tevékenykedett a Nagymorva Birodalomban is. Megfordultak Pannóniában is, így aztán minket, magyarokat is érint a tevékenységük. Bonyodalmak is támadtak, mert a németországi „latin” papok feljelentették őket, mint eretnekgyanúsakat. Rómában azonban püspökké szentelte II. Hadrián (Adorján) pápa, de már csak Metód térhetett vissza a morvákhoz és folytathatta munkáját, igaz kevés ideig. A latin egyház papjai továbbra sem engedték működni.

A januári imahéten dr. Pálfi József tiszteletes meghívására Kalota József tisztelendő atya hirdetett igét és azt követően, kérdésekre válaszolva kitért a magyarországi keleti egyház múltjára is. A görögkeleti egyház már ezerszáz éve jelen van a magyarok között. Emlékeztetett, hogy Metód érseknek valahol a Dunánál volt egy találkozója valamelyik magyar vezérrel. Történészek valószínűnek tartják, hogy 881-ben vagy 882-ben kerülhetett sor a nevezetes találkozóra. A magyar vezér pedig lehetett akár Árpád gyula is, akkoriban kettős fejedelemség volt az eleinknél. A tényleges hatalmat gyakorló „fejedelmi személy” volt a gyula. A szóból később önálló férfinév lett, lásd a Bizáncban ortodoxnak keresztelt erdélyi gyulákat. A Szacsvay Akadémia programjában szerepel a honfoglalás és az Árpádkor. Jó lenne, ha a kultúra szervezői eljárnának ezen rendezvényekre is, mert aggasztó, hogy a fiataloknak nem adják át a múlt ismeretét. Történelmi tudás nélkül pedig nincs magyar jövő.

Honfoglaló magyarok ábrázolása

Honfoglaló magyarok ábrázolása

A honfoglalás koráról és az azt megelőző évtizedekről rendelkezésünkre állnak nyugati források. Egyházi szláv nyelven maradtak reánk az ún. Pannon legendák. A IX. század végén (869-892) foglalták írásba a két nagy hittérítő, Szent Konstantin Cirill és bátyja,  Szent Metód (ez utóbbi Moravia érseke lett) életét. Két legenda is van és a szerzőik a szláv apostolok tanítványai voltak. Mi is számon tartjuk, mint a magyar honfoglalás kútfőit, fontos forrásait. „Amikor az ugor király pedig a Duna vidékére jött, meg akarta őt látni.”

A nevezetes találkozás leírását és elemzését H. Tóth Imre történésznek, Szegeden 1995-ben, Kristó Gyula tiszteletére megjelent kötetében megtaláltuk leírva. Metód vendége a szerző szerint „nem holmi kóborló horda vezére volt”. Egyik nézet, hogy a találkozás Metódnak 881-882-ben, Bizáncban tett látogatásakor történt. Etelköz, ahol a magyar törzsek 895 előtt éltek, lenyúlt az Alsó Dunáig, a bolgár végekig. Voltak a magyarok „segíteni”, a morváknak a keleti frankok ellen. Például 881-ben Szvatopluk fejedelem szövetségesei Arnulf király ellenében. Bő egy évtizedre rá 892-ben, pont fordítva alakult a hadviselés akkor eleink Arnulf keleti frank király szövetségesei és a morva fejedelem ellen harcoltak. (Az ember sokszor töpreng, hogy annyi tenger sok állattal, néppel, szekerekkel, nőkkel, öregekkel, gyermekekkel hogyan tudtak eleink egyetlen szűk tavaszi nyári időszak alatt 895-ben átkelni a Kárpátokon? Hát így! Jelentős erőkkel már korábban itt voltak, bejöttek. Kevéssé valószínű, hogy mind hazamentek volna Etelközbe. Valahol a Tiszántúlon, Kárpátalján kivárták a kellő időt, mikor is a többi törzs ideérkezik).

Visszatérve „barbár eleinkhez” és Metód érsekhez, kiderül: „Ő pedig, ahogy az ilyen alkalmakkor illik egy úrhoz tisztességgel, dicsőséggel és örömmel fogadta Metódot. És beszélgetett vele, ahogyan illik két ilyen embernek beszélni”. Ajándékokat is adtak, és „egymást megszeretve” váltak el! Ettől a találkozástól még nem váltak eleink keresztény hitűekké, de része volt a folyamatnak.

Az Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent négy kötetes történelmi kronológia első kötetének lapjai szólnak egy korábbi, 860 körüli találkozóról a Krím félsziget táján. Konstantin Cirill szerzetes magyarokkal találkozott! Volt egy diplomáciai küldetése is a kazároknál. A Cirill legenda szerint a hittérítőt és kíséretét távolról látva a magyar harcosok farkasok módjára üvöltöztek. Amit a keresztény krónikás honnan is tudhatott volna, hogy a farkas a keleti puszták török eredetű népeinél totemállat volt, fohász is volt és csatakiáltás is. A magyarok türk népeknek is az utódai. Felismerték azonban a szent embert és tisztelettel bántak vele. A Krím félszigeten voltak a keleti keresztény bizánciaknak városai és a magyarokkal (is) kereskedtek. Lassan eleink megismerték Krisztus tanításait.

Szvatopluk, Küsid (más források szerint Kusid) és a fehér ló a Képes Krónikában

Szvatopluk, Küsid (más források szerint Kusid) és a fehér ló a Képes Krónikában

Cirill és Metód szláv nyelven végezték az istentiszteleteket, a nép szemében is népszerűek. Borisz bolgár kán pedig a bizánciaktól félve Róma felé tájékozódik. Az arab háborúkban győztes Bizánc legyőzte Borisz népét, nem sikerült létrehozni az önálló bolgár patriárhátust sem. Egyházukat alá kellett rendelni a keleti egyháznak. Nem csatlakozhattak Rómához.

Metód halála után tanítványait egyszerűen elűzték. Voltak olyan tanítványok, akiket rabszolgának adtak el. Nem csak a pápán múltak a dolgok, hanem a német papok, helyi hatalmi tényezők érdekein is.

A térség számos  problémája, gondja a szétaprózottság, jól megoldódott a magyar honfoglalásnál, eleink végleges megtelepedésével a Kárpát-medencében, akkortól már ezerszáz év telt el, és meghatározó tényezői vagyunk ennek a régiónak!

Hodgyai Mátyás