Nagyvárad, Kapucinus utca (ma Traian Moşoiu) 10. sz. (0359)467-222 reggeliujsag@gmail.com rss twitter Facebook Follow us:

Drága és haszontalan

Érmihályfalván, a Móka patak partjára egy olyan illemhely épült, amely nemhogy hasznára lenne a városnak, de csak nyeli és nyeli az adófizetők pénzét. Nem elég, hogy hosszan kell gyalogolni odáig annak, aki nem bírja ki hazáig, még nem is üzemel folyamatosan. Mi több, a pénznyelő közvécé a városközponti Márton Áron és a Kálvin János utcák kertjei alá, a mások telkére épült.

A méregdrága közvécé a semmi közepén

A méregdrága közvécé a semmi közepén

A 2002-ben kitalált és kivitelezett haszontalan közvécé először attól vált hírhedtté, hogy nem közterületre építtette az akkori önkormányzat. Azokban az években a tanácsüléseken elhangzottak szerint, az ominózus telek tulajdonviszonya nem is volt tisztázott. Az évekig tartó huzavona a telek gazdái, valamint a városvezetőség között csak tavaly augusztusban zárult le.

Ezt megelőzően, megépülése után az első tél beálltával, mivel a fűtés sem volt megoldott, a vízvezetékek rendre elfagytak. Így hamarosan használhatatlanná vált az akkor még mindössze 300 ezer lejes (!) illemhely. Pár évig csak nyáron működött, akkor is csak az ép része, a többi le volt zárva. Ám olyan időszak is volt, amikor hosszú időre használaton kívülre helyezték. Az évek során rendre afelől faggattuk a mindenkori városvezetést, mi lesz a méregdrága épület sorsa, valamint van-e esélyük a helybélieknek vagy az átutazóknak a „megkönnyebbülésre”, ha netán a szükség úgy hozná. Mint kiderült, utóbbi folyamatosan kétséges volt.

A több százezer lejes közvécé végül is lebontásra van ítélve – közölte velünk a megépítésétől számítva mintegy öt-hat esztendőre az akkori városgazda. Ugyanis a terület, amelyre épült nem egy, de két mihályfalvi tulajdonába is beékelődött.

Ám az illemhely azóta is áll, mivel a Nyíló Akác Napok fesztivál idejére mégis megnyittatik, és akadnak olyanok, akik legyalogolnak a Móka-patak mentén, ehhez a kuriózumszámba menő, a javításokkal együtt, immáron 350 ezer lejes klotyóhoz.

Tavaly augusztusban, amikor véglegesen lezárult a két telekgazda és a városvezetőség közötti affér, a 350 ezer lejhez még hozzájött összesen 1023 négyzetméter terület ára, 10 euróban számítva négyzetméterét, mely összeg a Kinder gyár tulajdonosát illetve Kovács István helybéli lakost illetett meg, méltán.

Gheorghe Chiş (balról a második) az augusztusi tanácsülésen ismerteti a két telek helyzetét

Gheorghe Chiş (balról a második) az augusztusi tanácsülésen ismerteti a két telek helyzetét

Ennyivel volt tehát kénytelen megfejelni az önkormányzat egy 2002-ben kiagyalt pénznyelő árát, ami jobb híján most is csak úgy van. Csak úgy áll magának a kertek alatt, a nagy semmiben.

Már fel sem tesszük a kérdést, miért került az ominózus illemhely 350 ezer lejbe, az legyen az akkori városvezetés lelkiismereti problémája. Azonban az adófizetők folyamatos kizsigerelése már közügy.

Sőt az is, hogy amikor a hírhedt klotyó éppen működőképes, a városnak nem lévén csatornarendszere, a szennyvíz és miegyebek évek óta a Móka patak medrébe távoznak.

A fejetlen projektek pedig sohasem azért fejetlenek, mert úgy sikerednek. Ugyanis a jóval 400 ezer lej fölé duzzasztott összeg – kivételt talán csak az augusztusban kifizetett pénz képez – valószínűleg sok más egyebet is kiszolgált.

Summa summarum, a méregdrága létesítmény eddigi ára jobb helyre is kerülhetett volna egy olyan városban, ahol még a járda is luxuscikk.

Sütő Éva