Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Egressy Béniről nyílt kiállítás

A sokoldalú Egressy Béni (1814–1851) zeneszerző, színész, operaénekes, népszínműszerző, író, librettista (többek között három nagy Erkel-opera szövegkönyvírója) életéről és munkásságáról nyílt életrajzilag, történelmileg és zenetudományilag is átfogóan dokumentált plakátkiállítás a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem emeleti előcsarnokában kedden délután a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében, Sziklavári Károly miskolci zenetudós kutatói munkájának jóvoltából, aki visszatérő vendégnek számít a PKE-n. Sziklavári miskolciként szívügyének tartja vidéke szülöttének Egressy Béninek hagyományait ápolni és bemutatni, hosszas kutatómunka nyomán hozta létre a most Nagyváradon is látható kiállítást is, amely még a zeneszerző születésének tavalyi 200. évfordulóján indult magyarországi körútjára és számtalan dokumentum (fotográfia, kéziratok) reprodukcióit is felöleli a zeneszerző sajnos igen rövid életéből. Sziklavári interaktív tárlatnyitóját követően közös eléneklésre került a Szózat, ami tulajdonképpen sokak számára az egyetlen ismert nemzeti kulturális kapocs, amihez Egressy eddig méltatlanul mellőzött neve társítható – ezt hivatott a mostani tárlat ellensúlyozni.

Sziklavári Károly interaktív tárlatvezetése

Sziklavári Károly interaktív tárlatvezetése

A kiállítás megnyitója viszonylag szűk szakmai körben zajlott, éppúgy ahogyan a másnap Sziklavári által tartott ismét csak rendkívül széleskörű Egressyről szóló előadás is, a PKE zeneművészeti tanszékének egy alagsori kis termében. A mintegy kétórás, sok autentikus hanganyaggal is szemléltetett prezentáció keretében számtalan értékes művelődéstörténeti, illetve a zeneművészeti-szakmai adalékkal gazdagodhatott a hallgatóság, betekintést nyerve a 19. század derekán alkotó sokoldalú Egressy művészetébe, életpályájába, ugyanakkor az 1848/49-es szabadságharc előtti és utáni nemzeti népszínmű kibontakozásának műhelytitkaiba, későbbi cenzúrájába, valamint a szintén méltatlanul lenézett verbunkos zenei hagyományok korabeli össztársadalmi nemzeti jelentőségébe. Ez utóbbi, azaz a verbunkos zene, Sziklavári Károly szorgos munkája nyomán úgy tűnik hamarosan hivatalosan is felkerül a „hungarikumok” nemzetközileg elismert védjegylistájára is.

Sziklavári átadja Egressy-monográfiáját Fodor Attila zeneművészeti tanszékvezetőnek

Sziklavári átadja Egressy-monográfiáját Fodor Attila zeneművészeti tanszékvezetőnek

Az előadás végén Sziklavári egy nemrégiben megjelent Egressy-monográfiáját adományozta a PKE zeneművészeti tanszékének, valamint Szigligeti Ede szülővárosára való tekintettel egy a színműíró és Egressy munkásságának kapcsolatáról megjelent zenetudományi írást tartalmazó kiadványt is.

Azok számára, akik elmulasztották az értékes kultúrtörténeti előadást, a gazdag anyagú kiállítás még két hétig tekinthető meg a PKE emeleti előcsarnokában.

Tóth Gábor